MK BH 1995/549
MK BH 1995/549
1995.09.01.
Ha az önkormányzat egy adott művelődési intézményt költségvetési intézményként tart fenn, csak az és nem az önkormányzat lehet a per alperese a felek között keletkezett jogvita esetén. Ennek a megállapításától függ, hogy a közalkalmazott valóban az ellen az alperes ellen indította-e meg a pert, amellyel szemben az igény érvényesíthető [1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bek. 1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (3) bek., Pp. 64. § (2) bek.].
Az irányadó tényállás szerint a felperes 1983. február 1-jétől állt a Községi Tanács VB szakigazgatási szervnél a művelődési ház igazgatójaként munkaviszonyban. A község önkormányzatának képviselő-testülete 1991. május 15. napjával felmondta a felperes munkaviszonyát, mert döntése alapján a művelődési házat és a könyvtárt összevonta, és az új intézmény vezetésére pályázat útján kívánt szakalkalmazottat foglalkoztatni. A felmondásban és az azt megelőző besoroló intézkedésben a felperes munkakörét a 3523-as kulcsszámú művelődési ügyintéző munkakörnek tüntette fel.
Az alperes által meghirdetett pályázatot a felperes nyerte el, és a képviselő-testület az 1991. március 18-án hozott határozatával 1991. május 16-tól 1995. május 16-ig a könyvtár-művelődési ház vezetőjévé nevezte ki. Egyúttal felhívta a polgármestert a szükséges munkajogi intézkedések megtételére, aki az 1991. május 16-án kelt kinevezési okmányban szakalkalmazott 3523-as kulcsszámú munkakört jelölt meg. Az alperes az 1992. március 25-i és az 1992. szeptember 4-i átsoroló iratokban egyaránt művelődési szakalkalmazottnak nevezte és a 3523-as kulcsszámba sorolta, az utóbbi intézkedésében azonban zárójelben feltüntette, hogy művelődésiház-vezető. Az 1992. december 31-én tett intézkedésével a felperest a felső közalkalmazotti osztály "D" fizetési osztályának 10. fokozatába népművelőként sorolta be, és a munkakör kulcsszámaként a 30 410-est jelölte meg. Ez ellen az intézkedés ellen a felperes egyeztetést kezdeményezett, és ennek eredménytelenségére tekintettel keresetlevelet terjesztett elő. Kérte az 1991. május 16-i kinevezési okmány, az 1992. december 31-i besorolási értesítés hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy pályázat útján művelődésiház-vezető munkakört nyert el, mert erről szól a képviselő-testület határozata is. Erre tekintettel 1992. július 1-jétől havi 1000 Ft, 1994. január 1-jétől havi 8000 Ft vezetői pótlék megállapítását is kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, mert azt megalapozottnak és jogszabályszerűnek találta.
A munkaügyi bíróság az eljárása során azt vizsgálta, hogy a felperes a munkakörének változó megjelölése ellenére ténylegesen vezetői vagy nem vezetői munkakört töltött-e be az alperes alkalmazottjaként. Kifejtette, hogy az alperes az intézkedéseiben a 24/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés 2. számú melléklete alapján következetesen a 3523-as kulcsszámú ügyintézői munkakör jelölte meg. Ezért a felperest nem illeti meg a Kjt. 70. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vezetői pótlék. A felperes a pályázatában az elnyerni kívánt álláshelyet népművelő, könyvtárosi munkakörként jelölte meg.
A másodfokú bíróság a tényállást és az elsőfokú bíróság ítéletének okfejtését azzal egészítette ki, hogy a felperes jogviszonya 1991. május 16-án kinevezéssel jött létre, a munkavállaló nem volt alkupozícióban a kinevezés tartalma tekintetében, azt egyébként annak ellenére fogadta el, hogy az nem vezető munkakörre szólt. A tevékenysége ténylegesen sem volt vezetői tevékenység, minthogy nem volt beosztottja sem. Az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) alapján elvégzett új besorolásoknál a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet munkaköri elnevezéseit kellett alkalmazni.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a keresetének megfelelő döntés hozatalára irányult. Arra hivatkozott, hogy mindkét bíróság jogszabályt sértett, amikor ítéletét a kinevezési okmányokon található munkaköri kulcsszámokra alapította. Az 1967. évi II. tv. (Mt.) 22. §-ának (1) és (2) bekezdése, az 1990. évi LXV. tv. (Önkormányzati tv.) 9. §-ának (4) bekezdése, valamint a képviselő-testület határozata értelmében a kinevezése vezetői munkakörre szólt. A képviselő-testület határozata könyvtár-művelődésiház-vezető munkakörbe történő kinevezéséről rendelkezett. A formanyomtatványon kézbesített és az előbbiektől eltérő polgármesteri intézkedésnek nem tulajdonított jelentőséget. Ez az okmány egyébként sem tartalmazott tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Iratellenes az első fokú ítélet, a másodfokú bíróság indokolása pedig téves, amikor abból vonta le a következtetéseket, hogy akinek nincs beosztottja, nem lehet vezető. A könyvtár és közművelődés ügyeit önállóan látja el, éves munkaterveket készít, a munkájáról beszámoltatják. Mindezek alapján vezető, és megilleti az ennek megfelelő besorolás és a vezetői pótlék.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A felperes a pert a helyi önkormányzat alperes ellen indította meg. Kétségtelen, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a település önkormányzata jogi személy, és ehhez képest - figyelemmel a Pp. 48. §-ára - perbeli jogképességgel rendelkezik.
Az eljárt bíróságok azonban nem tisztázták a per során, hogy a jelen per alperese a szóban levő művelődési intézményt az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint önálló költségvetési intézményként alapította és működteti-e. Ennek azért van jelentősége, mert ha az alperes az adott művelődési ház könyvtárat költségvetési intézményként tartja fenn, csak az és nem az önkormányzat lehet a per alperese. Ennek megállapításától függ, hogy a felperes valóban az ellen az alperes ellen indította-e meg a pert, akivel szemben az igény érvényesíthető [Pp. 64. § (2) bekezdés].
Ezzel összefüggésben rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a költségvetési szerv alapításáról és megszüntetéséről az 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (3) bekezdése szerint jogszabályban vagy határozatban (alapító okirat) kell intézkedni, meg kell vizsgálni, hogy ez megtörtént-e, illetve a közgyűlés határozata ennek megfelel-e, megtörtént-e a művelődési célú alap elkülönítése és mindezek, valamint az összes körülmény alapján költségvetési szervként fogadható-e el a szóban levő intézmény, függetlenül attól, hogy annak kizárólag a felperes a munkavállalója. A Kjt. 23. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint ugyanis az önálló költségvetési szervként működő művelődési intézménynek lehet igazgatója akkor is, ha egy személyben látja el annak minden feladatát. A per adatai szerint a községi önkormányzat képviselőtestülete határozatával rendelkezett az addig önálló művelődési ház, illetve könyvtár összevonásáról, minthogy erre tekintettel mondta fel a felperes művelődésiház-igazgató munkakörét is. A képviselő-testület írta ki az összevont intézmény igazgató munkakörére szóló pályázatot, és az 1991. március 18-án hozott határozatával erre a munkakörre nevezte ki a felperest. Mindez arra enged következtetni, hogy az alperes önálló költségvetési intézményként alapította és működteti a művelődési ház könyvtárát. Ha az elsőfokú bíróság azt állapítaná meg, hogy e művelődési ház könyvtár költségvetési szerv, a Pp. 64. §-ának (2) bekezdése alapján fel kell hívnia a felperest, hogy e jogiszeméllyel szemben érvényesítse az igényét, ezt az alperest a kereset közlésével meg kell idéznie és a korábbi alperest a perből el kell bocsátania. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel nincs abban a helyzetben, hogy a felperesnek a besorolás megváltoztatása és a vezetői pótlék megfizetése tárgyában előterjesztett kérelme jogszerűségéről határozzon. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése alapján a feleknek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét csak megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 852/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás