62/1995. (X. 27.) AB határozat
62/1995. (X. 27.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.10.27.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában lefolytatott eljárás alapján meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány szerint az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdését sérti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Ctv.) az 1994. évi LXVII. törvény 3. §-ával módosított 8. § (3) bekezdése, közelebbről annak a törvény módosítása során megváltoztatott utolsó mondata.
Az eredeti szöveg szerint: ,,Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi — a feltételeknek megfelelően benyújtott — új igényre, akkor — a Kormány javaslatára — az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rangsorolja a támogatandó célokat. … A ki nem elégített igények fedezéséről a következő évi költségvetésben kell gondoskodni.''
A módosítás után a bekezdés utolsó mondata ettől lényegesen eltérő rendelkezést tartalmaz. Eszerint: ,,…Az adott évben ki nem elégíthető igények érvényüket vesztik.''
Az indítványozók szerint az ilyen típusú változtatás olyan jogbizonytalanságot teremt az önkormányzatok gazdálkodásában, amely önálló gazdálkodásukat veszélyezteti.
Ezáltal sérti az önkormányzatoknak az Alkotmány 44/A. §-ában biztosított alapvető jogait, de ellentétben áll a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 85. §-ában az önkormányzat számára biztosított alanyi jogosultságot biztosító rendelkezésekkel is.
Mindezekre figyelemmel kérték a rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
II.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 44/A. §-ának c) pontja kimondja, hogy ,,az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül.''
Az önkormányzatok feladatait meghatározó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
84. § szerint ,,(1) Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján.
(2) Az állami költségvetési törvényben meghatározott összeg — közvetlenül, felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül — megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot.''
,,85. § (1) Az Országgyűlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza.
(2) A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult.
(3) A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel.''
A Ctv. 82. § (1) bekezdése szerint: ,,A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés helyzetétől függően az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat, illetve felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését.''
Amikor a Ctv. módosítására sor került, a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 17. § (1) bekezdése utalt is erre a szabályozásra: ,,az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg … c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában.
(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. §-ának (2) és (3) bekezdései alapján az 1994-ben támogatható célok körét a következők szerint szűkíti és rangsorolja:
a) községek egészséges ivóvízellátásának megvalósítása (közkifolyós ivóvízellátás, ivóvízbázis-fejlesztés, ivóvízhálózat-építés, ivóvíz-kezelési eljárások)
b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása
c) működő egészségügyi intézmények gép, és műszer-beszerzése.
A felsorolásban nem szereplő célokra a helyi önkormányzatok által 1994-re benyújtott igénybejelentések érvényüket vesztik.''
Az ismertetett jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy az önkormányzatok kötelező feladatai ellátásához az Alkotmány 44/A. §-a alapján a törvényben meghatározott feladataikkal arányos állami támogatásra tarthatnak igényt.
Az Alkotmány a támogatás mértékeként az arányosság követelményét állítja fel. A támogatások módját, formáit azonban nem határozza meg. Ez tehát a törvényhozó feladatkörébe tartozik.
A hatályos jogszabályok szerint a törvényhozás az Alkotmányból folyó kötelezettségének két alapvető formában tesz eleget:
— a központi forrásokból az önkormányzatok kötelező feladatai ellátásához normatív támogatást nyújt, s ennek felhasználását megkötések nélkül engedélyezi.
— vagy törvényben meghatározott kiemelt címek, illetőleg az Országgyűlés által meghatározott célok esetében törvényi feltételeknek megfelelő pályázat útján, és célhoz kötött felhasználási feltételű külön támogatást nyújt.
Az indítványozók a támogatásoknak ezt a rendszerét — ideértve a menet közbeni szűkítés, módosítás lehetőségét is —, nem kifogásolták. Csupán a pályázati formában meghatározott céltámogatásoknak a Ctv. 8. § (3) bekezdéssel történt módosítását tartják alkotmányellenesnek.
Az Alkotmánybíróság a jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy a kiemelt célokra vonatkozó támogatásnak az indítványozók által nem kifogásolt pályázati formáját és annak feltételeit a törvényhozás jogosult megállapítani.
A törvényhozás a Ctv.-ben céltámogatásra irányuló pályázatokra kettős feltételt állított az igénylők elé. Egyrészt a Ctv.-ben írt tételes feltételnek kell megfelelniök, másrészt a fedezetnek a költségvetésben rendelkezésre kell állania.
Az önkormányzatoknak a beruházási összköltség figyelembevételével meghatározott támogatáshoz való alanyi joga tehát ezen együttes feltételeknek megfelelő, elfogadott pályázat alapján nyílik meg. [Így szabályozza a végrehajtást, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatás igénybejelentési, döntéselőkészítési és elszámolási rendjéről szóló 46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet is.]
A Ctv. korábbi változatnál a kettős feltétel a következő volt:
a 4. § (1) bekezdés szerint a céltámogatás a törvény mellékletében hároméves időtartamra meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához volt igényelhető;
a 8. § (3) bekezdése a fedezetről úgy rendelkezett, hogy a feltételeknek megfelelő, a tárgyévben ki nem elégíthető igényekre a fedezetet a következő év költségvetésében vállalta az állam biztosítani. (Ígérvény.)
Ha tehát az igénylő önkormányzat a Ctv.-ben előírt feltételek meglétét megfelelően igazolta, a tárgyévben ki nem elégíthető igény fedezeti feltételét a költségvetés a következő évre ígérvénnyel vállalta teljesíteni.
1996-tól a céltámogatásra vonatkozó pályázati feltételek változnak.
Egyrészt az új 4. § (1) bekezdés szerint az 1994. évi LXVII. törvény mellékleteiben megjelölt céloknak és feltételeknek megfelelő igényekhez igényelhető támogatás.
A 8. § módosított (3) bekezdése szerint a tárgyévben ki nem elégített — a feltételeknek megfelelő — igény esetén az ígérvény, vagyis a költségvetési ,,vállalás'' megszűnik, és ,,érvényes igénynek'' az fog minősülni, ha a Ctv.-nek megfelelő igényhez a fedezetet az adott évre a költségvetés biztosítja. A fedezet hiánya az egyébként a Ctv. feltételeinek ,,megfelelő igényt'' nem tekinti ,,érvényes'' igénynek.
A támogatási rendszer megváltoztatása nem akadálya annak, hogy az önkormányzatok több évre tervezett beruházásaikhoz is igényelhessenek támogatást.
Az Alkotmánybíróság megállapította, mivel a törvényhozásnak jogában áll e célhoz kötött támogatásra vonatkozó feltételek meghatározása és módosítása, a Ctv. 8. § (3) bekezdésének utolsó mondata — még ha az önkormányzatok megítélése szerint kedvezőtlenebb is a korábbinál — önmagában nem alkotmányellenes. Az 1996-ban induló beruházásokat az önkormányzatok ugyanis e változott feltételekkel pályázhatják meg, illetve indíthatják el.
Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján vizsgálta, nem sérti-e a módosítás az Alkotmány 2. § (1) bekezdését vagyis, hogy a változás mennyiben érinti a korábbi jogszabályi rendelkezések nyomán megnyílt, megszerzett alanyi jogokat. Nem tartalmaz-e visszamenőlegesen az önkormányzatok jogait sértő hátrányos rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ctv. 8. § (3) bekezdés módosításával bekövetkező változás nem jelenti a korábbi feltételeknek megfelelő igénylők számára tett ígérvény visszamenőleges hatályú hátrányos megváltoztatását sem.
A Ctv. módosításáról rendelkező 1994. évi LXVII. törvény 11. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis ,,az e törvénynek a … Ctv. 4. § (1) bekezdését, 8. §-ának (3) bekezdését módosító 1—3. §-ainak … és a 2. számú melléklettel kiegészítő mellékletének rendelkezéseit az 1996. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.''
Ebből az következik, hogy a korábbi jogszabály szerinti ígérvények alapján jogosultakká vált önkormányzatok jogosítványait a módosítás nem érintheti.
Az 1994-ben megjelent módosítás és annak alkalmazására 1996-ra megszabott idő biztosítja az önkormányzatoknak a változásra való felkészülést.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. §-ának sérelmére hivatkozó indítványokat is megalapozatlannak találta.
Az Alkotmánybíróság a Ctv. 8. § (3) bekezdése utolsó mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Az Alkotmánybíróság e határozatát az ügy jelentőségére tekintettel a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1060/B/1994.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás