PK BH 1995/572
PK BH 1995/572
1995.10.01.
Ha a bérbeadó a bérleti szerződés megkötését követően vált forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalannyá – az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén – kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását [Ptk. 241. §].
A H.-i Egyházközösség felperes tulajdonosa, az alperes bérlője a perbeli üzlethelyiségnek. A felek 1993. július 22-én kötött írásbeli bérleti szerződése alapján a havi bér 18 000 forint. A felperes keresetében 55 800 forint és - a szerződés módosításával - 13 950 forint általános forgalmi adó (áfa) összeg megfizetésére kérte az alperes kötelezését azzal az indokkal, hogy a szerződés megkötésekor őt általános forgalmi adó nem terhelte, 1994-ben azonban bevételeire tekintettel mentessége megszűnt. Keresetet terjesztett elő másodlagosan felmondás érvényességének megállapítása iránt is.
A jogerős részítélet a felmondás érvényességének megállapítása iránti kereseti kérelemről nem határozott, az elsődleges keresetet pedig elutasította. A jogerős részítélet indokolása szerint a forgalmi adónak a Ptk. 241. §-a szerint szerződésmódosítással való áthárítására nincsen alap, mert a szerződéskötést követően sem a körülmények, sem a jogi szabályozás nem változott, a felperesnek a szerződés megkötésekor is ismernie kellett a gazdálkodás körében felmerülő forgalmiadó-fizetési kötelezettségét. Az alperes részéről sem történt megtévesztés, ezt a felperes sem állította.
A jogerős részítélet ellen a felperes nyújtott be - ügyvédje útján - felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az a Ptk. 241. §-át sérti, mert a szerződés megkötésekor a forgalmi adó fizetése alól mentes volt, és a szerződés megkötését követően változtak körülményei úgy, hogy forgalmi adót köteles fizetni. Hivatkozott arra is, hogy a forgalmi adóval növelt bér összegéből a bérlő a forgalmi adót jogosult lenne visszaigényelni.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes keresetében nem vitatta azt, hogy a helyiségbérleti szerződés érvényes, és azt sem tévedés, sem megtévesztés címén (Ptk. 210. §) nem támadta meg, ezért a kereset elbírálásánál nem a megtámadhatóság előfeltételeit kellett vizsgálni, hanem azt kell elbírálni, hogy az érvényes szerződés módosítására a Ptk. 241. §-a szerint a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. A felperes állítása szerint a szerződés megkötésekor őt általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség nem terhelte, ez a kötelezettsége a szerződést követő időben következett be. Ha ezt az állítását a Pp. 164. §-a (1) bekezdésének megfelelően bizonyítja, akkor ez olyan körülményváltozást jelent, amely a szerződésmódosítás körében mérlegelhető. Az általános forgalmi adót ugyanis mind a forgalmiadó-köteles termékeknél, mind pedig a forgalmiadó-köteles szolgáltatásoknál a forgalmiadó-köteles eladó vagy bérbeadó (az adó alanya) átháríthatja. Az áthárítás lényegén nem változtat az, hogy bérbeadó a forgalmi adó összegét az általa kikötött bérleti díjban kalkulálja, vagy pedig külön feltünteti, hogy az általános forgalmi adót magába nem foglaló bérleti díjon felül a bérlő köteles a meghatározott százalékban kifejezett általános forgalmi adónak megfelelő összeget is fizetni. A bérlő ilyen esetben sem alanya a forgalmi adónak, csupán az áthárítás folytán azt ő viseli. A Ptk. 241. §-ának alkalmazása szempontjából ezért nem közömbös az, hogy a szerződés megkötése után következett-e be, ha igen, mennyi idő elteltével a bérbeadó forgalmiadó-fizetési kötelezettsége. A szerződésmódosítás elbírálásánál azonban a bizonyítottan a szerződéskötést követően bekövetkezett forgalmiadó-fizetési kötelezettség a lényeges és jogos érdeksérelem megállapítása körében mérlegelhető egyik tényező.
A szerződésmódosítás jogalapja és összegszerűsége szempontjából mérlegelni kell az egyéb tényezőket is, így különösen azt, hogy a szerződéskötést követően - a helyben más, hasonló bérleményekhez viszonyítottan - a szabad bérmegállapodás körében milyen bérszínvonal alakult ki. A szerződésmódosításnál ugyanis mindkét fél jogos érdekeit figyelembe kell venni.
Az eljárt bíróságok téves álláspontjuk következtében ezeket a körülményeket nem vizsgálták megfelelően, a döntéshez szükséges tények nem állnak rendelkezésre. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős részítéletet hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20. 810/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás