BK BH 1995/561
BK BH 1995/561
1995.10.01.
Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a bűncselekmény nem közvádra, hanem magánvádra üldözendő, a hatóságnak kell felhívnia a sértettet arra, hogy a felhívástól számított harminc napon belül magánindítványt terjeszthet elő;
ennek a felhívásnak a hiányában az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor [Be. 123. § (3) és (4) bek., 262. § (1) bek., 275. § (1) bek. II. ford.].
A városi bíróság végzésével a könnyű testi sértés vétsége miatt a feljelentett ellen indított büntetőügyben a büntetőeljárást megszüntette, és kötelezte a feljelentőt a bűnügyi költség megfizetésére. A végzésben foglaltak szerint a feljelentő a városi ügyészség félfogadásán 1994. augusztus 31. napján tett feljelentést súlyos testi sértés okozása miatt azért, mert a feljelentett 1994. július 24-én a lakásán szidalmazást követően úgy bántalmazta, hogy a kerékpárját nekilökte nagy erővel a kapunak, amely a feljelentőhöz csapódva neki sérüléseket okozott. A városi ügyészség átirata szerint a feljelentés kiegészítése keretében beszerzett adatok alapján közvádra üldözendő cselekmény nem volt megállapítható. A beszerzett szakértői vélemény szerint a feljelentő sérüléseinek a gyógytartama 8 napon belüli.
A Btk. 170. §-ának (1) bekezdése szerinti könnyű testi sértés vétsége az említett törvényhely (7) bekezdése szerint magánindítványra büntethető. A magánindítvány a Be. 123. §-ának (3) bekezdés szerint attól a naptól számított 30 napon belül terjeszthető elő, amelyben a magánindítványra jogosult - az adott esetben a feljelentő - a bűncselekmény elkövetőjének a kilétéről tudomást szerzett. A feljelentő az elkövető személyét az iratokból kitűnően az elkövetéskor már ismerte. Magánindítványát azonban elkésetten, 30 napon túl terjesztette elő. A Be. 123. §-ának (4) bekezdése értelmében a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A magánindítvány nem pótolható, ha utóbb derül ki, hogy a jogosult által feljelentett cselekmény magánindítványra üldözendő, és a feljelentés egyébként elkésett. Az ellenkező jogi álláspont mellett - nevezetesen az elkésett magánindítvány elfogadása esetén - az a tarthatatlan helyzet állna elő, hogy a magánindítvány előterjesztésére megszabott törvényi határidőt lekéső jogosult a mulasztás következményeit mindig ki tudná küszöbölni. Mindezek miatt a városi bíróság - figyelemmel a Btk. 22. §-ának h) pontjára, és a Be. 317. §-ára, a Be. 170. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - büntethetőséget kizáró okból a büntetőeljárást megszüntette.
A megyei bíróság a városi bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárásra utasította. Az elsőfokú bíróság végzését a feljelentő által az eljárás folytatása érdekében - az eljárás megszüntetése miatt - bejelentett fellebbezése alapján bírálta felül, és a fellebbezést alaposnak találta.
A megyei bíróság megállapította, hogy helyesen ismerte fel a városi bíróság, hogy a könnyű testi sértés vétsége csak magánindítványra büntethető bűncselekmény. Az a megállapítás is törvényes, hogy a magánindítvány a Be. 123. §-ának (3) bekezdése szerint attól a naptól számított 30 napon belül terjeszthető elő, amelyen a magánindítványra jogosult - az adott esetben a feljelentő - a bűncselekmény elkövetőjének a kilétéről tudomást szerzett.
Tévedett azonban a városi bíróság, amikor ennek alapján úgy ítélte meg, hogy a jelen ügyben a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentő a magánindítványt elkésetten terjesztette elő. A városi bíróság figyelmen kívül hagyta ugyanis azt a tényt, hogy az eljárás - bár a sértett feljelentésére, de - súlyos testi sértés bűntette miatt, közvádas ügyként indult, és csak később vált nyilvánvalóvá a feljelentés kiegészítése során beszerzett orvos szakértői vélemény folytán, hogy a sérelmezett cselekmény magánindítványra üldözendő. Ilyen esetben attól a naptól számított 30 napon belül lehet a magánindítványt előterjeszteni, amelyen a jogosult a hatóság felhívásáról - amely szerint a cselekmény csak magánindítványra üldözendő - tudomást szerzett.
A városi ügyészség elsőfokú bírósághoz történő áttételt elrendelő határozata tartalmazza ugyan, hogy a továbbiakban a vádat a sértett képviselheti, és hogy magánvádra üldözendő bűncselekmény látszik megállapíthatónak, de kifejezett felhívást nem tartalmaz arra nézve, hogy a sértett a felhívástól számított 30 napon belül könnyű testi sértés vétsége miatt a magánindítványát előterjesztheti. Félrevezető volt továbbá e határozatnak az indokolási részében foglalt az a megállapítás, hogy a sértett súlyos testi sértés miatt tett feljelentése joghatályos magánindítványnak tekinthető, amely alapján a magánvádas eljárás a bíróság előtt lefolytatható. Ezt követően az elsőfokú bíróság sem hívta fel a sértettet a magánindítvány előterjesztésének a lehetőségére, és így került sor az eljárás megszüntetésére. A magánindítvány előterjesztésére a törvény rövid határidőt szab, amelynek elmulasztása esetén még igazolásnak sincs helye. Ez vonatkozik a könnyű testi sértés miatt indult eljárásra. Ugyanakkor a közvádra üldözendő bűncselekmények miatt - ilyen a súlyos testi sértés bűntette is - a sértett az elévülési időn belül bármikor eredményesen tehet feljelentést, ha az eljárás már korábban, hivatalból nem indult meg. Az adott ügyben a sértett súlyos testi sértés bűntette miatt tett feljelentést az ügyészségen olyan orvosi látlelet alapján, amely szerint a sérülés gyógytartama 8 napon túli. A feljelentés kiegészítése során az ügyésznek igazságügyi orvos szakértőt kellett kirendelnie ahhoz, hogy eldönthesse: a feljelentésben sérelmezett bűncselekmény közvádra avagy magánvádra üldözendő-e. Ehhez képest nem volt elvárható a jogban járatlan sértettől, hogy ezt a kérdést a feljelentés megtételét megelőzően maga döntse el, és ennek megfelelően tartsa be az előírt határidőket.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a bűncselekmény nem közvádra üldözendő, kifejezetten és félreérthetetlenül kellett volna a hatóságoknak felhívniuk a sértettet arra, hogy a felhívástól számított 30 napon belül könnyű testi sértés miatt magánindítványt terjeszthet elő, és ennek a határidőnek az elmulasztása a büntetőeljárás megszüntetését eredményezi. Ennek hiányában - a fentebb már kifejtettekre figyelemmel - törvénysértő volt a büntetőeljárás megszüntetése az elsőfokú bíróság által. Ez mulasztás hatályon kívül helyezési okot eredményezett, amely a másodfokú eljárás során nem küszöbölhető ki.
Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be. 262. §-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 275. §-a (1) bekezdésének II. fordulatára - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására utasította.
Az eljárást a tárgyalás előkészítése szakától kell megismételni. Ennek során ki kell küszöbölni a hatályon kívül helyezését előidéző okokat. Így fel kell hívni a feljelentőt, hogy a felhívástól számított 30 napon belül magánindítványt terjeszthet elő a feljelentett ellen könnyű testi sértés vétsége miatt, és ennek a határidőnek az elmulasztása a büntetőeljárás megszüntetését eredményezi. Ehhez képest kerülhet sor majd a büntetőeljárás megszüntetésére - ha a kitűzött határidő eredménytelenül telne el -, avagy joghatályos magánindítvány előterjesztése esetén az eljárás lefolytatására, személyes meghallgatás kitűzésére, illeték megfizetésére történő felhívásra, majd a személyes meghallgatás eredményétől függően az eljárás megszüntetésére avagy tárgyalás kitűzésére. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 153/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás