PK BH 1995/576
PK BH 1995/576
1995.10.01.
A közös tulajdonban álló, volt házastársi közös lakás használatának megosztásáról a lakás adottságaiból kiindulva a felek méltányos érdekeit és a családvédelmi érdekeket figyelembe véve kell dönteni [Csjt. 31/B. § (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság az ítéletével a peres felek 1976-ban kötött házasságát felbontotta, az egyenlő arányú közös tulajdonukban lévő kétszintes lakás használatát pedig megosztotta: az emeleti részen lévő nagyobb szoba (36 m2) és a fürdőszoba melletti kisszoba (9 m2) kizárólagos használatára a nála elhelyezett közös kiskorú gyermekre tekintettel az alperest, a másik kisszoba (12 m2) kizárólagos használatára pedig a felperest jogosította fel, a többi emeleti, valamint az összes földszinti helyiség közös használata mellett. Az alperesnek a lakás kizárólagos használatára irányuló viszontkeresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a lakás használata - alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma alapján - megosztható, és a felperes nem tanúsított olyan magatartást, hogy a megosztott használat az alperes vagy a kiskorú gyermek érdekeinek sérelmével járna. Ezért a Csjt. 31/B. §-ának (4) bekezdése értelmében a közös tulajdonban lévő lakás használatát a fenti módon meg kellett osztani.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, és a kizárólagos használat iránti kérelmének fenntartása mellett másodlagosan a lakáshasználat megosztását oly módon kérte, hogy a teljes felső szint az ő (az alperes), míg az alsó szint a felperes kizárólagos használatába kerüljön, és rendelkezzék a bíróság a kert használatáról is.
A másodfokú bíróság az első fokú ítélet fellebbezett rendelkezését azzal a kiegészítéssel hagyta helyben, hogy a felek között rendezte a kerthasználatot is. Ítéletének indokolásában - az első fokú ítéletnek a lakáshasználat megosztására vonatkozó indokaival egyetértve - rámutatott arra, hogy az emelet és a földszint nem alkalmas az elkülönített használatra.
A jogerős ítélet ellen az alperes - jogszabálysértésre hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a lakáshasználat megosztását a fellebbezésében foglaltak szerint kérte.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Csjt. 31/B. §-ának (4) bekezdése értelmében a bíróság a házastársak közös tulajdonában lévő lakás használatát megosztja, ha annak tárgyi feltételei adottak (a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma azt lehetővé teszi), és a házastárs magatartása a közös használatot nem zárja ki. A megosztás módjáról a jogszabály nem rendelkezik, arról a bíróságnak az eset összes körülményei alapján, a felek méltányos érdekei és a családvédelmi érdekek figyelembevételével kell döntenie.
A bíróság jogszabálysértés nélkül, az említett elveket szem előtt tartva, helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a lakáshasználat rendezésének az alperes által kért módja - a helyiségek rendeltetésére, az ésszerű használat követelményére tekintettel - nem valósítható meg, és emellett a felek teljes elkülönülését sem szolgálná, mert az emeleti szint csak belső lépcsőn keresztül közelíthető meg. Az alperes a lakóhelyiségek közül - a nála elhelyezett kiskorú gyermekre is tekintettel - lényegesen nagyobb alapterületű helyiségeket kapott kizárólagos használatba, mint a felperes, így a jogerős ítélet a családvédelmi érdekekkel is összhangban áll.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazott 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az alperes költségmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése és 14. §-a értelmében az államot terheli. (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 977/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás