BK BH 1995/562
BK BH 1995/562
1995.10.01.
Az 1966-ban izgatás miatt történt elítélés semmissé nyilvánítása iránti eljárás során a büntetőügy iratainak a beszerzése útján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy az elkövetőnek az elítélés alapjául szolgált cselekménye a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányban rögzített alapjogok gyakorlását vagy az abban foglalt célok és elvek megvalósítását jelentette-e;
ennek elmulasztása a határozat hatályon kívül helyezését eredményezi [Be. 261. § (1) bek., 1992. évi XI. tv. 1. § a)–o) pont és 4. § (1) bek., 1976. évi 8. tvr.].
Az elsőfokú bíróság határozatával a kérelmezőre a Budapesti Fővárosi Bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság 1966. augusztus 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével sokszorosítás útján elkövetett izgatás bűntette miatt kiszabott 2 évi szabadságvesztést és 2 évre a közügyektől eltiltás mellékbüntetést semmissé nyilvánította. Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása a semmissé nyilvánítás alapjául szolgáló határozatok megjelölésén kívül mindössze annyit tartalmaz, hogy "Az 1992. évi XI. törvény 1. §-a szerint semmissé kell nyilvánítani az 1963. április 5. és 1989. október 15. napja között történt, az a)-o) pontokban felsorolt bűncselekmények miatt kiszabott elítéléseket."
A végzés ellen - annak megalapozatlansága miatt - az ügyész fellebbezett. A legfőbb ügyész az első fokú határozat hatályon kívül helyezését indítványozta.
A fellebbezés alapos.
Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény 1. §-a az a)-o) pontjaiban felsorolt bűncselekmények semmissé nyilvánítását azzal a további törvényi előfeltétellel teszi csak lehetővé, "ha a bűncselekmény elkövetése az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányban rögzített alapjogok gyakorlását vagy az abban foglalt célok és elvek megvalósítását jelentette".
Ezért az elsőfokú bíróságnak annak megállapítása mellett, hogy a kérelmezőt az 1992. évi XI. törvény 1. §-ának c) pontjában meghatározott izgatás miatt ítélték el, azt is vizsgálnia kellett volna, hogy a bűncselekmény elkövetése a fentebb idézett további törvényi előfeltételnek megfelel-e. Ennek a vizsgálatát azonban az elsőfokú bíróság elmulasztotta. Sem az alapügy iratait, de még az első fokú ítélet kiadmányát sem szerezte be, emiatt pedig az ítéleti tényállás nem ismert. Ez okból határozata oly mértékben megalapozatlan, hogy annak érdemi felülbírálatára nem kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság fenti mulasztásából következett az is, hogy az indokolási kötelezettségét sem teljesítette, miután a törvényi előfeltétel meglétét egyáltalán nem vizsgálta, de iratok nélkül nem is vizsgálhatta.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az 1992. évi XI. törvény 4. §-ának (1) bekezdésére, valamint a Be. 268. §-ára figyelemmel a Be. 261. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Ennek során a terhelt elítélésére vonatkozó iratokat be kell szerezni, és a terhére rótt bűncselekmény tényállásának az ismeretében kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy elítélésének mindkét törvényi előfeltétele megállapítható-e. (Legf. Bír. II. STf. IV. 838/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás