KK BH 1995/60
KK BH 1995/60
1995.01.01.
A kizárólag kockázati jellegű életbiztosítás díja mentes az adó alól [1989. évi XLV. törvény 7. § (2) bek. 48. p.].
A felperes és a beavatkozó 1991. december 4-én életbiztosítási szerződést kötött. A szerződés melléklete szerint a felperes a biztosítást 47 dolgozójára kötötte meg. A biztosított dolgozók életbiztosítási igazolást kaptak, amely többek között azt tartalmazta, hogy mindennemű szolgáltatás igénybevétele az igazolás bemutatása mellett érvényesíthető.
A felperes biztosított dolgozóinak többsége a szerződés 9. pontjának megfelelően még 1991 decemberében a nyilvántartott költségekkel csökkentett díj 75%-át felvette a beavatkozótól.
Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága 1992. április 16-tól április 25-ig adóellenőrzést végzett a felperesnél. Ennek eredményeként az 1992. július 25-én kelt határozatával a felperes terhére 191.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg és ennek megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat 2000,-Ft késedelmi pótlék megfizetésére vonatkozó kötelezést is tartalmazott. A II. r. alperes 1992. augusztus 31-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes az 1992. október 27-én benyújtott keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát kérte. A biztosító rt. a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozóként perbe lépett. A városi bíróság. 1993. február 24-én kelt ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint az 1989. évi XLV. törvény 7. §-a (2) bekezdésének 48. pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a magánszemély munkáltatója által viselt, a magánszemély javára kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes és a beavatkozó által kötött biztosítás vegyes biztosítás, amely tartalmaz kockázati elemeket (halál esetére szóló biztosítás) és egyéb biztosítási elemeket. Maga a biztosítás életbiztosításnak tekintendő, de csak kisebb hányadban kockázati jellegű. Így a szerződés nem tekinthető kizárólag kockázati életbiztosításnak, ezért nem tartozik a törvény 7. §-a (2) bekezdése 48. pontjának hatálya alá. Csak a kockázati életbiztosítás mentes az adófizetés alól, más jellegű életbiztosítás nem.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes határozatának megváltoztatásával a felperes adófizetésre történő kötelezését mellőzte. Az indokolás szerint a felperes és a beavatkozó által 1991. december 4-én megkötött szerződés életbiztosítási szerződésnek minősül.
A megyei bíróság kiemelte, hogy a biztosítási díjakból képzett tőkeösszeg teljes vagy részleges visszavásárlása során a biztosító által a biztosított részére kifizetett tőkeösszeg nem adómentes. Az így kapott összeg után a biztosítottak bevallás alapján személyi jövedelemadót kötelesek fizetni. A II. r. alperes 1993. augusztus 12-én - jogszabálysértésre hivatkozva - felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a megyei bíróság jogerős ítélete ellen.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló - az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított - 1952. évi III. törvény 275/A. §-a alapján a bíróságnak az a feladata, hogy megvizsgálja: a jogerős ítélet a II. r. alperes által hivatkozott [Pp. 270. § (1) bekezdése] jogszabálysértést tartalmaz-e vagy sem.
Az 1989. évi XLV. törvény 7. §-a (2) bekezdésének 48. pontja szerint mentes az adó alól a magánszemély munkáltatója által viselt, a magánszemély javára kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja. A jelen esetben azonban a felperes nem tisztán kockázati életbiztosítást kötött. Ez egyértelműen kitűnik a biztosítási szabályzatból, amely kimondja, hogy a biztosító a következő szolgáltatásokat nyújtja:
- a biztosított halála esetén haláleseti összeg;
- a biztosított életében bármikor a biztosítás mindenkori tőkeértékét vagy annak tetszőleges részét;
- a tőkeérték ellenében élethossziglani járadékot folyósít, azonnal kezdődően vagy halasztott kezdettel.
A felperes és a beavatkozó által 1991. december 4-én kötött szerződés többek között a következő rendelkezéseket tartalmazza:
1. A szerződő a munkáltató, aki a díjat fizeti, biztosított a munkavállaló, akinek a javára a díjfizetés történik.
8. Amennyiben a biztosított 3 éven belül a részére nyilvántartott teljes biztosítási díj visszavásárlására jogot szerez, úgy ez jövedelemnek minősül, és a mindenkori személyi jövedelemadó-rendelkezések érvényesek rá.
a) A szerződés létrejöttétől számított 3 hónapon belüli rész visszavásárlás esetén a biztosított javára nyilvántartott költségekkel csökkentett díjnak csak a 75%-a vehető fel. A hivatkozott szerződés és a biztosítási szabályzat azt igazolja, hogy a felperes és a beavatkozó által kötött biztosítás vegyes biztosítás, amely tartalmaz kockázati elemeket (halál esetére szóló biztosítás) és egyéb biztosítási elemeket. Így a szerződés nem tartozik a törvény 7. §-a (2) bekezdése 48. pontjának hatálya alá. Ezért tévedett a másodfokú bíróság, amikor a szerződést kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítási szerződésnek minősítette.
A törvény 33. §-ának (3) bekezdése szerint az adókötelezettség akkor keletkezik, amikor a magánszemély a biztosításra rendelkezési jogot szerez. A törvény 67. §-ának 28. pontja alapján a rendelkezési jog megszerzésének minősül, ha a magánszemély a biztosítást megszüntetheti, visszavásárolhatja, értékesítheti. A biztosítottnak a szerződés idézett 8. és a 9. pontja szerint rendelkezési joga volt. Ezzel a lehetőséggel a felperes dolgozói éltek is, amikor 1991 decemberében a csökkentett díjat részben felvették. Erre figyelemmel a felperesnek az Szja.-törvény 46. §-ának (2) bekezdése alapján adóelőleget kellett volna levonnia. Helyesen döntött tehát az elsőfokú bíróság, amikor jogszabálysértés hiányában a keresetet elutasította. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Kfv. II. 25. 746/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás