KK BH 1995/58
KK BH 1995/58
1995.01.01.
Az építmény lebontása elrendelésének mérlegelési szempontjai, és a bírósági felülvizsgálat során figyelembe veendő körülmények [1964. évi III. tv. 38. § (1) és (3) bek., Pp. 6. § (1) bek., 206. § (1) bek.].
Az I. r. alperes az 1991. július 30-án kelt határozatával elrendelte a felperesek Á. u. 103. sz. alatti épületének tetőtér beépítésénél a kiadott építési engedélytől eltérő épületrészek elbontását. A felperesek fellebbezése folytán eljárt II. r. alperes az 1991. október 7-én hozott határozatával az elsőfokú építésügyi határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperesek a kivitelezés során az engedélyezett műszaki tervektől eltértek, továbbá a melléképület tetőtér-beépítését építési engedély nélkül végezték. A megépített épületrésznek az engedélyezett műszaki terveknek megfelelő átalakítására nincs lehetőség, annak biztosítása csak az épületrész lebontásával érhető el. A felperesek keresetükben a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérték, az alperesek a kereset elutasítását indítványozták.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte, és az alpereseket új eljárás lefolytatására kötelezte.
A II. r. alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság részbizonyítás keretében igazságügyi építési szakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy a felperesek mennyiben tértek el az engedélyezett tervtől, és az eltérés korrigálható-e vagy sem. A szakértői vélemény alapján ítéletének indokolásában megállapította, hogy az építési engedély szerinti állapot megvalósítása csak a tetőtér-beépítés teljes elpusztítása során volna megvalósítható. Az épület tetőzetének átalakításával az engedélytől eltérő állapot káros kihatása enyhíthető. Abban az utcában, ahol a felperesek lakóépülete áll, egyébként is több hasonló lakóház épült, amelyek homlokzatmagassága a felperesek épületét jóval meghaladja. Az alpereseknek ezért az új eljárás során meg kell vizsgálniuk annak lehetőségét, hogy az épület állagát jelentős mértékben nem érintő változtatással fennmaradási engedélyt adjanak a felperesek részére, és olyan mértékű bírságot szabjanak ki, amely kellő nevelő hatást jelent a hasonló módon való építkezések megakadályozására.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - a II. r. alperes nyújtott be felülvizsgálat iránti kérelmet. Álláspontja szerint az igazságügyi szakértő kirendelése indokolatlan volt, továbbá a megyei bíróság jogkérdésben is nyilatkoztatta a szakértőt. A téves szakértői. véleményen alapuló bírói döntés megalapozatlan, mivel a másodfokú bíróság álláspontja szerint is a felperesek építkezésük során eltértek az engedélyezett tervtől, illetve engedély nélkül építkeztek. Az építési engedélytől eltérő és építési engedély nélkül készült épületrész elbontásának elrendelése az építésügyi hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik. Mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
A felperesek érdemi ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozták.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek a tetőtér-beépítést részben az engedélyezett építési tervtől eltérően, részben - a melléképület esetében - építési engedély nélkül végezték el. Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény - az ügy elbírálásakor hatályban volt - 38. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az építményt építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon építették meg, és az az építésekor érvényben volt rendezési terveknek, illetőleg építésügyi szabályoknak sem felelt meg, az építésügyi hatóság az építmény átalakítását, ha pedig ez a terveknek, illetőleg szabályoknak megfelelően nem lehetséges, az építmény lebontását rendelheti el. A 38. § (3) bekezdése alapján az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény lebontását el kell rendelni, ha az közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot vagy annak állékonysága nem felel meg a műszaki követelményeknek, és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg. A felperesek építkezése esetében az építésügyi hatóság mérlegelési jogkörébe tartozott az építmény lebontásának elrendelése. mivel a törvény 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott körülmények nem valósultak meg. A hatóság mérlegelésének szempontjai a jogszabályból következnek. Az építésügyi hatóságnak elsősorban azt kell figyelembe vennie, hogy az építtető rendelkezik-e építési engedéllyel. az építkezés során milyen mértékben tért el az engedélytől. és az eltérés mennyiben sérti az építésügyi jogszabályokban védett érdekeket, így a települési környezetet, a műszaki biztonságot, a szomszédos ingatlanok zavartalan használatát. Lényeges szempont a döntés meghozatalánál, hogy az elrendelt jogkövetkezmény arányos legyen a jogsértéssel. Ezek a mérlegelés szempontjai ezekben az ügyekben. Az egységes bírói gyakorlat szerint a mérlegeléssel hozott közigazgatási határozatok bíróság által felülvizsgálhatók, különösen akkor, ha a mérlegelés szempontjait a jogszabály meghatározza. A bíróság a határozat törvényességének megállapítása során ilyen esetben azt vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv döntésének meghozatalánál figyelembe vette-e a jogszabályban meghatározott körülményeket, és azokat kellő súllyal mérlegelte-e. Nem kifogásolható ezért, ha a bíróság e kérdés eldöntése érdekében igazságügyi szakértő igénybevételét tartja szükségesnek. A jelen perben a megyei bíróság eljárása megfelelt a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének, amely szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A megyei bíróság ítélkezése alapjául a kirendelt igazságügyi szakértő véleményét fogadta el, a bíróság által megállapított tényállás nem iratellenes vagy okszerűtlen logikai ellentmondást nem tartalmaz, ezért a jogerős ítélet ez okból nem jogszabálysértő. A Pp. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához nincs kötve, és szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. Nem sértett jogszabályt a megyei bíróság, amikor a szakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy az alperesek nem kellő súllyal vették figyelembe az építmény átalakításának és a fennmaradási engedély kiadásának lehetőségét, és a megismételt eljárásban ennek vizsgálatára kötelezte az alpereseket. Megalapozott ugyanakkor a II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében az arra való hivatkozás, hogy nem helytálló a jogerős ítélet indokolásának arra való hivatkozása, hogy a felperesek esetében jogszabálysértő módon került sor az építési engedély kiadására. A jelen pernek ugyanis nem tárgya az építési engedélyt kiadó határozat törvényességének vizsgálata, így erre vonatkozóan a bíróság határozata nem tartalmazhat megállapítást. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítélet indokolásának ezt a szövegrészét mellőzi. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 461/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás