PK BH 1995/583
PK BH 1995/583
1995.10.01.
A ,,per bejegyzése'' iránti kérelem tárgyában a bíróságnak végzéssel kell döntenie, amely határozat ellen fellebbezésnek van helye [1972. évi 31. tvr. 7. § (1) bek. i) pont, 14. § (1) és (4) bek., 32. § (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 28. §, 73. § (4) bek., Pp. 222. § (1) bek., 233. § (3) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság végzésével a többször módosított 1972. évi 31. tvr. (Iny. tvr.) 32. §-a (1) bekezdésének b) pontjára alapítottan arról értesítette - az alperes kérelmére - a földhivatalt, hogy a végzésében felsorolt helyrajzi számmal megjelölt, a Gy.-i Önkormányzat tulajdonaként nyilvántartott ingatlanok "tulajdonjogát érintő vagyonmegosztási per van folyamatban". A végzés nem tartalmaz arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ellene van-e helye fellebbezésnek. Az elsőfokú bíróság utasítást adott arra, hogy a végzést meg kell küldeni a K. Földhivatal ingatlan-nyilvántartási részlege részére.
A felperes a végzés ellen - annak meghozatalát követő 15 napon belül - fellebbezést jelentett be. A felperes azt sérelmezte: a végzésben felsorolt ingatlanok ingatlan-nyilvántartási perfeljegyzésének elrendelése sérti a helyi önkormányzat érdekét, akadályozza az önkormányzat gazdálkodását és működését.
Az elsőfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán megkereste a földhivatalt, hogy a 20. sorszámú végzésben felsorolt ingatlanokra vonatkozó perfeljegyzés iránti értesítést ne foganatosítsa a bíróság további intézkedéséig. A végzés ugyanis nem jogerős, a fellebbezés elbírálásáig nem kell a perindítást feljegyezni.
Az elsőfokú bíróság ezt követően - a 26. sorszámú végzésével - felhívta az ellenérdekű felet, hogy a fellebbezésre tegye meg észrevételeit. Egyben megjegyezte, hogy a 20. sorszámú végzésében fellebbezési jogot nem biztosított, de ez önmagában nem dönti el, hogy lehet-e az 1972. évi 31. tvr. (Iny. tvr.) 32. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti értesítést fellebbezéssel megtámadni. A megyei bíróság azzal, hogy a fellebbezést észrevételezésre kiadta, majd elbírálásra felterjeszti a Legfelsőbb Bíróságra, a maga részéről úgy határozott, hogy a fellebbezést megengedhetőnek tatja.
Az alperes észrevételében azt állította: amennyiben az ingatlanok esetében nem nyerne feltüntetést az ingatlan-nyilvántartásban a folyamatban lévő per, úgy avval a felperes szabadon rendelkezhetne minden megkötöttség nélkül, ami viszont az alperest érintené hátrányosan, főleg, ha javára dőlne el a tulajdoni igénnyel kapcsolatos viszontkereseti kérelem.
A felperes fellebbezése az alábbiak szerint részben alapos. Az Iny. tvr. 14. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre kell bejegyezni. A hivatkozott szakasz (4) bekezdése szerint a bejegyzés tárgyát képező jogra vagy tényre vonatkozó határozat alapján az eljáró hatóság - bíróság stb. - kéri a bejegyzést az ingatlan fekvése szerinti földhivataltól. A 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 73. §-ának (4) bekezdése értelmében: az Iny. tvr. 14. §-ának (4) bekezdése szerinti kérelmet - vagy ha ezt a bejegyzés alapjául szolgáló határozat foglalja magában a határozatot - az eljáró hatóság (bíróság stb.) jogerőre emelkedése után bejegyzés céljából 8 napon belül küldi meg a földhivatalnak.
Az Iny. tvr. 7. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy melyek azok az ingatlanhoz kapcsolódó tények, amelyek bejegyezhetők az ingatlan-nyilvántartásba. Ilyen tény az Iny. tvr.-ben meghatározott polgári perek megindítása [(i) pont]. A bejegyezhető polgári pereket az Iny. tvr. 32. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, közöttük az ingatlan tulajdonjogát érintő pert [(b) pont].
Az Iny. tvr. 32. §-ának (1) bekezdése szerint a per megindításáról a bíróság az ügyfél kérelmére értesíti a földhivatalt, annak bejegyzése végett. Az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, indokolt ennek a rendelkezésnek olyan értelmezése, hogy a bíróság - érdemi vizsgálat nélkül - ne csak továbbítsa a fél perbejegyzésre irányuló kérelmét, hanem maga döntsön arról, megvalósultak-e az Iny. tvr.-ben meghatározott feltételek, nevezetesen valóban olyan tárgyú per van folyamatban a felek között, amely bejegyezhető. Nemegyszer vitássá válhat az, hogy alapos-e a per bejegyzését igénylő félnek az az állítása, hogy a kereset érinti a per tárgyát képező ingatlan tulajdonjogát, miként a perbeli esetben is. Vizsgálni kell tehát, való-e az az alperesi állítás, hogy a viszontkereset valamennyi általa felsorolt ingatlan tulajdonjogát érinti. Ennek vizsgálata nélkül nem hozható megalapozott jogszerű határozat arról, hogy az adott per bejegyezhetőe vagy sem, és mely ingatlanokra.
A fenti álláspontot erősíti meg az a körülmény is, hogy amennyiben a bíróság nem vizsgálná az adott polgári per megindítása tényének bejegyezhetőségét, és erről nem hozna érdemi határozatot, és a fél kérelmét pusztán csak továbbítaná a földhivatalhoz, a földhivatalnak kellene határoznia a bejegyezhetőségről. Ez a bejegyzést elrendelő határozat fellebbezéssel lenne támadható a megyei földhivatalnál [Iny. tvr. 23. § (1) bek.]. A megyei földhivatal határozata pedig keresettel támadható a bíróság előtt [1957. évi IV. tv. 72. § (1) és (2) bek.]. Míg a bíróságnak a per bejegyzéséről hozott érdemi határozata olyan, bírósági határozat végrehajtását szolgáló földhivatali bejegyzést igénylő határozat, amely ellen további jogorvoslatnak helye nincs, és keresettel sem támadható az erre vonatkozó földhivatali határozat [1957. évi IV. tv. 72. § (4) bek. b) pont].
A per megindításának bejegyzéséhez fűződő joghatás az, hogy a per konstitutív hatályú bejegyzése után jogokat csak a per bejegyzésének eredményétől függő hatállyal lehet szerezni [27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 28. §], ez nyilvánvalóan olyan módon befolyásolhatja az érintett felek jogát, illetőleg annak gyakorlását, amely szükségessé teszi, hogy a bíróság végzése fellebbezhető legyen. A bejegyzés pedig - az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint - csak a jogerős bírósági határozat alapján történhet meg.
A perindítás bejegyezhetősége tárgyában hozott bírósági határozat, végzés nem vonható a Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti eljárás folyamán hozott végzések körébe, ugyanis az adott esetben más jogszabályban szabályozott jogosultság érvényesítéséről határoz a bíróság, és annak érdemében dönt. Ebből okszerűen következik az is, hogy az e tárgyban hozott határozatot a bíróságnak meg kell indokolnia [Pp. 222. § (1) bek.].
A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte - a Pp. 258. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával - meghagyva az eljáró bíróságnak, hogy az alperes kérelme tárgyában hozzon újabb határozatot, a fenti iránymutatásnak megfelelően.
Az ügyben rendelkezésre álló adatokból nyilvánvaló: az elsőfokú bíróság nem tette vizsgálat tárgyává, hogy az alperes által hivatkozott és a felperes tulajdonaként nyilvántartott ingatlanok közül valamennyi ingatlan olyan-e, amelyet érint az alperes viszontkeresetben érvényesített tulajdoni igénye. (Legf. Bír. Pf. I. 21. 069/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás