BK BH 1995/621
BK BH 1995/621
1995.11.01.
A csődbűntett és azzal bűnhalmazatban a számviteli fegyelem megsértésének vétsége valósul meg, ha a cégjegyzésre jogosult képviselő a felszámolási eljárásban a bíróság kötelező határozata ellenére nem tesz eleget az adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettségének [Btk. 290. § (5) bek., 289. § a) és b) pont].
A városi bíróság a vádlottal szemben a korábban alkalmazott 2 évi próbára bocsátást megszüntette, és a vádlottat bűnösnek mondotta ki a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntettben, a számviteli fegyelem megsértésnek vétségében, rongálás vétségében és garázdaság vétségében; halmazati büntetésül 6 hónapi - végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.
A tényállás szerint a vádlott egyéni vállalkozó, évi jövedelme 250 000 forint, elvált, egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.
A városi bíróság az 1991. december 6. napján jogerőre emelkedett végzésével rongálás és garázdaság vétsége miatt 2 évi időtartamra próbára bocsátotta. A végzésével megállapított tényállás szerint a vádlott 1991. június 28. napján amiatti felháborodásában, hogy felesége a bíróság jogerős ítéletével közös használatukba adott padlástérben beleegyezése nélkül építési munkálatokat folytat, fejszével betörte a felesége kizárólagos használatában levő konyha ablakát, abban 11 200 forint kárt okozva, amely nem térült meg. A vádlott kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása a konyhában tartózkodó építőmunkásokban megbotránkozást és riadalmat keltett.
A vádlott az 1989. november 1. napján alakult kereskedelmi és szolgáltató gazdasági munkaközösség (a továbbiakban: GM) tagja volt, és a cég jegyzésére, mint képviselő volt jogosult.
Az APEH megyei igazgatósága határozatával a GM-nél folyó adóvizsgálatot megszakította, és felhívta a képviselőt a vizsgált időszakra vonatkozó bizonylatok és előírás szerinti nyilvántartások átadására. A határozat megállapítása szerint az adózó magatartásával lehetetlenné teszi az adóellenőrzést.
A GM ellen csődeljárás indult meg, melynek közzétételi időpontja 1992. december 17. A csődeljárás nem vezetett eredményre, ezért a megyei bíróság határozatával a kereskedelmi és szolgáltató gazdasági munkaközösség felszámolási eljárását megindította, és felszámolóként kirendelte a könyvelőiroda kft.-t. A Cégközlönyben 1993. május 6-án került közzétételre a felszámolási eljárás megindítása. A megyei bíróság a vádlottat végzésében értesítette, hogy az 1991. évi IL. tv. 31-32. és 33. §-ában foglaltakban szabályozott kötelezettségeinek 30 napon belül tegyen eleget. A vádlott a felhívást 1993. április 30-án átvette. A vádlott a felszámoló felhívására sem tett eleget az adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem, és nem bocsátotta a felszámoló rendelkezésére a társaság iratait, a mérleget sem készítette el. Ezért a felszámoló kérelmére a megyei bíróság 1994. június 2. napján kelt végzésével elrendelte a GM egyszerűsített felszámolását, figyelemmel arra, hogy a nyilvántartások és könyvvezetések hiányai miatt a felszámolási eljárás technikailag lebonyolíthatatlannak minősült. A vádlott ezzel a magatartásával a felszámolási eljárást meghiúsította. Az ítélet ellen a vádlott által enyhítés végett, a védője által pedig felderítetlenség és megalapozatlanság miatt bejelentett fellebbezések alapján a megyei bíróság az első fokú ítéletet felülbírálta és azt változtatás nélkül helybenhagyta.
A megyei bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a városi bíróság által mérlegeléssel megállapított ítéleti tényállás a lényeget illetően, valamint az eseményeket megállapító részében hiánytalan.
A tényállást a védelem által becsatolt iratok tartalma alapján a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontjára is figyelemmel annyiban egészítette ki, hogy a becsatolt csődegyezségi javaslat szerint a vádlott jóhiszemű volt, valamint a kft. szállító folyószámlanaplója akkor is rendelkezésre állt, amikor a felszámoló a cégnél ott volt, ezt a folyószámlát azonban a felszámoló részére nem adta át. Ezzel a kiegészítéssel a tényállás minden vonatkozásban megalapozott.
A védelem a tényállást támadó fellebbezésében azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat miként mérlegelte. A megyei bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a jelentőséggel bíró bizonyítékokat egyenként és a maguk összességében törvényesen értékelte. Az értékelő-mérlegelő tevékenységről részletesen, meggyőzően és logikusan számot adott.
A vádlott a felszámolónak nem jelentette be, hogy tőle az alapbizonylatokat ellopták, sőt a rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy a felszámolónak több esetben ígéretet tett arra, hogy a könyvelést naprakész állapotba hozza, és szükséges kötelezettségeinek is eleget tesz. Kellően megindokolta a városi bíróság, hogy a felszámoló és a revizor tanúvallomását miért fogadta el, és azt mely tények támasztották alá, így helyesen fogadta el az ismertetett iratok tartalmát, valamint a szaktanácsadói véleményt.
Ezekre figyelemmel a tényállás minden tekintetben hiánytalan, és az elsőfokú bíróság az indoklási kötelezettségét is maradéktalanul teljesítette.
A tényállásból okszerűen vont le következtetést a városi bíróság a vádlott bűnösségére, és cselekményének jogi minősítése is az anyagi jogszabályoknak megfelelően helytálló.
Helyesen értékelte a vádlott terhére és javára jelentkező súlyosító, illetve enyhítő körülményeket, azokat a megyei bíróság csupán annyiban módosítja, hogy mellőzi a büntetett előéletnek súlyosítóként való értékelését, ugyanis a vádlottat korábbi cselekményei miatt próbára bocsátották, és az értékelést nyert azáltal, hogy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmények folytán a bíróság a próbára bocsátást megszüntette, és az ennek alapjául szolgált bűncselekmények miatt is halmazati büntetést szabott ki.
A megyei bíróság mellőzte a városi bíróság ítéletének azt a megállapítását, hogy a vádlott által elkövetett cselekmény kiemelkedő társadalmi veszélyességű, ugyanis ezt semmilyen tény nem támasztja alá.
A városi bíróság által halmazati büntetésként alkalmazott joghátrány törvényes, mindenben megfelel a büntetéskiszabási elveknek, ezért a megyei bíróság a városi bíróság ítéletét helybenhagyta. (Zala Megyei Bíróság Bf. 41/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás