KK BH 1995/604
KK BH 1995/604
1995.10.01.
A KSH termékbesorolásának értékelése adóügyben [1989. évi XL. tv. 5. § (2) bek., Pp. 182. § (2)–(3) bek.].
Az APEH megyei igazgatósága a felperesnél 1992 júliusában adóellenőrzést tartott. Ennek eredményeként az első fokú adóhatóság határozatával 3 273 000 Ft adókülönbözet, 982 000 Ft adóbírság és 403 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. Az adóhiány megállapítására azért került sor, mert a felperes 1991. és 1992. években kókuszreszeléket értékesített, amelyet 0%-os áfa-adókulccsal számlázott ki a vevőknek. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a kókuszreszelék az ITJ 89-81. száma alá, az egyéb élelmiszer-ipari termékek közé tartozik, amelynek 25%-os az áfa-kulcsa. Az elsőfokú adóhatóság álláspontja szerint jogszabálysértően járt el a felperes, amikor a kókuszreszeléket 0%-os áfa-kulccsal számlázta.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1992. november 30-án kelt határozatával helybenhagyta az első fokú közigazgatási szerv határozatát.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését arra hivatkozással, hogy a Központi Statisztikai Hivatal besorolása téves, mert a kókuszreszelék a vizsgált időszakban az ITJ 89-49. száma alá, az egyéb magbél kategóriába tartozott, amelynek adókulcsa akkor 0%-os volt.
A városi bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a kirendelt igazságügyi mezőgazdasági szakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy a kókuszreszelék az ITJ 89-4. termékfőosztályába, a magbelek kategóriájába tartozik, s mint ilyen, a vizsgált időszakban 0%-os adókulcs alá esett. A KSH az elsőfokú bíróság előtt nem tudott olyan lényeges érvet előadni, amely megindokolta volna azt, hogy a kókuszreszelék miért került a többi magbélhez képest eltérő ITJ termékfőosztályba. A KSH-állásfoglalásoknak nincs jogszabályi erejük, ezért a bíróság jogosult annak felülvizsgálatára, és egyedi ügyben azok tartalmával ellentétes döntést is hozhat.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy az 1989. évi XL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint a termékek besorolására kizárólag a KSH jogosult, amelyhez a bíróság is kötve van.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában - egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával - kifejtette, hogy az egyedi ügyben hozott KSH besorolást a bíróság különböző bizonyítási eszközök igénybevételével felülvizsgálhatja, így a jelen perben is jogosult határozni abban, hogy a kókuszreszelék egyéb magbél vagy egyéb élelmiszer-ipari termék kategóriába tartozik-e. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felülvizsgálat eredményeként a termékbesorolást megváltoztatta, és a kókuszreszeléket egyéb magbél-kategóriába sorolta. A KSH szerint a kókuszreszelék az egyéb élelmiszer-ipari termék kategóriába tartozik, mert a kókuszreszelék ipari eljárás eredménye. A megyei bíróság álláspontja szerint B. G. szakértő szakvéleménye nem tekinthető aggálytalannak és megalapozottnak, a szakvélemény ellentmondásos. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szakvélemény ellenőrző szakértő kirendelése, szakvélemény kiegészítése nélkül is felülbírálható a periratokhoz csatolt szakirodalom, a szakvélemény és az általános fizikai ismeretek alapján. Ezért a további szakértői bizonyítást mellőzte. A KSH állásfoglalása alapján megállapította a megyei bíróság, hogy mind a fizikai, mind a kémiai átalakítás olyan ipari eljárásnak minősül, amelynek folytán a termés egyéb élelmiszer-ipari termékké válik, s így 25% az áfa-kulcsa.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 182. §-ában foglaltakat, mert nem hallgatta meg a szakértőt, tárgyalásra nem idézte. Nem adott lehetőséget arra, hogy a szakértő a szakvéleményével kapcsolatos aggályokat eloszlassa, az ellentmondásokat feloldja. A feleknek sem állt módjában a szakértőhöz kérdéseket feltenni. A jogerős ítélet élelmiszer-ipari szempontból megalapozatlan. A felperes által becsatolt szakirodalomra vonatkozóan az ítélet semminemű megállapítást nem tesz, tehát indokolási kötelezettségének sem tett eleget e körben a másodfokú bíróság. Ugyancsak nem indokolta azt sem, hogy az ügyben miért nem releváns az a körülmény, hogy a 7/1987. (XI. 6.) BkM rendelet 2. számú melléklete a 89-4. kategóriába tartozóként tüntette fel a kókuszreszeléket.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Pp. 182. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a szakértőt írásbeli véleményének kiegészítése vagy részletesebb kifejtése végett személyes megjelenésre is kötelezheti. A (2) bekezdés alapján a szakértőhöz a véleményre vonatkozólag ennek előterjesztése után kérdéseket lehet intézni. A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával, más szakértő szakvéleményével vagy a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni, ha pedig ez nem vezet eredményre, más szakértőt kell véleményadásra felhívni.
A felülvizsgálati eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalnia a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy a jogerős ítélet meghozatala során sértett-e eljárási szabályt a másodfokú, illetőleg elsőfokú bíróság.
A Legfelsőbb Bíróság töretlen gyakorlata az, hogy nem állapítható meg jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. Jelen esetben azonban nem azt kellett eldönteni, hogy a másodfokú bíróság a szakvéleményt és az egyéb bizonyítékokat okszerűen mérlegelte-e, hanem azt, hogy feltárta-e a KSH termékbesorolása és a szakvélemény közötti ellentmondásokat, illetve a szakértő szakvéleményében rejlő hiányosságokat, ellentmondásokat. Ellentétes, ellentmondó szakvélemények esetén a szakvélemények felülvizsgálata elkerülhetetlen, nincs helye a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegeléssel történő elbírálásnak. A bíróság szakértői bizonyítás körében is köteles vizsgálni, hogy a szakértő véleménye meggyőző és megalapozott-e. A szabad mérlegelési jog azonban nem terjed odáig, hogy a bíróság a jogszabály rendelkezéseit [Pp. 182. §-ának (3) bekezdése] figyelmen kívül hagyja.
Rendelkezésre állt a Központi Statisztikai Hivatal termékbesorolása és B. G. igazságügyi szakértő szakvéleménye. Az utóbbi szakvéleménnyel kapcsolatban aggályok merültek fel, mert a KSH-besorolással és önmagával is ellentétben áll, ugyanis B. G. szakértő szakvéleményének 3. oldalán azt rögzíti, hogy a kókuszreszelék magbél, feldolgozása folytán, előállítása alapján élelmiszer-ipari termék, a 4. oldalon pedig azt, hogy a KSH-besorolását nem tartva kellően megalapozottnak, a kókuszreszelék magbél.
A Pp. 182. §-ának (2), illetve (3) bekezdése alapján a szakértői véleményben fellelhető hiányosságokat, ellentmondásokat fel kell tárni. E kötelezettségüknek a perben eljárt bíróságok nem tettek eleget, ezért olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt.
Lényeges eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság, mert nem indokolta meg azt, hogy ítéletének meghozatala előtt miért nem biztosított lehetőséget az érdekelt felek szakvéleménnyel kapcsolatos észrevételeinek a szakértővel történő megvitatására, továbbá mert nem tette lehetővé a felek részére azt, hogy a szakértő véleményével kapcsolatban a szakértőhöz kérdéseket intézzenek. A felülvizsgálati kérelemben jelzett eljárási szabálysértést a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítélet indokolásával és a fellebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvvel összefüggésben, azzal összevetve vizsgálta. A jegyzőkönyv 3. oldalának utolsó bekezdése azt tartalmazza, hogy "a felperes megértette az eljáró bíróságnak azt a kioktatását, hogy jogi álláspontjának fenntartása mellett, amelyet ha a megyei bíróság nem osztana, akkor az ítélkezés alapja egy számára kedvezőtlen szakértői vélemény lenne". Ehhez az egyértelmű kioktatáshoz képest az ítélet indokolása már részletesen kifejti azt, hogy B. G. szakértő szakvéleménye miért nem tekinthető egyértelműnek, aggálytalannak és megalapozottnak. A jegyzőkönyvből megállapíthatóan a tárgyaláson mindazok az aggályok nem merültek fel a szakvéleménnyel kapcsolatban, amelyeket az írásba foglalt ítélet részletesen taglal. Erre figyelemmel viszont már megállapítható az az eljárási szabálysértés is, hogy nem idézte a tárgyalásra a szakértőt a másodfokú bíróság.
A kifejtettekre tekintettel a további szakértői bizonyítás olyan okból történő mellőzése, hogy ezt a felek is ellenezték, törvénysértő, mert maga a másodfokú bíróság mutatott rá ítéletének indokolásában a szakvélemény Pp. 182. §-ának (3) bekezdése szerinti megalapozatlanságára, ellentmondásaira.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése szerint a jogerős másodfokú ítéletet és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 948/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás