BK BH 1995/618
BK BH 1995/618
1995.11.01.
I. A közúti járművezetés szabályainak a szándékos megszegésével a járművel nem a közúton okozott sérülés esetén a cselekmény nem foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek, hanem súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntettének minősül [Btk. 171. §, 186. §, 191. § (1) bek.].
II. A traktornak, mint a közúti veszélyeztetés eszközének elkobzása mellőzendő, ha ez az intézkedés az egyéni gazdálkodó vádlottra nézve a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene [Btk. 186. §, 77. § (5) bek.].
A megyei bíróság a vádlottat az emberölés bűntettének kísérlete, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette, a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette, az ittas járművezetés vétsége és a rongálás vétsége miatt - halmazati büntetésként - 2 évi - a végrehajtása tekintetében 5 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, valamint 3 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra és 20 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, továbbá a tulajdonában levő MZT 50 típusú erőgépet elkobozta. A tényállás lényege a következő.
A vádlott délelőtt 7 órakor tanyáján megivott 1/2 dl "kevertet", majd a személygépkocsijával a közúton 1,6 km távolságot megtéve kiment a tanyaközponttól kb. 200 méterre levő hodályához, és - onnan kiengedve - a birkáit a helyi termelőszövetkezet kukoricatarlójára hajtotta legelni.
A későbbiekben kb. 8,15 órakor megjelent ott Sz. I. sértett, aki a termelőszövetkezettől származó legeltetési engedélyére hivatkozva felszólította a vádlottat, hogy hajtsa félre a birkáit. Emiatt közöttük mérsékelt hangvételű vita volt. Sz. I. sértett eltávozott, majd 9 órakor a kukoricatarlóra kerékpárját tolva visszatért a juhászával, a birkáit hajtó másik sértettel, Sz. J.-vel.
Akkora már az addig tilosban legeltető vádlott a földút másik oldalára hajtotta át a birkáit, így már nem volt akadálya annak, hogy a részben a saját, részben H.-ék jószágaiból álló nyáj az engedélyezett helyen legelhessen. A vádlott szidalmazva kiabálni kezdett Sz. I. sértett felé, és kilátásba helyezte, hogy "eltaposlak" és hogy "itt döglesz meg a tarlón". A vádlottban ekkor már kialakult az a szándék, hogy hazamegy és kb. 27,5 mázsa súlyú, jól kormányozható traktorjával visszatérve eltapossa Sz. I. sértettet.
A vádlott személygépkocsijával hazatért, a szomszédos italboltban 2 dl "kevertet" vett, abból egy kortyot azonnal ivott is, majd a traktorral kb. 10 órakor visszament a birkái melletti dombhoz. A vádlott észlelve, hogy Sz. I. sértett időközben eltávozott, kb. 500 méterről traktorral a kukoricatarlón álló Sz. J. sértetthez ment, a földúton előtte megállt és megkérdezte, hogy "hol a gazdád", majd a "nem tudom" válaszra visszatért a dombhoz. A vádlott Sz. I. sértettre várakozva kb. 13 óráig megitta a 2 dl "kevert" maradék részét, amikor látta, hogy Sz. I. sértett megjelent a kukoricatarlón H.-né - a vádlottal kb. fél éve keletkezett nézeteltérésük miatt haragos viszonyban levő - sértettel. A vádlott ekkor a traktorral kb. 500 méterről teljes - minimum 20 km/óra - sebességgel fékezés nélkül a földúttól kb. 24 méterre, a kukoricatarlón maga előtt kerékpárját fogva álló Sz. I. sértettnek hajtott jobbról, egyenes ölési szándékkal, az iránt pedig közömbösen, hogy a sértettel együtt a kerékpárt is letapossa. A vádlott már csak 3,5 méterre járt, amikor a közelítést folyamatosan észlelő, addig tétlenül maradó Sz. I. sértett a kerékpárját a tőle egyaránt 2 méternyire egymás mellett álló Sz. J. és H.-né sértettek felé döntötte, és dőlőfélben annak első kerekét megkerülve feléjük ugrott, s így 0,65 másodperc alatt kitért a traktor nyomvonalából.
A vádlott a traktor jobb kerekeivel áthaladt Sz. J. sértett földre döntött - eredetileg 5500 forintértékű - kerékpárján, abban 5000 forint kárt okozott. Sz. J. és H.-né sértettek ekkor közvetlen veszélyben nem voltak, a traktor jobb kerekei kb. 1,5 méterre haladtak el előttük.
Mindhárom sértett - Sz. I., Sz. J. és H.-né - a földútra szaladt.
A jobbra ívelően megforduló vádlott a traktorral áthaladt Sz. J. sértett földön levő táskáján, teljesen megrongálva a benne levő 200 forint értékű zsebrádióját és 600 forint értékű zsebóráját, összesen 1800 forint kárt okozva.
Sz. J. sértett az addig is nála volt ún. gamós bottal oldalról beütötte a földútra hajtó traktor fülkéjének az üvegét, majd elszaladt a túloldali lucernatarlóra.
A vádlott dühében őt közvetlenül veszélyeztetve - nem ölési szándékkal - kb. négyszer ráfordulva, hátulról 4-5 méternyire megközelítette az előtte gumicsizmában futó Sz. J. sértettet.
Ezalatt Sz. I. és H.-né sértettek a földúton maradtak, majd azon távolodni kezdtek, amikor az Sz. J. sértett kergetésével felhagyó vádlott a traktorral utánuk indult.
Sz. I. és H.-né sértettek kb. 11 méter megtétele után - hallva a traktor hangját - lehúzódtak a földútról, és megálltak a letöretlen kukoricaföldön a földúttól kb. 3,2 méterre.
Egymástól kb. 2,25 méterre és egymáshoz képest H.-né sértett állt elöl, amikor a most is teljes sebességgel, fékezés nélkül haladó vádlott őt közvetlenül veszélyeztetve - nem ölési szándékkal - kb. 11 méterről kezdve jobbra viszonylag enyhén ívelően lekanyarodva elkerülte. A traktor jobb első kereke érintőlegesen elérte H.-né sértett jobb térdének a külső oldalát és az ütközéstől ez a sértett a földre esett. Az ütközést észlelő vádlott a traktort balra kormányozva haladt tovább.
Sz. I. sértett a tőle kb. 2,2 méterre történt elhaladás folytán nem volt veszélyhelyzetben.
Az elhaladó vádlott a traktorral hamarosan megakadt, visszatolatott, de a földön fekvő H.-né sértettet elkerülte. H.-né sértett az ütközés következtében megsérült: a jobb térdízületének belső oldalszalagja megnyúlt, cink gipsztokba kellett helyezni, a sérülése ténylegesen 3 hét alatt gyógyult.
A felálló H.-né és Sz. I. sértettek a helyszínt igyekeztek elhagyni, miközben a vádlott ezután még kétszer is belehajtott a letöretlen kukoricásba az ismét megjelenő Sz. I. sértett kergetve, aki megbújt egy szalmakazalban. A vádlott végül 13,15 óra tájban leállította a traktort, megjegyezve, hogy "látod, itt hagytak a gazdáid, letaposhatnálak, ha akarnálak".
A vádlott ezután a traktorral hazament. A vádlott a traktort enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotában (1,43 ezrelékű véralkohol-koncentráció mellett) vezette.
Az ítélet ellen a vádlott és védő az Sz. J. sérelmére elkövetett cselekmény emberölés bűntettekénti minősítése miatt, a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, ezen túlmenően a H.-né sérelmére elkövetett segítségnyújtás elmulasztása vétségének megállapítása miatt, ennek mellőzése végett, továbbá a pénzmellékbüntetés és az elkobzás mellőzése végett, összességében pedig enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A legfőbb ügyész a tényállás részbeni kiegészítését indítványozta, ennek eredményeként - álláspontja szerint - a H.-né sérelmére elkövetett cselekmény emberölés bűntettének a kísérlete, így a vádlottnak ezt a cselekményét, valamint az Sz. I. sérelmére elkövetett cselekményt egységesen a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdésének f) pontja szerint minősülő, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének indítványozta minősíteni, mellőzve a segítségnyújtás elmulasztásában a vádlott bűnösségének a megállapítását. Az Sz. J. sérelmére elkövetett cselekményt a Btk. 186. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közúti veszélyeztetés bűntettének indítványozta minősíteni, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A legfőbb ügyész a tárgyaláson indítványt tett az erőgép elkobzásának a mellőzésére.
A fellebbezések részben alaposak.
A Legfelsőbb Bíróság az ítéleti tényállást a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - egyetértve az ügyészi indítvánnyal - azzal egészíti ki, hogy a vádlott által vezetett traktor sebessége a VIII. fokozatban maximálisan 20-24 km/óra volt. Egyebekben az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok okszerű értékelésével a Be. 239. §-ának (2) bekezdésében felsorolt hiányosságoktól mentesen állapította meg, így az a fenti kiegészítéssel a felülbírálat során is irányadó volt.
A tényállás alapján törvényes volt a vádlott bűnösségének a kimondása, azonban az időközben beállt törvénymódosításra figyelemmel a vagyon elleni bűncselekmény csak szabálysértés. Az 1993. évi XVII. törvénnyel módosított Btké. 28. §-a szerint ugyanis nem bűncselekmény, hanem csak szabálysértés valósul meg, ha a rongálást 5000 forintot meg nem haladó kárt okozva követik el. Mivel a vádlott 5000 forintra nézve követte el a rongálást, így a cselekménye csak a tulajdon elleni szabálysértés megállapítására lenne alkalmas. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a vádlottat a rongálás vétsége miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, mert a vád tárgyává tett ez a cselekmény nem bűncselekmény. A vádlott által megvalósított tulajdon elleni szabálysértésnek a vád tárgyává tett súlyos bűncselekmények mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, ezért a Legfelsőbb Bíróság e tekintetben a Be. 216. §-ának (2) bekezdése alapján a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette.
Egyebekben törvényes a vádlott bűnösségének a kimondása.
Tévedett viszont a megyei bíróság a vádlott foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntetteként értékelt cselekményének a jogi minősítésénél. A Btk. 191. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint ugyanis a közúton elkövetett bűncselekményekre megalapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem a közúton okoz sérülést. Erre tekintettel a vádlottnak a cselekménye a Btk. 186. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntettének a megállapítására alkalmas. A Legfelsőbb Bíróság ezért ezt a cselekményt ekként minősítette.
Nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság azzal az ügyészi indítvánnyal, hogy a vádlottnak a H.-né sértett sérelmére elkövetett cselekménye a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésében meghatározott emberölés bűntette kísérletének a megállapítására alkalmas. A megyei bíróság által megállapított tényállás szerint a bíróság nem tudott kétséget kizáróan arra a következtetésre jutni, hogy a vádlott meg akarta ölni H.-nét. illetve belenyugodott abba, hogy a sértett meghal vagy megsérül. A vádlott ugyanis arra számított, hogy a sértett elugrik, és könnyelműen bízott a sérülés elmaradásában. Így csak a veszélyhelyzet előidézésére irányult a szándéka, a sérülés okozása tekintetében pedig a gondatlansága állapítható meg.
Mellőzte a Legfelsőbb Bíróság az erőgép elkobzását a Btk. 77. §-ának (5) bekezdése alapján. A vádlott ugyanis egyéni gazdálkodó, a földje megműveléséhez és állatainak ellátásához ezt az erőgépet használja, más olyan jellegű eszköz nincs a tulajdonában. amellyel ezt pótolhatná. Így az e1kobzás a bűncselekmény súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene számára.
A megyei bíróság helyesen sorolta fel a súlyosító, valamint enyhítő körülményeket. A büntetés enyhítésére irányuló fellebbezés alaptalan; a büntetés inkább enyhe, de a súlyosítási tilalom (Be. 241. §) súlyosabb büntetés kiszabását nem teszi lehetővé.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a vádlott tulajdonában levő MZT 50 típusú erőgép elkobzását mellőzte, egyebekben pedig az ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. I. 1184/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás