1995. évi LVII. törvény
1995. évi LVII. törvény
a vízgazdálkodásról1
Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek meghatározására — a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel — a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A törvény hatálya
a) a felszín alatti és a felszíni vizekre (a továbbiakban: vizek), a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetőleg a felszíni vizek medrére és partjára;
b) arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja;
c) arra a tevékenységre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja;
d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra;
e) a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására (a továbbiakban: vízrajzi tevékenység), valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására;
f) a vízkárok elleni védelemre és védekezésre,
továbbá a c)—f) pontokban megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságaira terjed ki.
(2) A nemzetközi együttműködésből adódó vízgazdálkodási feladatok ellátására e törvény hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(3) A vizek védelmével összefüggő — e törvényben nem szabályozott — követelményekről és feladatokról külön törvény rendelkezik.
(4) A külön meghatározást igénylő fogalmak jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok
2. § (1) Az állami feladatok:
a)2 a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása;
b)3 az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említettek végrehajtásának megszervezése;
c) a nemzetközi együttműködésből adódó vízügyi feladatok ellátása;
d) a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása;
e) a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátása;
f) a vízügyi igazgatási és ennek keretében hatósági feladatok szabályozása;
g) az állami hatósági feladatok ellátása;
h) az állami tulajdonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
i) a vízgazdálkodáshoz szükséges adatgyűjtés elrendelése;
j) a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele;
k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés;
l)4 vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése.
(2)5 Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül az a), az f) és az i) pontban említetteket a Kormány; a b), a c), a d), a k) és az l) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és – a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben – az érdekelt miniszter együttesen; az e), a g), a h) és a j) pontokban említetteket a miniszter látja el.
3. § (1)6 A vizekkel és a vízilétesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) — a 2. § (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel — a vízügyi igazgatási szerv végzi.
(2)7
(3)8 A vízügyi igazgatási szervezet látja el – a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével – azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.
(4)9
4. § (1)10 A települési önkormányzat feladata:
a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó – a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt – tervek kialakítása és végrehajtása;
b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
c) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás;
d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;
e) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;
f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.
(2)11 A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:
a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;
b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről;
c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg;
d) a hulladékgazdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről.
(3)12 Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok — a külön jogszabályokban a polgármester, illetve a jegyző hatáskörébe utalt feladatok kivételével — a képviselő-testület, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak.
5. §13 (1) Külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a területi jelentőségű vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi és Részvízgyűjtő szintű, az országos jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.
(2) A vízgazdálkodási tanácsok munkájában a külön jogszabályban meghatározott szervek, szervezetek képviselői és a tárgyalt témában érintettek képviselői vesznek részt.
5/A. §14 (1) Ha jogszabály vízgazdálkodási szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
(2)15 Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.
(3) A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)16 Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5)17 A Kamara a vízgazdálkodási szakértői tevékenység időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kamara a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)18 A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonában vannak:
a) a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei;
b) a természetes tavak közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velencei-tó, a Fertő tó és a Hévízi-tó, valamint azok medre;
c) az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, patakok, a törvény 2. számú melléklete szerinti egyéb folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre;
d) a folyóvízben újonnan keletkezett szigetek;
e) az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, továbbá a törvény 3. számú melléklete szerinti csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízilétesítmények.
(2) A 2. és a 3. számú melléklet szerinti vízfolyások és vízilétesítmények jegyzékét a miniszter rendeletben teszi közzé.19
(3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként — a külön törvények rendelkezése alapján — a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is).
(4) Az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak:
a) az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások;
b) az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek (a tó, a holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek;
c) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz;
d) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül levő és saját célt szolgáló vízilétesítmények.
(5) Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek.
(6) Az (1), (3), (4) és (5) bekezdésben nem említett vizek és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) — több önkormányzat esetében az érintettség arányában — elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett az a helyi önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény.
(7) A természetes úton létrejött — a meder részét már nem képező — feliszapolódáson (parti növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont.
7. § (1)20 Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízlétesítményekről a 9–10. és 13. §-okban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés – ideértve a fejezeti kezelésű vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával –, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladat:
a) a vízbázisvédelem ellátása, a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek — ideértve a csatornákat is — létesítése, fenntartása és üzemeltetése, továbbá a többes rendeltetésű rendszerek fenntartása és üzemeltetése;
b) a vízfolyások medrében (így például a kis-, a közép-, a nagyvízi mederben és a mellékágakban) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a folyószabályozási, mederfenntartási munkálatok elvégzése, valamint a hajózható folyószakaszokon, természetes tavakon, csatornákon a hajóút kijelölése, kitűzése és fenntartása;
c) a természetes állóvizek, holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése;
d) az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények (így például töltések, műtárgyak) fejlesztése és fenntartása, azokon a védekezés ellátása, az árvízmentesítés — ha az kettőnél több települést érint — a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése;
e) a vízépítési műtárgyak (vízlépcsők) — fenntartása és üzemeltetése a jogszabályok, üzemeltetési szabályzatok szerinti — működtetése;
f) a belvízelvezető művek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bővítése, a belvízvédekezés irányítása és végrehajtása;
g) a víziközműrendszerek és a vízkészlet-gazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezető csatornák bővítése és üzemeltetése.
(3)21 A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízlétesítményekről a 9., 10. és 13. §-okban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt feladat:
a)22 a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése, fenntartása, valamint ennek hiányában az előbbiekben hivatkozottak szerinti ivóvízminőségű víz egyéb módon történő biztosítása és a vízbázisvédelmi feladatok ellátása;
b)23 a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladat ellátásához szükséges szennyvízelvezető, -tisztító és -elhelyezést biztosító létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése és fenntartása;
c)24 a természetes állóvizek és holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése;
d)25 a belvízelvezető művek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bővítése és a belvízvédekezés végrehajtása;
e)26 a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a szabályozási és mederfenntartási munkálatok elvégzése;
f)27 a település belterületén a patakok, csatornák áradása, továbbá a csapadék- és egyéb vizek kártételének megelőzése, a kül- és belterületen a patakszabályozás, árvízvédelmi létesítmények építése, fenntartása, fejlesztése, az árvízmentesítés, az árvízvédekezés szervezése, irányítása, végrehajtása, a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése.
(5)-(6)28
7/A. §29 (1) A települési önkormányzatok a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladataikat a szennyvízelvezetési agglomerációk keretében látják el.
(2) A 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtására a Kormány nemzeti programot készít, és annak keretében határolja le és jelöli ki a szennyvízelvezetési agglomerációkat.
(3) Meglévő szennyvízelvezetési agglomerációnak kell tekinteni – függetlenül attól, hogy egyetlen vagy több kapcsolt települési szennyvízcsatornázási alrendszer a vizsgálat tárgya – a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról és települési jegyzékéről szóló kormányrendelet hatálybalépésekor már üzemelő, vagy vízjogi létesítési engedély alapján épülő rendszereket.
(4) A szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolása során az alábbi szempontok irányadók:
a) környezetvédelmi és közegészségügyi, járványügyi (vízbázisvédelmi, befogadó vízminőségvédelmi),
b) természet- és tájvédelmi,
c) domborzati,
d) klimatikus hidrológiai és hidrogeológiai,
e) gazdasági (településszerkezeti, településfejlesztési),
f) műszaki,
g) üzemeltetési,
h) társadalmi,
i) idegenforgalmi
adottságok.
(5) A kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk szükség szerinti módosítását a Kormány kétévente a (2) bekezdésben említett program felülvizsgálata keretén belül végzi el.
(6)30 Az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK számú, a települési szennyvíz tisztításáról szóló Irányelve 15. cikkében előírt információszolgáltatási (jelentéstételi) tagállami kötelezettség teljesítéséhez a víziközmű-szolgáltatók kötelesek szolgáltatni a vízügyi igazgatási és hatósági feladatokat ellátó szervek által kért adatokat és információkat , illetve a helyszínen biztosítani ezek megbízhatóságának vízügyi hatósági ellenőrzését.
8. § (1) A közérdek mértékét meghaladó, illetve a 7. §-ban nem említett tevékenység — vízimunka, vízilétesítmény építése — többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.
(2) A helyi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás).
(3)31 Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény32 rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a települési önkormányzat jegyzője veti ki.
9. § (1)33 Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről (a továbbiakban együttesen: működtetés) a következő módokon gondoskodhat:
a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,
b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,
c) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi.
(2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek:
a) a 3. számú melléklet szerinti csatornák közül azoknak a működtetése, amelyek nem alkalmasak egyidejűleg mezőgazdasági, ipari és ivóvíz-ellátási, továbbá hajózási célra;
b) a víziközmű-társulatok által végzett közműlétesítés vagy -fejlesztés;
c) az üzemi vízilétesítmények működtetése abban az esetben sem, ha külön hatósági engedély alapján közműves vízszolgáltatást is végeznek;
d)34 az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján kizárólag a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat(ok) által e célra alapított gazdálkodó szervezetnek – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont –, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását;
e)35 az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a kizárólagos tulajdonos állam és az önkormányzat(ok) által közösen alapított gazdálkodó szervezetnek – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont –, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását.
10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a közművagyon működtetésének jogi és pénzügyi feltételeit;
b) a kötelezően ellátandó feladatokat;
c) a teljesítés jogi garanciáit.
(3) A használatba adható közművagyon körét, a szerződés előkészítésével és megkötésével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletben állapítja meg.36
11. § (1) A koncessziós pályázatot
a) az állami tulajdon működtetésére a miniszter;
b) a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület írja ki.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy az a vízi közüzemi tevékenységekre [13. § (1) bekezdés] együttesen vagy külön-külön vonatkozik.
(3) A koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerződés alapján végzendő tevékenység összhangban van a jóváhagyott terület- és településfejlesztési, -rendezési tervekkel, a környezet és a természet védelmével, valamint a vízbázisvédelmi előírásokkal.
(4) A pályázati kiírásnak — a koncesszióról szóló törvényben foglaltakon kívül — tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket;
b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetve megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;
c) a folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket;
d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, a koncessziós társaságot terhelő szolgalmakat, illetve a társaság által nyújtandó használati és egyéb jogokat;
e) a koncessziós társaság adatszolgáltatási kötelezettségét;
f) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket;
g) a koncessziós tevékenység környezet-, természet- és vízbázisvédelmi követelményeit;
h) a pályázaton való részvétel feltételeit (így például részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
i)37
j) a koncessziós társaság induló vagyonának megkívánt mértékét.
(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az állam vagy a helyi önkormányzat által — az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével — közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet.
12. § A koncesszió időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati, üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürdő- és kereskedelmi szolgáltatások végzésére, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítására, illetve működtetésére, a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetésére.
Víziközművekkel végzett közüzemi tevékenység
13. § (1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja — termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti — azonban a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell.
(4) A közüzemi szolgáltatás minőségi követelményeit, a feleket szerződés alapján megillető alapvető jogokat és kötelezettségeket — ideértve a szerződéskötési kötelezettség korlátozásának feltételeit is — a Kormány rendeletben állapítja meg.38
Gazdálkodás a vízkészletekkel
14. § (1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére
a) a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével,
b) a vízszennyezések megakadályozásával,
c) a vizek védelmét, illetve szabályozását szolgáló vízilétesítmények létesítésével és működtetésével,
d) a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével, illetve elhárításával,
e) a vizek medrének és a vízilétesítmények vízvédelmi célú karbantartásával,
f)39 a vizek, azok jellemzőinek megfigyelésével, állapotának értékelésével,
g)40 az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzésével,
h)41 a vízhasználatok gazdasági elemzésével,
i)42 a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakításával
kell törekedni.
(2) Az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani (vízbázisvédelem).
(3) A távlati ivóvízbázis vagy az elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében a vízügyi hatóság e törvény alapján, külön jogszabály szerinti tulajdoni és használati korlátozást rendelhet el.
(4) Aki a vízkészlet hasznosítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészletet — a hasznosítás mértékének arányában — biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről.
(5) Aki a szennyvízelvezető és -tisztító közműbe a meghatározott mértéket meghaladó károsító anyagot bocsát be, csatornabírságot köteles fizetni.
(6)43 Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét a Kormány, a bebocsátási küszöbértékeket a miniszter rendeletben állapítja meg.44
(7) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő természetes vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodásáról a meder kezelője köteles gondoskodni.
15. § (1)45 A felszín alatti vizet – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.
(2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki.
(3)46 Az ásvány-, gyógy-, és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet – a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint – vissza kell táplálni. A vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv – a 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, energia hasznosítási célú termálvíztermelés esetében – kérelemre engedélyezi a visszatáplálás mellőzését, ha a kérelemmel érintett kitermelés megfelel az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesülését szolgáló, a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek.
(4) A vízigények kielégítésének sorrendje az (1)—(3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel:
a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási,
b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó,
c) állatitatási, haltenyésztési,
d) természetvédelmi,
e) gazdasági,
f) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)
vízhasználat.
(5) Ha a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje a (4) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrend fordítottja.
(6) Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízhasználat — a létfenntartási vízhasználat kivételével — az (5) bekezdés szerinti sorrendben kártalanítás nélkül korlátozható, szüneteltethető, vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett megszüntethető.
(7)47 Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira.
(8)48
(9)49
Vízkészletjárulék
15/A. §50 (1) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti
a) vízhasználó az, aki vízjogi engedély alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le,
b) üzemi vízfogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
15/B. §51 (1)52 A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) 4,50 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 9,00 forint/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 28,90 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség
alapján kell kiszámítania.
(2) A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapjárulék figyelembevételével – a §-ban meghatározottak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(4)53 Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,10 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
15/C. §54 (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot,
k) kármentesítés céljából történő vízkivétel esetén, ha az hatósági kötelezés vagy engedély alapján történt,
l) öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok vonatkozásában.
(2) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesítés nem érinti a vízhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettséget.
(3) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
(4) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
(5) A vízkészletjárulék fizetésére kötelezett köteles fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől – vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől – számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon – bejelenteni (bejelentkezés).
(6) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség a vízhasználónál a jogerős vízjogi engedély kézhezvételével, üzemi vízfogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésével keletkezik.
(7) Azt, hogy a vízkészletjárulék az államháztartás mely szervezete javára számolható fel, továbbá annak mértékét külön jogszabály állapítja meg.
(8)55 A vízhasználó a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz használatára tekintettel általa fizetendő víz-készletjárulékot – legfeljebb a vízkészletjárulék összege erejéig – csökkentheti a termálvíz visszatáplálását biztosító kút kialakításával, illetve a berendezések korszerűsítésével összefüggésben, az adóévben felmerült igazolt és a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv által elfogadott költségének az összegével.
15/D. §56 (1) A vízhasználó és az üzemi vízfogyasztó – a (2) és (3) bekezdésekben megállapított kivételekkel – a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság által megjelölt számlára befizetni.
(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó),
c) a többletmennyiség után, ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakokra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi.
(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
(4)57
(5) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.
(6) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott adásvételre vagy kisajátításra fordított pénzösszeg a befizetett vízkészletjárulékból visszaigényelhető.
15/E. §58 (1) A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett a bejelentkezésen és befizetésen túl köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 15/B. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
(2) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon vízügyi hatóságot kell érteni.
(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165. §-a (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására a 171. § (1) bekezdésében, továbbá a 134. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
A vizek kártételei elleni védelem és védekezés
16. § (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása — a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés — az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.
(2)59 A Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szervnek a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területekre veszély- és kockázati térképet, valamint kockázatkezelési tervet kell készítenie.
(3)60 A vízügyi igazgatási szervezet feladata – a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények kivételével – a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények – az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) – építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.
(4)61 A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata;
a) a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása;
b) a védőművek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása;
c) a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása;
d) a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez adatok szolgáltatása;
f) a vízitársulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
g) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás.
(5)62 A helyi önkormányzatok feladata:
a) a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése — kül- és belterületi védőművek építésével — a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő — külön jogszabályban meghatározott — feladatok ellátása.
(6)63 A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.
17. § (1) Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása
a) a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a miniszter;
b) a rendkívüli védekezési készültség (veszélyhelyzet) tartama alatt a kormánybiztos;64
c) különösen nagy veszély esetén (szükségállapot) — a külön jogszabály szerinti — kormánybizottság
hatáskörébe tartozik.
(2)65 A kormánybiztosi66 teendőket a miniszter látja el.
(3)67 A saját szervezettel védekező települések által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a település közigazgatási határán belül — a vízügyi igazgatási szervnek szakmai irányításával — a polgármester (Budapesten a főpolgármester) a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal útján látja el.
(4) Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkár-elhárítás államigazgatási feladat- és hatáskörét — a külön jogszabályban meghatározottak szerint — a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a polgármester, fővárosban a főpolgármester látja el.
(5) A vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatait, módját és a kormánybiztos68 jogkörét a Kormány rendeletben állapítja meg.69
(6)70 A főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a polgármester rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos – a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében – a kitelepítést, a kimenekítést, a visszatelepítést, továbbá közreműködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában.
(7) A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében
a) közreműködik az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában;
b) gondoskodik a közerők, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásáról;
c)71 megtervezi a kitelepítést, a kimenekítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról;
d) gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételéről;
e)72 gondoskodik a védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kitelepítés, a kimenekítés, a mentés és visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködésével;
f) megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett károkkal összefüggésben keletkezett helyreállításhoz szükséges intézkedéseket.
(8) A polgármester (főpolgármester) a közműves vízellátással összefüggő államigazgatási feladat- és hatáskörében — a képviselő-testület által jóváhagyott tervnek megfelelően — elrendeli a vízfogyasztás korlátozását.
18. §73 (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság által meghatározott intézkedések megtételére köteles.
(2) A vízminőségben jelentkező környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.74
19. § (1)75 A 18. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából károkozónak minősül a halászati jog gyakorlója, ha a halpusztulás és az azzal okozott vízminőségi kár a halászatra vonatkozó előírások megszegésével és nem vízszennyezés, illetve vízminőségromlás miatt következett be.
(2)76 Ha a károkozó ismeretlen, a kárelhárítás költségeit az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa viseli.
A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő
ingatlanokra vonatkozó rendelkezések
20. § (1)77 Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szervnek határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog).
(2)78 A vízügyi igazgatási szerv kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményhez történő csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehető (vízhasználati szolgalmi jog).
(3) A parti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a meder tulajdonosa, illetve megbízottai szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlanhoz fűződő érdekek figyelembevételével
a) az ingatlanon keresztül a víz partjára bejárjanak;
b) a mederből a vízgazdálkodási feladataik végrehajtása során kiemelt, valamint a vízgazdálkodási feladataik elvégzéséhez szükséges anyagokat az ingatlanon keresztül szállítsák, vagy azokat, illetve a munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket, átmeneti jellegű létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék;
c) a vízrajzi észleléshez, a hajóút kitűzéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges jeleket, létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék és karbantartsák.
(4)79 Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság határozata alapján az ingatlanát árvízi tározóként kijelöljék. Az árvízi tározó területének kijelöléséhez szükséges feltételeket a Kormány rendeletben határozza meg.
21. § (1)80 Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a 20. § (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
(2)81 A 20. § (4) bekezdése szerinti árvízi tározóba történő sorolással kapcsolatos korlátozások miatt az ingatlan tulajdonosát megillető egyszeri térítésről és kártalanításról külön törvény rendelkezik.
22. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója):
a) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza; a meder, valamint a parti és a part menti létesítmények és egyéb közcélú vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa;
b) a meder használatát és hasznainak szedését csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel; vízjogi engedélyköteles tevékenység esetén a vízjogi engedély szerint végezheti.
(2) A parti ingatlan tulajdonosa parti ingatlanát az elhabolás ellen jogosult megvédeni, illetve az elhabolt részt vízjogi engedély alapján helyreállítani.
23. § (1) E törvény hatálybalépését követően a természetes vizek partját a tulajdonos állam, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat közérdekű célokra tartja fenn, ezért az államtól, illetőleg az önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek partján nem szerezhető.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól meghatározott ingatlan, illetőleg meghatározott partszakasz tekintetében rendeletben felmentést adjon.
(3) A helyi önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonként tulajdonába adott természetes vizek partján levő beépítetlen ingatlanok tekintetében az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól — a települési érdekekre figyelemmel — önkormányzati rendeletben felmentést adhat.
24. §82 (1) A folyó nagyvízi medrét, továbbá a töltésnek az árvizektől mentesített oldalán lévő azon területet, amelyen fakadó- és szivárgó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad kezelni, használni és hasznosítani.
(2) A folyók, patakok (kisvízfolyások), belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények (így például: töltés, árvízvédelmi fal, árvízi tározó-töltés) mindkét oldali lábvonalától mért 10-10 méter széles védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben, illetőleg védekezési célból akadálytalanul igénybe vehesse.
(3) A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési terv készítésére, tartalmára, jóváhagyására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4)83 Az (1) és (2) bekezdésben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Ennek hiányában az elhelyezőt ért kárért – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kártalanítás nem jár.84
(5)85 A nagyvízi mederre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre, azok használatára, hasznosítására, a víziállásokra vonatkozó előírásokat és korlátozásokat, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos kártalanítási eljárás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.86
25. § (1) A partok védelmére szolgáló munkák folytán ideiglenesen igénybe vett terület használatáért a parti ingatlan tulajdonosának kártalanítás nem jár, az évelő növényzetben és a függő termésben okozott zöldkárt, valamint az épületben okozott károkat azonban meg kell téríteni.
(2) A közérdekű mederszabályozáshoz szükséges területet az ingatlan tulajdonosától meg kell vásárolni, illetve — ha adásvételi szerződés nem jön létre — azt ki kell sajátítani.
(3)87 Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlanhasználat meghatározott körű korlátozását.
26. § Ha a vizek mennyisége vagy a vízilétesítmények teljesítőképessége a többletvizek fokozatos leeresztését teszi szükségessé (szükséghelyzet), az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vizeket a nagyobb kár csökkentése és elhárítása érdekében ideiglenesen az ingatlanon tartsák, odavezessék, ideiglenesen tározzák, illetve az ingatlanon átvezessék.
27. §88 Az e törvény 20. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési szolgalmi jogot és vízhasználati szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, továbbá a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterület, továbbá a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján (a település nevének és helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba – külön törvény szerint – fel kell jegyezni.
A vízügyi hatósági jogkör
28. § (1) Vízjogi engedély szükséges — jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve — a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).
(2) Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.
29. § (1) Vízjogi engedélyt a hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat:
a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket;
b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak;
c) megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak.
(2) Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.
(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a létesítmény megvizsgálása után — az eset összes körülményeire is figyelemmel — a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori vízjogi szabálysértési felső értékhatár ötszöröséig terjedhet.
30. § (1) A vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) — a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén — hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja.
(2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.
(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket
a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek,
b) a vizek mennyiségének és minőségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történő megváltozása
indokolja.
30/A. §89
30/B. §90 A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
31. §91
32. §92 Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.
33. § (1)–(2)93
(3) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és a vízhasználatokról vízikönyvet, a vízkészletről pedig nyilvántartást vezet.
33/A. §94 A vízügyi hatóság jogosult – a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében – a nagyvízi mederben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat elrendelni.
A vízgazdálkodási társulatok
34. § (1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: társulat) útján is elláthatók.
(2)95 A társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű-társulat, illetve vízitársulat. A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére — az e törvény eltérő rendelkezése hiányában — a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A társulat az e törvényben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi.
(4) A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.
(5) A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.
35. § (1) A társulat közfeladatként:
a) víziközmű-társulat esetén — a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló — vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt;
b) vízitársulat esetén helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el.
(2) A vízitársulat közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, továbbá azokhoz kapcsolódó talajjavítási tevékenységet, nem közműves vízszolgáltatást végezhet, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(3) A vízitársulat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
A társulat megalakulása
36. § (1) A társulat akkor jön létre, ha az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak (a továbbiakban: tagoknak) az érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége az alakuló közgyűlésen
a) elhatározza a társulat megalakulását,
b) elfogadja a társulat alapszabályát, és
c) megválasztja a társulat testületi vezető szerveit és tisztségviselőit.
(2) A társulat megalakításához az alakuló közgyűlésen a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados többségének döntése szükséges.
(3) A társulat megalakulását szervező bizottság készíti elő.
37. § (1) A társulat alapszabályában meg kell határozni:
a) nevét, székhelyét;
b) feladatát és ezzel összefüggésben azt, hogy vízitársulatként vagy víziközmű-társulatként működik-e;
c) tevékenységi körét;
d) érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással);
e) a tagok jogait és kötelességeit;
f) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok érdekeltségi hozzájárulásának szabályait;
g) a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóira, testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat, valamint a vízitársulat vállalkozási tevékenységének kereteit;
h) a társulat képviseletének módját;
i) mindazt, amit jogszabály alapján az alapszabály rendez vagy a taggyűlés szükségesnek tart.
(2) A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét az alapszabály mellékletében kell meghatározni, és az alapszabállyal egy időben a cégbírósághoz benyújtani.
(3) A társulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül az intézőbizottságnak cégbejegyzés és közzététel végett be kell jelentenie a cégbíróságnál.
(4)96 A társulat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.
A társulat működése és tevékenysége
38. § (1) A társulat szervei:
a) az alapszabály szerint: közgyűlés vagy küldöttgyűlés (a továbbiakban együtt: taggyűlés),
b) intézőbizottság,
c) ellenőrző bizottság.
(2) A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.
(3) A taggyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen a taggyűlés összehívása érdekében.
(4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.
(5) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon
a) víziközmű-társulat esetén a tagok érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább 51%-a személyesen megjelenik, illetve képviselteti magát;
b) vízitársulat esetén a tagok (képviselőik) érdekeltségi egység arányában számított több mint kétharmada jelen van, akik egyben az érdekeltségi területnek legalább 51%-át képviselik.
(6) A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító taggyűlés vagy küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a tagok érdekeltségük, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.
(7) Az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, illetve szétválásához legalább kétharmados többségű taggyűlési határozatra van szükség.
(8) Ha a taggyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.
39. § (1) A társulat irányító szerve az intézőbizottság, ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. E szerveket a taggyűlés legalább kétharmados többséggel választja meg.
(2) Az intézőbizottság elnökből és legalább két, legfeljebb kilenc tagból áll (a továbbiakban: vezető tisztségviselők). A taggyűlés választja meg az intézőbizottság elnökét, aki egyben a társulat elnöke.
(3) Az ellenőrző bizottság feladata a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. Az ellenőrző bizottság közvetlenül a taggyűlésnek van alárendelve. Az ellenőrző bizottság elnökből és legalább két tagból áll, az elnököt a taggyűlés választja meg.
(4) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.
40. § (1) A társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
(2) A társulatok közös érdekeik védelmére — az egyesülési jogról szóló törvény szerint — érdekképviseleti szervezetet hozhatnak létre.
A társulat vagyona
41. § (1) A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából (a továbbiakban: hozzájárulás), valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból, továbbá vízitársulat esetén a vállalkozásból származó eredményéből látja el a közcélú feladatait.
(2)97 A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást — ha az alapszabály kivételt nem tesz — a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A vízitársulatok taggyűlése által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.
(3) A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.
42. § (1) Az állami és a helyi önkormányzati támogatás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha jogszabály szerint az állami támogatással az önkormányzat számol el, illetőleg az alapszabály a természetbeni hozzájárulás tekintetében eltérően rendelkezik.
(2) A vízitársulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel.
(3)98 A vízitársulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 1. számú melléklete szerinti, a tárgyévet megelőző év mérlegében kimutatott jegyzett tőke, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből a jegyzett tőke összegének 8%-a.
(4) A vízitársulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek.
(5) A vízitársulat a vállalkozási tevékenységből származó eredményét elsősorban közfeladatai ellátására köteles fordítani.
43. § (1) A társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott — jogszabályba vagy alapszabályba ütköző — határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti.
(2) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti.
A társulat megszűnése
44. § (1) A társulat megszűnik, ha
a) elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);
b) másik társulattal egyesül vagy több társulatra szétválik;
c) a víziközmű-társulat az alapszabályában meghatározott közcélú feladatát megvalósította;
d) a vízitársulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
f)99 a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.
(2) A társulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
(3) A társulat megszűnése esetén végelszámolásra kerül sor.
(4) A társulatok jogutód nélküli megszűnése esetén a közfeladat ellátásához szükséges vagyon — a helyi vízgazdálkodási közfeladatot egyébként ellátni köteles — önkormányzatra vagy az államra száll.
(5)100 Ha a társulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el, az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével, amelynek átvételéről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.
Záró rendelkezések
45. § (1)101 Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba.
(2)–(3)102
(4) Vízvezetési szolgalom megállapításával kapcsolatban indult és e törvény hatálybalépésekor még folyamatban lévő ügyekben — ha a vízügyi hatóság már meghozta az elsőfokú határozatot — az 1964. évi IV. törvény 34. §-át kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a társulatok felügyeletére vonatkozó rendelkezését — a törvény hatálybalépésekor működő társulat esetén — a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kell alkalmazni.
(6)103
(7) Felhatalmazást kap a Kormány
a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, illetőleg az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védőidomára, védőterületére (védősávjára) vonatkozó szabályoknak;104
b) a vizekkel és a közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos fenntartási feladatokra vonatkozó szabályoknak;105
c) a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok gyűjtésének, feldolgozásának, szolgáltatásának — a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban —;106
d) a társulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével, az e törvényen alapuló és a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályok;107
e)108 a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlására, valamint az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékére és fizetésének részletes szabályaira vonatkozó szabályok;109
f)110 a vízgazdálkodás országos koncepciójának végrehajtásához kapcsolódó nemzeti programok;111
g)112 a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának és települési jegyzékének;113
h)114 a szennyvízgyűjtő hálózatok és szennyvíztisztító telepek minősítési kritériumainak;
i)115 az ivóvízminőség-javító program megvalósítását szolgáló célelőirányzat igénybevételére, folyósítására, felhasználására, a felhasználás ellenőrzésére és a program teljesítését ellátó szervezetre, továbbá a települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási nemzeti program támogatási rendszerére vonatkozó szabályok;
j)116 a települési szennyvíztisztításra vonatkozó nyilvántartási és jelentési kötelezettség;117
k)118 az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz), valamint a fürdővíz minőségi követelményeire, továbbá a vízminőség ellenőrzésére vonatkozó szabályok;119
l)120 a vízügyi őrszemélyzet (gát-, csatorna-, meder- és tározó őrök) feladat- és hatáskörének;
m)121 a vízkárelhárítás finanszírozási és elszámolási rendjének, továbbá a vízkárelhárításban foglalkoztatottak díjazásának;
n)122 a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályok;123
o)124 a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program;
p)125 a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények;126
q)127 a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározására, veszély- és kockázati térkép, valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó szabályok;
r)128 az e törvényben, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakkal összhangban a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályok
rendeletben történő megállapítására.
(8) Felhatalmazást kap a miniszter
a) a vízgazdálkodás általános szakmai követelményeinek, képesítési előírásainak, a vízrajzi feladatoknak és a vízkészletekbe történő beavatkozás szabályainak;129
b)130 a vízgazdálkodási tanácsok összetételére és működésére vonatkozó szabályok;131
c) a vízgazdálkodás országos és területi rendjének;
d) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges tervdokumentáció tartalmi előírásainak és a kérelmek mellékleteinek;132
e)133 a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel együttesen a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének
f) a vízimunkáknak, a vízilétesítményeknek és vízhasználatoknak (a vízikönyvnek), a vízkészletek nyilvántartásának;134
g) a hasznosításba vonható vízkészleteknek — a vizek használatbavételének, illetve a vizek hasznosítási lehetőségének megőrzése céljából —;
h)135 az ivóvízminőség-javító program forrását szolgáló célelőirányzat terhére történő költségvetési támogatás mértékére és igénybevételére vonatkozó szabályok
i)136 a fúrt kutakra vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás szabályainak;
j)137 egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyelésének;138
k)139 a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó részletes szabályoknak;140
l)141 az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények jegyzékének142
rendeletben történő megállapítására.
(9) A vízgazdálkodással, valamint a vizek védelmével összefüggő érdekek érvényesítését a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíti, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában. Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok — különösen a szomszédos országok — vízgazdálkodással összefüggő érdekeire.
(10)143 A 15. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést legkésőbb 2010. december 22-ig kell végrehajtani.
(11)144 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a vízügyi hatóságot vagy hatóságokat, valamint a vízügyi igazgatási szervet vagy szerveket.145
45/A. §146 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíztisztításról 2. cikkének (4) bekezdése, (6) bekezdése és (9) bekezdése, 3. cikke;
b) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztást szolgáló víz minőségéről;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról 4. cikkének (1)–(2) bekezdése, 6. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, valamint azok kapcsolódó végrehajtási rendeleteivel együtt;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése.
1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez
E törvény alkalmazásában
1. árvízmentesítés: a mederből kilépő vizek, árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység, amely az elönthető területet (árteret) árvízvédelmi művek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkentő tározók, árapasztó csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstől;
2. ásványvíz: olyan természetes felszín alatti víztartóból vagy vízadóból származó víz, amelynek ásványi anyag tartalma jellemzően eltér a rendszeres emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíztől, és annak összetétele megfelel a vonatkozó jogszabályban meghatározott (így például biológiai, kémiai) határértékeknek;
3. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;
4. elhabolás: víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás;
5.147 elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítmény: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő – a miniszter által – fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés;
6. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
7. érdekeltségi terület:
a) víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;
b) vízitársulat esetén azt a területet, amelyről a vizek természetes úton a befogadóba (mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe) jutnak, illetve elvezethetők — ide nem értve az e törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti vizekkel, vízilétesítményekkel való közvetlen kapcsolatot — és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vízimunkák, megépített vízilétesítmények hatást gyakorolnak;
8. gyógyvíz: olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint történik;
9. ivóvíz: a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő víz;
10. közérdek mértéke: a közfeladatoknak a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekre is figyelemmel megállapított színvonalon történő ellátása;
11. közfeladat: az államnak, a helyi önkormányzatnak és a társulatnak az e törvényben megjelölt feladatai, továbbá a tulajdonukban, illetve használatukban lévő vizek és vízilétesítmények tulajdonlásából vagy használatából eredő feladatai;
12.148 meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít
a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz, rendszeresen elborít;
b) nagyvízi meder kezelés: a terület hasznosítása és használata, a terület felmérése és nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása érdekében végzett tevékenység;
13.149 Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;
14.150 regionális víziközmű: az egymással oly módon összefüggő — műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető — víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást — amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat — látják el.
15.151 szennyvízelvezetéssel összefüggő
a) agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék, szennyvíztisztító telepre és végső kibocsátási pontra vezessék,
b) lakosegyenérték: szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap;
16.152 termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete a 30 °C, vagy annál magasabb;
17.153 védmű: a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény;
18.154 védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
19.155 védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
20.156 vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;
21.157 vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
22.158 vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);
23.159 vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
24.160 vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
25.161 vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;
26.162 vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;
27.163 vízikönyv: a vízimunkákkal, a vízilétesítményekkel és a vízhasználatokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek közhitelű nyilvántartása;
28.164 vízkár: a vizek többletéből vagy hiányából származó kár;
29.165 vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;
30.166 vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység.
31.167 vízszolgáltatások: az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen
a) a felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése és elosztása,
b) a szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni vizekbe juttatnak;
32.168 lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő – jóváhagyott – országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő településrendezési eszközöknek megfelel;
33.169 ivóvízminőség-javító program (intézkedési terv): az emberi fogyasztásra szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó – jogszabályban meghatározott – minőségi követelményeket kielégítő cél megvalósítására irányuló feladatok összessége.
34.170 árvízi tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló árvízvédelmi vízilétesítmény, amely elsődlegesen az élet- és vagyonbiztonság megteremtését (vész-, szükség- és árapasztó tározó), továbbá egyéb hasznosítási célok elérését is szolgálja. Árvízvédelmi célú elárasztására csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor.
2. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez
Az állam kizárólagos tulajdonában vannak:
1. a törvény 6. §-a szerinti, az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, valamint
a) a Duna-völgyben:
aa) Mosoni-Duna 124 km
ab) Szentendrei-Duna 32 km
ac) Ráckevei-Duna 58 km
ad) Marcal 22 km
ae) Sió 121 km
b) a Tisza-völgyben:
ba) Zagyva 125 km
bb) Hortobágy-Berettyó 79 km
bc) Kettős-Körös 37 km
bd) Hármas-Körös 91 km
2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei;
3. az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak;
4. az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások.
3. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez
Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények:
1. a törvény 6. §-a szerinti, az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, valamint
a) Duna—Tisza-csatorna,
b) Kiskunsági-főcsatorna,
c) Keleti-főcsatorna (KFCS),
d) Nyugati-főcsatorna,
e) K—III. és K—IV. jelű főcsatorna,
f) Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III—2),
g) Jászsági-főcsatorna;
2. az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt;
3. az alábbi árvízvédelmi művek közül:
a) azok az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek;
b) azok a másodrendű árvízvédelmi művek, amelyek
ba) az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak,
bb) az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések,
bc)171 az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízilétesítményei;
4. a 2. számú melléklet szerinti folyók, valamint az előző pontokban említett csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei;
5. regionális víziközműből a közművagyon;
6. a belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak;
7. a 2. számú melléklet 4. pontja szerinti vízfolyások — 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó — tározói, valamint azok árapasztó medrei.
A törvényt az Országgyűlés az 1995. június 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. június 23.
A 2. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: CXX. törvény 15. §-ával megállapított, valamint a 2008: XCI. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: CXX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdésének l) pontját a 2008: XCI. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § (2) bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 40. §-ával megállapított, valamint a 2008: XCI. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 146. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (3) bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdését a 2006: CIX. törvény 146. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1) bekezdése a 2001: LXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § új (2) bekezdését a 2001: LXXI. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.
A 4. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2001: LXXI. törvény 2. §-a.
Az 5. § a 2008: XCI. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5/A. §-t a 2008: XCI. törvény 29. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5/A. § (2) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5/A. § (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5/A. § (5) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5/A. § (6) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (1) bekezdése az 1998: XC. törvény 95. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése az 1998: XC. törvény 95. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdésének a) pontja a 2001: LXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdésének új b) pontját a 2001: LXXI. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti b)–e) pontok jelölését c)–f) pontokra változtatva.
A 7. § (4) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2001: LXXI. törvény 3. §-a.
A 7. § (4) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2001: LXXI. törvény 3. §-a.
A 7. § (4) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2001: LXXI. törvény 3. §-a.
A 7. § (4) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2001: LXXI. törvény 3. §-a.
A 7. § (5)–(6) bekezdését az 1998: XC. törvény 128. §-a (1) bekezdésének j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7/A. §-t a 2001: LXXI. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe.
A 7/A. § (6) bekezdését a 2007: CXLIX. törvény 10. § (2) bekezdésének a) pontja iktatta be.
A 8. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 295. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
Lásd a 2004: CXL. törvényt.
A 9. § (1) bekezdése a 2006: CXXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (12)–(13) bekezdését.
A 9. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: CXXI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (12)–(13) bekezdését.
A 9. § (2) bekezdésének e) pontját a 2006: CXXI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (12)–(13) bekezdését.
A 11. § (4) bekezdésének i) pontját a 2003: CXXIX. törvény 405. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (1) bekezdésének f) pontját a 2003: CXX. törvény 17. §-a iktatta be.
A 14. § (1) bekezdésének g) pontját a 2003: CXX. törvény 17. §-a iktatta be.
A 14. § (1) bekezdésének h) pontját a 2003: CXX. törvény 17. §-a iktatta be.
A 14. § (1) bekezdésének i) pontját a 2003: CXX. törvény 17. §-a iktatta be.
A 14. § (6) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 23. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 173. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 204/2001. (X. 26.) Korm., a 220/2004. (VII. 21.) Korm. , a 340/2004. (XII. 22.) Korm.rendeletet.
A 15. § (1) bekezdése a 2003: CXX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2009: XCIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § új (7) bekezdését a 2003: CXX. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(8) bekezdés számozását (8)–(9) bekezdésre változtatva.
A 15. § (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: CXX. törvény 20. §-a, szövege a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 15. § (8) bekezdését a 2005: CXXXI. törvény 87. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15. § (8) bekezdését az 1998: XC. törvény 95. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2003: CXX. törvény 20. §-a. A 15. § (9) bekezdését a 2005: CXXXI. törvény 87. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2005: CXXXI. törvény 24. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.
A 15/B. §-t a 2005: CXXXI. törvény 24. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.
A 15/B. § (1) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15/B. § (4) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15/C. §-t a 2005: CXXXI. törvény 24. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.
A 15/C. § (8) bekezdését a 2009: XCIX. törvény 2. §-a iktatta be.
A 15/D. §-t a 2005: CXXXI. törvény 24. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.
A 15/D. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 107. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 15/E. §-t a 2005: CXXXI. törvény 24. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.
A 16. § új (2) bekezdését a 2008: XCI. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva.
A 16. § (2) bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg. A 16. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: XCI. törvény 29. § (4) bekezdése (3) bekezdésre változtatta.
A 16. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. A 16. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2008: XCI. törvény 29. § (4) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.
A 16. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2008: XCI. törvény 29. § (4) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.
A 16. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: XCI. törvény 29. § (4) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.
A 17. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 156. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (6) bekezdése a 2005: XCVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (7) bekezdésének c) pontja a 2005: XCVI. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (7) bekezdésének e) pontja a 2005: XCVI. törvény 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § a 2007: XXIX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 23. § (2) bekezdését.
A 19. § (1) bekezdése a 2007: XXIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 23. § (2) bekezdését.
A 19. § eredeti (2)–(4) bekezdéseit hatályon kívül helyezte a 2007: XXIX. törvény 21. §-a, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés megjelölését (2) bekezdésre változtatva.
A 20. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (4) bekezdését a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét a 2005: CXXXI. törvény 25. §-a állapította meg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 87. § (1) bekezdését.
A 21. § eredeti szövegének jelölését a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése (1) bekezdésre változtatta.
A 21. § (2) bekezdését a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.
A 24. § a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 106. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 24. § (5) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2003: CXX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/A. §-t a 2006: CXXI. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 107. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 30/B. §-t a 2006: CXXI. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.
A 31. §-t a 2009: LVI. törvény 107. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § a 2007: XXIX. törvény 23. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 23. § (2) bekezdését.
A 33. § (1)–(2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 107. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 33/A. §-t a 2007: CXLIX. törvény 10. § (2) bekezdésének b) pontja iktatta be.
A 34. § (2) bekezdésének második mondata az 1997: CXLIV. törvény 317. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdéséből az „alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal” szövegrészt az 1997: CXLIV. tövény 320. §-ának s) pontja hatályon kívül helyezte 1998. június 16. napjával.
A 41. § (2) bekezdésének ötödik mondatát a 2004: IX. törvény 68. § (4) bekezdése iktatta be.
A 42. § (3) bekezdése a 2006: IV. törvény 367. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdésének f) pontját az 1997: CXLIV. törvény 317. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 44. § (5) bekezdése az 1998: LXXXVI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 204. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (2)–(3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 204. pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. § (6) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 204. pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd a 273/2001. (XII. 22.) Korm. rendeletet, a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletet, a 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletet.
A 45. § (7) bekezdésének e) pontja a 2006: CXXI. törvény 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletet, a 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendeletet, a 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet.
A 45. § (7) bekezdésének f) pontját a 2001: LXXI. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 45. § (7) bekezdésének g) pontját a 2001: LXXI. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
Lásd a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletet, a 27/2002. (II. 27.) Korm. rendeletet, a 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendeletet.
A 45. § (7) bekezdésének h) pontját a 2001: LXXI. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 45. § (7) bekezdésének i) pontját a 2001: LXXI. törvény 5. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: CXX. törvény 23. §-a állapította meg.
A 45. § (7) bekezdésének j) pontját a 2001: LXXI. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 45. § (7) bekezdésének k) pontját a 2001: LXXI. törvény 5. §-a iktatta be.
Lásd a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletet, a 273/2001. (XII. 22.) Korm. rendeletet, a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletet, a 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletet.
A 45. § (7) bekezdésének l) pontját a 2005: CXXXI. törvény 27. §-a iktatta be.
A 45. § (7) bekezdésének m) pontját a 2005: CXXXI. törvény 27. §-a iktatta be.
A 45. § (7) bekezdésének n) pontját a 2007: LXXXII. törvény 9. § (7) bekezdése iktatta be.
A 45. § (7) bekezdésének o) pontját a 2008: XCI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be.
A 45. § (7) bekezdésének p) pontját a 2008: XCI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 106. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (7) bekezdésének q) pontját a 2008: XCI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be.
A 45. § (7) bekezdésének r) pontját a 2008: XCI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be.
Lásd a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendeletet, a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendeletet, a 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendeletet, a 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendeletet, a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendeletet, a 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletet, a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletet, a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletet.
A 45. § (8) bekezdésének b) pontja a 2008: XCI. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd az 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendeletet.
Lásd a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletet, a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletet, a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletet.
A 45. § (8) bekezdésének e) pontja az 1998: LXXXVI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (8) bekezdésének h) pontját a 2003: CXX. törvény 24. §-a iktatta be.
A 45. § (8) bekezdésének i) pontját a 2007: LXXXII. törvény 9. § (8) bekezdése iktatta be.
A 45. § (8) bekezdésének j) pontját a 2007: LXXXII. törvény 9. § (8) bekezdése iktatta be.
A 45. § (8) bekezdésének k) pontját a 2008: XCI. törvény 29. § (7) bekezdése iktatta be.
A 45. § (8) bekezdésének l) pontját a 2008: XCI. törvény 29. § (7) bekezdése iktatta be.
A 45. § (10) bekezdését a 2003: CXX. törvény 25. §-a iktatta be.
A 45. § (11) bekezdését a 2006: CIX. törvény 145. § (1) bekezdése iktatta be.
A 45/A. §-t a 2001: LXXI. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2008: XCI. törvény 29. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 5. pontja a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 12. pontjának a) és b) pontját a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet új 13. pontját az 1998: LXXXVI. törvény 46. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 13–28. pont számozását 14–29. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet eredeti 13. pontjának számozását az 1998: LXXXVI. törvény 46. §-a 14. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet új 15. pontját a 2001: LXXI. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a korábbi 15–29. pont számozását 16–30. pontra változtatva.
Az 1. számú melléklet korábbi 15. – eredeti 14. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 16. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 16. – eredeti 15. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 17. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 17. – eredeti 16. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 18. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 18. – eredeti 17. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 19. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 19. – eredeti 18. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 20. pontra változtatta, szövegét a 2003: CXX. törvény 27. §-a állapította meg.
Az 1. számú melléklet korábbi 20. – eredeti 19. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 21. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 21. – eredeti 20. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 22. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 22. – eredeti 21. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 23. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 23. – eredeti 22. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 24. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 24. – eredeti 23. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 25. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 25. – eredeti 24. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 26. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 26. – eredeti 25. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 27. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 27. – eredeti 26. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 28. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 28. – eredeti 27. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 29. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet korábbi 29. – eredeti 28. – pontjának jelölését a 2001: LXXI. törvény 6. §-a 30. pontra változtatta.
Az 1. számú melléklet 31. pontját a 2003: CXX. törvény 27. §-a iktatta be.
Az 1. számú melléklet 32. pontját a 2003: CXX. törvény 27. §-a iktatta be.
Az 1. számú melléklet 33. pontját a 2003: CXX. törvény 27. §-a iktatta be.
Az 1. számú melléklet 34. pontját a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 3. számú melléklet 3. pontjának bc) alpontja a 2004: LXVII. törvény 20. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás