63/1995. (HK 33.) HM utasítás¹

1. § Az utasítás hatálya kiterjed:

2. § Az R. alkalmazásában szolgálati és lakásgazdálkodási érdek:

2/A. §⁶ (1) A HM rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonására vagy az abból történő kivonására, továbbá a nem lakás céljára történő hasznosítására a helyi lakásgazdálkodási szerv a területi lakásgazdálkodási szerv útján tehet javaslatot.

(2) A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítésére, és e minősítés megszüntetésére a helyi lakóházkezelő szerv kezdeményezése alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv a területi lakásgazdálkodási szerv útján tehet javaslatot. (3) A HM rendelkezésű lakás vezetői lakássá minősítésére, továbbá e minősítés megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezésére a területi lakásgazdálkodási szerv tehet javaslatot.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt javaslatot a lakásgazdálkodási, műszaki, pénzügyi és egyéb indokok részletes kifejtésével alá kell támasztani. Az indokolásnak tartalmaznia kell a döntéshez szükséges információkat is. A javaslathoz csatolni kell a lakásra (lakóépületre), valamint vezetői lakás esetén a személyi jogállásra vonatkozó, a javaslatban foglaltakat igazoló dokumentumokat is.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni a HM rendelkezése alatt lévő személygépkocsi tároló helyiség tekintetében is.

3. § (1) A bérlőt a részére juttatott másik lakás elfogadásakor nyilatkoztatni kell a meglévő HM rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszüntetéséről, vagy annak vállalásáról. Ha a bérlő meglévő lakása önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás, a bérbeadói nyilatkozat akkor is elfogadható, ha a bérbeadó a bérlő felmondását elfogadja.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkiválasztási jogának megszerzéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv köt megállapodást, azonban visszterhes (lakás vagy pénzbeli térítés ellenében) megállapodást csak a központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével köthet. A javaslatot a területi lakásgazdálkodási szerv útján a HM központi lakásgazdálkodási szervhez kell felterjeszteni. Engedélyezés esetén a pénzbeli ellenszolgáltatás teljesítésére a területi lakásgazdálkodási szerv intézkedik.

4. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha a köztulajdonú lakást megvásárló személy utóbb a HM rendelkezése alá vonható bérlakást szerez és azt ajánlja fel másik HM rendelkezésű lakás juttatása ellenében.

(2) Az R. 8. § (1) bekezdésének d) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kölcsöntámogatásban részesített személy kölcsöntartozását már kiegyenlítette.

(3)⁷ Az R. 8. § (5) bekezdésében foglalt esetben a felmentést kérelmező személy részére az állományilletékes személyügyi szerv igazolja a haderő-átalakítás, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében történt kinevezést és áthelyezést.

(4) A lakásigénylés teljesítését kizáró ok alóli felmentéssel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét az R. szabályai szerint határozatlan vagy határozott időtartamra, illetve a nevesített feltétel bekövetkezéséig szólóan kell meghatározni.

(5) A felmentési kérelem elbírálásáról a kérelmezőt a HM Központi Lakásbizottság titkára, illetve a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője, Budapesten a keretgazda lakásbizottság titkára 30 napon belül értesíti. Az értesítés tartalmazza a bizottság pontos megnevezését, döntésének időpontját, vagy az átruházott hatáskörben történt elbírálásra való utalást. Felmentés esetén közölni kell a lakásigénylés benyújtásának módját, valamint az igény teljesítésére szólóan a lakásjuttatás jellegét és esetleges pénzügyi feltételeit.

5. § (1) Az R. 9. § (5) bekezdésében meghatározott tartós betegségről az állami gyógyintézet szakorvosa által kiadott igazolást kell elfogadni.

(2) Az R. 9. § (6) bekezdésében meghatározott beosztásokat az állományilletékes személyügyi szerv igazolása, a tudományos minősítést az arra jogosult honvédelmi szerv igazolása alapján lehet figyelembe venni.

6. § (1) A lakásigénylő lapot a valóságos tényeknek megfelelően kell kitölteni, és az állományilletékes lakásügyi társadalmi bizottság, valamint az állományilletékes parancsnok vagy munkahelyi vezető érdemi javaslatát tartalmazó záradékokkal kell ellátni. Az R. 5. § szerinti nyugállományú, özvegy és tartalék állományú személy lakásigénylő lapját a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság látja el az érdemi javaslatot tartalmazó záradékkal.

(2)⁸ Ha az igénylőnek abban a lakásgazdálkodási körzetben, ahol lakást kér, nincs lakása, a lakásigénylő lapját az állandó vagy előző lakóhelye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv záradékolja, amely tartalmazza:

7. § (1) A lakásigénylést a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtást követően haladéktalanul ellenőrzi. A hiányosan vagy helytelenül kitöltött, vagy záradékolt igénylőlapot legkésőbb 15 napon belül hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek. A záradékok pótlása, kiegészítése iránt az illetékes parancsnok vagy szerv közvetlen megkeresésével maga is intézkedhet, amelyről az igénylőt tájékoztatja.

(2) Ha a lakásigénylő a maga vagy a vele együttlakók személyi körülményeire, egészségi állapotára, továbbá a meglévő lakása állapotára – így különösen: annak egészségre ártalmasságára, lakhatást gátló vagy kizáró műszaki állapotára –, valamint olyan egyéb tényre és körülményre hivatkozik, amelyeket az elbírálásánál kér figyelembe venni, azt a dokumentáltan igazolt mértékig lehet értékelni és elfogadni.

(3) A lakásigénylés benyújtását követő 15 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban felhívja a kérelmezőt a megfelelő igazolás becsatolására. A felhívás azt is tartalmazza, hogy az igazolás elmulasztása esetén a hivatkozott tény, körülmény nem vehető figyelembe.

(4)⁹ Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv azt állapítja meg, hogy az igénylő esetében az R. 6. § (1) bekezdésében, az R. 7. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel hiányzik, vagy az R. 8. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott kizáró ok áll fenn, arról az igénylőlap visszaküldésével 30 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt. A tájékoztatás tartalmazza a felmentés lehetőségére és kérelmezésének módjára, vagy az időleges kizáró rendelkezés hatálya alóli mentesülés időpontjára vonatkozó közlést is.

(5)¹⁰ A továbbszolgálói jogviszony szerződéses szolgálati viszonnyá történt átalakulásával érintett személy továbbszolgáló katonaként benyújtott lakásigénylését a szerződéses katonák csoportjában kell nyilvántartani, és – az igénylés eredeti időpontjának figyelembevételével – be-, illetve átsorolni.

(6)¹¹ A próbaidejét töltő hivatásos katona lakásigénylését nyilvántartásba kell venni, de besorolni csak a véglegesítését követően lehet.

8. § (1)¹² Az éves lakáselosztási tervben a központi feladatok végrehajtására szolgáló keretet akkor kell képezni, ha azt a HM központi lakásgazdálkodási szerv – a honvédelmi miniszter vagy a HM honvéd vezérkar főnök intézkedésében (parancsában) meghatározott feladat alapján – előírta. A HM központi lakásgazdálkodási szerv által zárolt lakásokat (helyiségeket) e keretbe tartozónak kell tekinteni.

(2) A tartalék keretet az esedékes vezetőváltásokra, valamint az előre nem tervezhető eseményekre kell képezni. Előre nem tervezhető esemény különösen a természeti katasztrófa és műszaki okok miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás lakóinak elhelyezése.

(3) Az intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló keretet a munkakörhöz kötött, valamint a lakásfelajánlók és a jogcím nélküli lakáshasználók részére tervezett (csere) lakásokból kell képezni.

(4)¹³ Amennyiben a lakásigények teljesítésére tervezett keretben lévő lakások 70 %-a meghaladja a hivatásos tiszti állományú lakásigénylők számát, a többletként mutatkozó lakásokat elsősorban a tiszti, másodsorban tiszthelyettesi, azt követően az egyéb állománycsoportokban besorolt lakásigények teljesítésére kell felhasználni. Így kell eljárni akkor is, ha elfogadás hiányában a 70 %-ból maradvány származik.

9. § A keretgazda lakásbizottság személyi javaslatához csatolni kell a lakásjuttatásban részesített igénylők felülvizsgált lakásigénylő lapjait, az ahhoz kapcsolódó minden dokumentumot (igazolások, levelek), és a bizottsági hatáskörben megadott felmentést tanúsító iratot.

10. § (1) Az értesítés tartalmazza:

(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítésben a lakás bérbeadásának különös feltételei körében meg kell határozni:

(3) A bérlőkijelölési joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén a (2) bekezdés g) pontjában foglaltakat, illetőleg a bérlőkiválasztási joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén a (2) bekezdés b), d), e) és g) pontjaiban foglaltakat, valamint a h) pont szerinti bérleti jog folytatás feltételeinek előírását nem lehet alkalmazni.

(4) Ha az R. azt kizárja, a (2) bekezdés c)–e) pontjaiban foglaltakat a bérlőkijelölésről szóló értesítésben kell feltüntetni.

(5) Önkormányzati tulajdonú lakás esetében a bérlőkijelölésről, illetőleg bérlőkiválasztásról szóló értesítésben fel kell hívni a bérbeadót arra, hogy az abban meghatározott feltételeket a lakásbérleti szerződésben kösse ki.

(6)¹⁴ Az R. 26. § (5) bekezdés szerinti bérlőkiválasztási jog megszerzése iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási és a területi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslatai alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti döntésre a honvédelmi miniszter elé. Engedélyezés esetén a visszterhes megállapodást – az engedély tartalma szerint – a területi lakásgazdálkodási szerv köti meg a bérlőkiválasztási jogot szerződő féllel.

(7)¹⁵ Az R. 26. §-ának (6) bekezdése szerinti bérlőkiválasztási jog elismerésére vonatkozó kérelmet a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) a helyi lakásgazdálkodási szerv egyetértésével, az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerv útján nyújthatja be a HM központi lakásgazdálkodási szervhez.

(8)¹⁶ A (7) bekezdés szerint kiadott engedély alapján a bérlőkiválasztási jog elismeréséről szóló megállapodást az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerv köti meg a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval). A megállapodásban a lakásbérleti szerződés megszűnése után visszamaradó volt bérlő elhelyezésére csak abban az esetben vállalható kötelezettség, ha a volt bérlő az MH elhelyezési szolgálatának átalakítása során a honvédség alkalmazásából közvetlenül került a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) alkalmazásába és az azzal fennálló munkaviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg. Ez utóbbi tényről a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) köteles nyilatkozni.

(9)¹⁷ A bérlőkiválasztási jog elismerésére vonatkozó megállapodást azokra a lakásokra is meg kell kötni, amelyek az elhelyezési szolgálat átalakításakor már házfelügyelői, illetve gondnoki lakásként voltak nyilvántartva és a kezelői feladatok ellátásához továbbra is szükségesek.

11. §¹⁸

12. §¹⁹ (1) A szerződéses katona kérelmére a vele 1994. január 1. után kötött, határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződést a bérlet tartama tekintetében az R. 28. § (1) bekezdés szerinti feltételre kell módosítani. Ha az érintett HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a bérlőkijelölést kell e tekintetben módosítani.

(2) Ha a szerződéses katona a lakásbérleti szerződést nem kívánja módosítani, a határozott tartalmú bérlet lejártával a lakás részére történő további bérbeadására – a szerződéses szolgálati viszonya alapján – az R. 28. § (1) bekezdése az irányadó.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés megkötésekor a szerződéses katona még továbbszolgáló katona volt.

(4) Az R. 28. § (4) bekezdése szerinti esetben a HM rendelkezésű lakás bérbeadása iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási és a területi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslatai alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti a honvédelmi miniszter elé döntésre.

(5)²⁰ Az R. 28. §-ának (5) bekezdése szerinti bérlőkiválasztás esetében a lakásbérleti szerződésben a szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személyek elhelyezésére vonatkozóan ki kell kötni az Ut. 10. §-ának (8) bekezdésében megállapított feltételt.

12/A. §²¹ (1) a lakásfelújítási átalány mértéke: 6500 Ft/m2.

(2) A lakásfelújítási átalány összege a lakás alapterületének és az (1) bekezdésben meghatározott átalány mértékének szorzata (m2 x Ft/m2). A 3 méter belmagasságot meghaladó lakás esetén a lakásfelújítási átalányt 10%-kal növelt összegben kell megállapítani.

(3) A lakás alapterületét az R. 72. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

12/B. §²² (1) Nem tekinthető az R. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti első lakásjuttatásnak, ha a hivatásos katona

(2) Az R. 32. § (1) bekezdés c) pontja alapján a részleges lakásfelújítási átalány akkor állapítható meg, ha a HM rendelkezésű lakás műszaki okok miatti lakhatatlanságát az illetékes építési hatóság megállapította.

(3) A lakást egészében felújítottnak kell tekintetni, ha az az elvégzett építési-szerelési munkák eredményeként az eredetit megközelítő újszerű műszaki állapotban van.

(4) A lakást részlegesen felújítottnak kell tekinteni, ha az a falburkolatok és nyílászárók festése, tapétázása, és mázolása, valamint a parketta védőkezelése, szőnyegpadló kitisztítása következtében új vagy újszerű állapotban van.

(5) A (3) (4) bekezdésekben meghatározott műszaki állapot igazolásaként a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakásra nézve az önkormányzati bérbeadó szerv nyilatkozata fogadható el.

13. §²³

14. §²⁴ (1) A határozatlan időtartamra vagy az R. 28. § (1) bekezdése szerint bérbe adott állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás kizárólag komfortfokozatot növelő korszerűsítésének költségeit a területi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével a bérbeadó átvállalhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadására a kezelő és a bérbeadó együttesen tehet javaslatot, melynek során a műszakilag indokolt és a bérlő által benyújtott költségvetés alapján elfogadott munkák költségei csak akkor vállalhatók át, ha annak finanszírozásához szükséges költségvetési fedezet biztosított.

(3) A korszerűsítési költségek átvállalásáról szóló megállapodást az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott tartalommal a bérbeadó köti meg a bérlővel. A megállapodásban az átvállalt költségek megtérítésére legfeljebb 3 évre szóló kamatmentes részletfizetés is kiköthető.

(4) A korszerűsítési munkák elvégzéséről és annak költségeiről a kezelő köteles írásban nyilatkozni a bérbeadónak.

(5) A megállapodás és a kezelői nyilatkozat alapján az átvállalt korszerűsítési költségek megtérítéséről a területi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik. Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőt a (3) bekezdésben megállapított részletfizetés következtében költségtérítés illeti meg, a hátralékos összeget a bérlő részére egy összegben kell kifizetni.

15. § (1) A bérbeadó (kezelő) nem állapíthat meg a bérlő (használó) terhére kötelezettséget, ha a lakás állapota megfelelő. Megfelelőnek kell tekinteni a lakás állapotát, ha

(2)²⁵ Ha a lakásburkolatok, a nyílászárók és a lakásberendezések bármelyike rendeltetésszerű használatra alkalmatlan műszaki állapotban van, azok kijavítását, cseréjét, vagy annak költségeit a bérlő (használó) terhére kell megállapítani.

(3)²⁶

(4) A műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból véglegesen kiköltöztetett bérlőtől (használótól) kizárólag a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerinti meglétét lehet megkövetelni.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak részletes műszaki tartalmát az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerve intézkedésben határozza meg.

16. §²⁷

17. § (1) Az R. 49. § (2) bekezdésében meghatározott (rosszhiszemű) jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díjat – függetlenül attól, hogy a jogcím nélküli használat keletkezésétől mennyi idő telt el – első alkalommal a lakbér 20%-kal növelt összegében kell megállapítani.

(2)²⁸ az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési jogú lakás használati díjának a lakbért meghaladó összegét az állami tulajdonú HM kezelésű lakások lakbéreit (használati díjait) a HM I. TPSZI Ingatlankezelési Hivatal 10023002-01786536 kincstári elszámolási számlájára kell folyósíttatni. A fizetés módjáról – a számlaszám pontos megjelölésével – az R. 49. § (3) bekezdésében foglalt értesítésben kell tájékoztatni a bérbeadót.

(3)²⁹

18. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződés a következőket tartalmazza:

(2) Ha a lakásbérlet megszüntetésekor a felek az R. 53. § (1) bekezdésében meghatározott kiürítési vagy cseretérítésben is megállapodnak, a szerződésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következőket is tartalmaznia kell:

(3)³¹ A HM bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú önkormányzati tulajdonú lakás bérleti szerződésének pénzbeli térítéssel történő megszüntetésére irányuló – a bérbeadó, a bérlő és a helyi lakásgazdálkodási szerv közötti – megállapodásban a helyi lakásgazdálkodási szerv képviselőjének a (2) bekezdés a)–d) és f) pontjaiban foglaltakat kell kikötnie.

(4) Ha az R. 52. § (3) bekezdése szerint megállapodásra nincs mód, a bérleti szerződésben a bérbeadó és a bérlő megállapodásával történt megszüntetését követően a helyi lakásgazdálkodási szerv külön is megállapodhat a kiürítési vagy cseretérítésben. Ilyen esetben a térítési megállapodásnak a (2) bekezdés a)–d) és f) pontjaiban foglaltakra kell kiterjednie, továbbá utalni kell a bérletet megszüntető szerződésre, melyet a megállapodáshoz csatolni kell.

19. § (1) A lakásbérletet közös megegyezéssel megszüntető szerződést 3 példányban kell elkészíteni, amelynek egy-egy példányát a bérlő és az illetékes helyi lakóházkezelő szerv kapja meg. Ha a bérlet megszüntetésére térítés kikötésével kerül sor, további 4 példányt kell készíteni, amelyeket meg kell küldeni a hozzájárulásra jogosult szervhez. A szerződéshez csatolni kell:

(2) Ha a térítésről a 18. § (4) bekezdése szerint állapodnak meg, a megállapodást 5 példányban kell elkészíteni, amelyből 4 példányt a területi lakásgazdálkodási szervhez kell hozzájárulásra megküldeni az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt iratok, valamint a bérbeadó és bérlő közötti, a bérletet megszüntető szerződés csatolásával.

20. §³² Ha az ismételten gyakorolható, bérlőkiválasztási jogú önkormányzati tulajdonú lakás bérleti szerződésének megszüntetésekor a bérbeadó és a bérlő pénzbeli térítésben is megállapodtak, a bérlő részére kifizetett összegnek a helyi önkormányzat javára történő visszatérítése iránt – a helyi lakásgazdálkodási szerv által felterjesztett megállapodás alapján a területi lakásgazdálkodási szerv intézkedik.

21. § A térítést a lakásnak a lakbér szempontjából figyelembe vett alapterülete és az R. 69. § (1) bekezdés szerinti lakbérmérték alapján kell kiszámítani. A lakás tényleges bérének mértékét, valamint a bérbeadó által arra megállapított lakbércsökkentő és növelő tényezőket nem lehet figyelembe venni.

22. § (1)³³ A helyi lakásgazdálkodási szerv az R. 55.–56. §-aiban meghatározott feltételek fennállását vizsgálni és dokumentálni köteles.

(2)³⁴ Az érvényesen létrejött szerződés alapján a kiürítési vagy cseretérítés kifizetésére a megszüntetett bérlet tárgyát képező lakás kiürítését és visszaadását követően kerülhet sor. A területi lakásgazdálkodási szerv a szerződéshez adott hozzájárulással egyidejűleg, vagy ha a lakás visszaadására utóbb kerül sor, az azt tanúsító igazolás beérkezésétől számított 15 napon belül intézkedik a térítés kifizetésére, amelyről a jogosultat írásban értesíti.

(3) Ha a felek az R. 28. § (3) bekezdése alapján a lakás további 6 hónapra történő bérbeadásában is megállapodtak, a térítés kifizetésére a határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés és az épülő magántulajdonú lakás 80%-os készültségi fokát igazoló irat beérkezését követő 15 napon belül kerülhet sor.

(4)³⁵ Az R. 55. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti 3 éves folyamatos bérlet időtartamába a fennálló lakásbérletet közvetlenül megelőző, másik HM rendelkezésű lakásra fennállt bérlet időtartamát is be kell számítani.

23. § (1) Ha a helyi lakóházkezelő szerv az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakásra fennálló bérleti szerződés felmondására okot adó nemteljesítést, mulasztást vagy magatartást észlel, arról – a lakbér és szolgáltatási díj nemfizetése esetén a hátralék kimutatásával – haladéktalanul írásban értesíteni köteles az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az értesítést követően a Lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerint eljárni köteles.

(3) Ha a bérlő a felmondást nem fogadja el, a felmondási határidő lejártával a peresítés iránt intézkedni kell. Ha a bérlő a felmondásra nem nyilatkozik, hallgatását nem lehet a felmondás elfogadásának tekinteni.

24. § A HM rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követően a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul megvizsgálja a lakáshasználat helyzetét és annak megállapításait dokumentálja.

25. § (1) Ha az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérleti szerződése a bérlő halálával szűnik meg, és a lakásban nem marad hátra megfelelő elhelyezésre vagy a bérleti jog folytatására jogosult, illetve olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, a helyi lakásgazdálkodási szerv köteles az elhunyt bérlő örökösét határidő megszabásával felszólítani az ingóságok elszállítására és a lakás kiürítésére. A határidőt a körülményekre tekintettel kell megszabni oly módon, hogy az hatvan napnál kevesebb nem lehet.

(2) A felszólításban tájékoztatni kell az örököst arról, hogy a megszabott határidőig mindazokat a lakás fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, melyek egyébként a bérlőt terhelnék, neki kell megfizetnie, és a lakás berendezési tárgyainak bérleményleltár szerinti meglétéért felelősséggel tartozik. A határidő lejárta után e költségeken felül, havonta a lakbér összegének megfelelő lakáshasználati díjat is meg kell fizetnie. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a határidő lejárta után az örökös költségére és veszélyére a bérbeadó az ingóságokat arra alkalmas helyiségben raktározhatja.

(3) Ha az örökös személye vagy a tartózkodási helye ismeretlen, a lakást – a kezelő szerv képviselőjének jelenlétében, jegyzőkönyv felvételével – le kell pecsételni, és az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni. Így kell eljárni akkor is, ha az örökös személye nem egyértelmű.

(4) Ha a lakásban lévő ingóságokat a helyi lakásgazdálkodási szerv raktárba szállítja, az eljárás lefolytatásáról a helyi lakóházkezelő szerv képviselőjének részvételével, két tanú jelenlétében leltárjegyzőkönyvet kell felvenni. A tároló helyiséget le kell pecsételni.

(5) Ha az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlete a bérlő halálával szűnik meg, és abban nem marad hátra más személy, a helyi lakásgazdálkodási szerv figyelemmel kíséri a bérbeadó intézkedéseit, vagy azokat kezdeményezi, illetve szükség szerint azokban együttműködik.

26. § (1) Ha a bérlő halála után a bérleti jog folytatására jogosult, vagy olyan személy marad hátra, akinek a lakást bérbe kell adni, a bérleti szerződés megkötéséről haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül gondoskodni kell. Így kell eljárni az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölésű, vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás esetén is.

(2) Ha a bérlet megszűnését követően jogcím nélküli lakáshasználat keletkezett, a vizsgálat megkezdését követő 30 napon belül írásbeli értesítésben kell tájékoztatni a volt bérlőt vagy a lakásban hátramaradt személyt a jogcím nélküli lakáshasználatról. Az értesítést meg kell küldeni a lakás tulajdonosának vagy kezelőjének is.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználatról szóló értesítés tartalmazza:

(4) A megfelelő elhelyezés címén történő cserelakás felajánlásakor a jogcím nélküli lakáshasználót 15 napos határidővel írásbeli válasznyilatkozat megtételére kell felhívni. Ha a felhívásnak nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a felajánlott lakást nem fogadta el.

(5) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, a helyi lakásgazdálkodási szerv – a helyi lakásgazdálkodási érdek és a jogcím nélküli használó indokainak mérlegelésével – legfeljebb még két lakást ajánlhat fel. Amennyiben egyiket sem fogadja el, az ügy peresítése iránt a helyi lakásgazdálkodási szerv 8 napon belül köteles intézkedni.

(6) Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében a lakás kiürítésének határidejét a körülmények figyelembevételével kell megszabni úgy, hogy az 60 napnál kevesebb nem lehet. Ha a határidő eredménytelenül jár le, és az R. 62. § (7) bekezdése szerinti kivételes elhelyezés nem indokolt, a peresítés iránt 8 napon belül intézkedni kell.

26/A. §³⁶ Ha a bérlő (használó) és házastársa között házassági bontóper van folyamatban, a lakásbizottság és a lakásgazdálkodási szerv csak a házasság felbontásáról rendelkező ítélet, vagy a pert megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően hozhat döntést az érintettek lakásügyében.

27. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv és a jogcím nélküli lakáshasználó közötti, az R. 63. § (1)–(2) bekezdései szerinti kiürítési és cseretérítési megállapodás a következőket tartalmazza:

(2) A jogcím nélkül használt lakás kiürítését és visszaadását tanúsító igazolást vagy jegyzőkönyvet a megállapodáshoz csatolni kell, illetve utólag meg kell küldeni a hozzájárulásra jogosult szervnek, amely a kifizetés iránt a beérkezést követő 15 napon belül intézkedik.

28. §³⁷ Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakóépületben levő közös használatú helyiség más célra akkor használható vagy adható bérbe, ha

(2)³⁹ Az R. 74. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilvános pályáztatást az R-nek és ezen utasításnak az üres lakás és helyiség elidegenítésére vonatkozó pályáztatási rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell lebonyolítani, az alábbi eltérésekkel.

29. §⁴⁰ (1) A bérbeadó, illetve a kezelő nem vállalhatja azt, hogy a helyiséget a bérlő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítja, felszerelt és berendezi.

(2) Az önálló vízmérővel nem rendelkező helyiséget a bérbeadó csak akkor adhatja bérbe, ha a bérlő vállalja, hogy saját költségén mellékvízmérőt szereltet fel.

30. § Az írásba foglalt helyiségbérleti szerződés tartalmazza:

31. § A helyiségekre határozatlan időre kötött bérleti szerződést a bérbeadó felmondja a Lakástörvény 24. § (1) bekezdés b), illetve d) pontjai alapján, ha a bérlő a szerződésben megállapított

32. §⁴⁴ (1) Az R. 78. §-a szerinti megállapodásban a bérbeadó költségviselést csak akkor vállalhat, ha a munkák elvégzéséhez gazdálkodási érdeke fűződik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a helyi lakóházkezelő szerv készíti elő és küldi meg a bérbeadónak.

33. § (1) A HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség vagy állóhely bérlőkijelöléséről szóló értesítés tartalmazza:

(2) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség (állóhely) bérleti szerződésének az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglaltakat kell tartalmaznia. A bérbeadás feltételeinek körében a bérleti díjat és a használatra, a felmondásra, valamint a bérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat kell kikötni.

34. §⁴⁵

35. § (1) Az állami tulajdonú és HM kezelésű zárt lakóingatlanokon a személygépkocsi várakozóhelyet az önkormányzat rendelete alapján az abban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet kijelölni.

(2) Ha a személygépjármű várakozóhely létesítésének feltételeit a helyi önkormányzat nem szabályozta, a kijelöléskor a következő feltételeket kell figyelembe venni:

(3) A várakozóhelyeket az élet- és vagyonvédelmi, valamint az egészségügyi előírások figyelembevételével jól látható módon kell kijelölni.

(4) A lakóépület bérlői közül a zárt területen lévő személygépkocsi várakozó helyet bárki igénybe veheti, ahhoz a kezelő engedélye nem szükséges, használata térítésmentes.

36. §⁴⁶ (1) A bérbeadó előzetes hozzájárulásával a helyi lakóházkezelő szerv megállapodhat a lakásbérlővel abban, hogy saját költségén a lakóingatlan telkén állattartás, tüzelő- és anyagtárolás céljára állandó jellegű melléképületet létesít. Nem adható hozzájárulás, illetve nem köthető megállapodás, ha a bérlő által kérelmezett létesítmény jogszabályba – beleértve a helyi önkormányzat rendeletét is – ütközik.

(2) A megállapodásban ki kell kötni azt, hogy a bérlet megszűnése, illetve kiköltözés esetén a bérlő az eredeti állapotot köteles helyreállítani.

(3) A melléképület használatáért bérleti vagy használati díjat megállapítani, továbbá bérbeszámítást engedni nem lehet.

37. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben levő üres lakás mindaddig bérbe adható, amíg üres lakásként értékesítésre történő pályázati meghirdetése megtörténik.

(2) Az (1) bekezdés alapján határozatlan időtartamra bérlőként jelölt személy a bérleti szerződés létrejöttét követően gyakorolhatja elővásárlási jogát.

(3) Az (1)–(2) bekezdést megfelelően kell alkalmazni a HM rendelkezése alatt levő személygépkocsi-tárolóra is.

(4)⁴⁸ Az R. 96. §-ának (3) bekezdése akkor alkalmazható, ha a lakóépület nem az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanok hasznosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kerül hasznosításra.

38. § Az R. 99. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott hozzájárulást a bérlő, illetve bérlőtársak két tanú által igazolt írásbeli nyilatkozattal adhatják meg.

39. § (1)⁴⁹ Az elidegenítési javaslatot a “lakóépület elidegenítési adatlap”-on évente március 15-ig lehet előterjeszteni a területi lakásgazdálkodási szervhez. A javaslatot megelőzően vizsgálni kell, hogy:

(2) Az előterjesztés szintjein vizsgálni kell a döntéshez szükséges adatok és feltételek meglétét. Hiányos vagy jogszabályba ütköző előterjesztés esetében – az R. 97. § (2) bekezdésben megállapított eset kivételével – az adatlapot a kezdeményező szervnek vissza kell küldeni.

(3) Ha a lakóépület elidegenítését a bérlők (használók) kérik, a kérelmet az (1)–(2) bekezdés szerint előkészítve az elidegenítés következő ütemében kell döntésre előterjeszteni a honvédelmi miniszternek.

(4)⁵⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl érkező javaslatot, annak érdemi felülvizsgálata mellett, a területi lakásgazdálkodási szerv folyamatosan gyűjti és a következő évben terjeszti elő döntésre.

(5)⁵¹ A helyi lakóházkezelő szerv közreműködik a lakóépület (lakás) elidegenítésének előkészítésében és ahhoz a szükséges adatokat és okmányokat igény szerint, illetve a jogszabályban megállapított előterjesztési határidőre tekintettel szolgáltatja a helyi lakásgazdálkodási szervnek.

40. § A lakásra fordított és a bérbeadó, illetve a kezelő szerv által meg nem térített értéknövelő beruházást a bérlővel (használóval) igazoltatni kell. Igazolásként számla vagy egyéb hiteles irat (pénzintézeti hitelszerződés, kivitelezői szerződés, a helyi lakóházkezelő szerv nyilatkozata) fogadható el.

41. § (1)⁵² Az R. 105. §-a szerinti vételár-hátralékokat tartalmazó nyilvántartásokat a területi lakásgazdálkodási szerv vezeti, az árengedményekről a vevőket tájékoztatja.

(2)⁵³ Az R. 105. §-ának (3) bekezdésében foglalt vételár engedmény összegét a vevőt terhelő tőketartozás alapján kell megállapítani és abból kell jóváírni.

42. § (1)⁵⁴ Ha a fizetési késedelem következtében egy összegben esedékessé vált vételárhátralékot és annak járulékait (törlesztési tartozást) a kötelezett utóbb önként vagy behajtás útján kiegyenlíti, részére az R. 105. § (2) bekezdés szerinti árengedmény nem adható meg.

(2) A fizetési hátralék kiegyenlítésekor a beérkezett összegből elsőként a késedelmi kamatot kell elszámolni és a fennmaradó összegből kerülhet sor a vételárhátralék elszámolására.

(3) A vételárat, illetve annak hátralékát részben vagy egészben elengedni nem lehet.

43. §⁵⁵ Az elidegenítésre kijelölés közzétételét követően a területi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul köteles az elidegenítés végrehajtásához szükséges iratokat és dokumentációkat beszerezni, továbbá azokat szükség szerint pontosítani és aktualizálni.

44. § (1) A társasház alapító okiratot a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni.

(2) Az alapító okirathoz a jogszabály rendelkezése szerint csatolni kell az épület szintenkénti alaprajzait és a lakóépület(ek) részletes állapotfelmérő műszaki leírását.

(3) Az alapító okirat akkor tekinthető a leendő tulajdonostársak többségi akaratának megfelelőnek, ha azzal a leendő tulajdonostársaknak a tulajdoni hányaduk arányában számított többsége egyetért. Az arány megállapításánál lakásonként (helyiségenként) egy személyt lehet figyelembe venni.

(4)⁵⁶ Ha az alapító okirat előkészítésekor még nem állapítható meg a leendő tulajdonostársak tulajdoni hányada, a többségi akaratot lakások és nem lakáscélú helyiségek számának és alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

(5)⁵⁷ Az általa összehívott lakógyűlésen (előközgyűlésen) a megbízott tájékoztatni köteles a leendő tulajdonostársakat a társasházzá alakítás feltételeiről, módjáról, továbbá jegyzőkönyvet kell készítenie a lakóközösség tagjainak többségi javaslatairól, illetőleg állásfoglalásairól.

45. § (1) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell a lakóépület (lakás):

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt körben közölni kell:

(3) Az ajánlathoz csatolni kell a társasház alapító okiratot vagy annak tervezetét.

46. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott körben a hirdetménynek tartalmaznia kell:

47. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv az elidegenítésre kijelölt lakóépületben levő üres lakás értékesítését felfüggesztheti, ha azt szolgálati és lakásgazdálkodási érdek indokolja, feltéve, hogy a nyilvános pályázat meghirdetésére még nem került sor.

48. § A helyi lakóházkezelő szerv kizárólag a Magyar Posta vagy postai küldemények átvételére és továbbítására jogosult szerv útján benyújtott pályázatot vehet nyilvántartásba, azt a pályázótól, illetve annak megbízottjától közvetlenül nem veheti át.

49. § (1)⁵⁸ A pályázatot elbíráló bizottság tagjait és a tagok közül az elnököt a területi lakásgazdálkodási szerv vezetője jelöli ki.

(2) A bizottságba nem jelölhető az, aki

(3) A bizottság tagjai írásban kötelesek nyilatkozni arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi okok esetükben nem állnak fenn. Nyilatkozatukat a pályázat nyilvános tárgyalásakor ismertetni kell és csatolni kell az ott felvett jegyzőkönyvhöz.

50. § (1) A pályázat felbontása és elbírálása tárgyaláson történik, amelyen a pályázók és közvetlen hozzátartozóik, a pályázók törvényes képviselői, továbbá a honvédelmi érdek-képviseleti szervek képviselői jelen lehetnek.

(2) A tárgyalást a bíráló bizottság elnöke vezeti le és gondoskodik szabályos lefolytatásáról, továbbá annak adminisztratív és dologi feltételeiről.

(3) A tárgyalásról – a megnyitástól a bezárásáig terjedő folyamatában – jegyzőkönyv készül, amelyben rögzíteni kell minden érdemi eseményt, megállapítást és nyilatkozatot, így különösen:

51. § Az R. 119. §-ának (1) bekezdésében megállapított sorrend akkor érvényesíthető, ha a pályázó a lakást saját, vagy természetes személy esetében a saját és házastársa egyenlő arányú tulajdonaként kívánja megszerezni. Ha a pályázó leendő tulajdonosként más személyt nevez meg, pályázatát a más személy jogállásának megfelelő sorrendi kategóriában kell figyelembe venni.

52. § (1) Időpont-megegyezésnek kell tekinteni, ha a pályázatok azonos naptári napon érkeztek be.

(2) Az árverést az R. 118. §-ában meghatározott bizottság tartja meg, közjegyző jelenlétében.

53. § (1) A megbízott a szerződéskötés időpontjáról ajánlott levélben értesíti a vevőt azzal a közléssel, hogy amennyiben a szerződést az értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül nem köti meg, vételi nyilatkozatát érvénytelennek tekinti.

(2) Az adásvételi szerződést az érvényes létrejöttét követő 30 napon belül meg kell küldeni a

54. § (1) A birtokba adást a helyi lakóházkezelő szerv bonyolítja le.

(2) A birtokba adás időpontjáról és helyéről a társasház közös képviselőjét, továbbá az esetleges más érdekelteket legalább 5 nappal a kitűzött időpont előtt írásban kell értesíteni.

(3) A birtokba adás teljes folyamatáról az átadó jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) Az eljárás során a helyi lakóházkezelő szerv képviselője köteles a társasház képviselőjének a rendelkezésre álló műszaki dokumentációt, továbbá a közüzemi, közszolgáltatási és egyéb üzemeltetési szerződéseket – beleértve az ezek megszüntetésére irányuló nyilatkozatokat is – átadni.

(5)⁵⁹ A birtokba adáson a HM, mint vagyonkezelő képviselőjének is részt kell venni. A vagyonkezelői képviseletről a területi lakásgazdálkodási szerv köteles gondoskodni.

55. § (1) Ha a birtokba adásra kitűzött időpontban és helyen a társasház képviselője nem jelenik meg, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és új időpont írásbeli közlésével az eljárás lefolytatását ismételten meg kell kísérelni. Ha a képviselő a birtokba adási eljárásra kitűzött új időpontban sem jelenik meg, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Ha a birtokba adási eljárás során a társasház képviselője az átvételt megtagadja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ilyen esetben a jegyzőkönyv egy példányát, valamint az 54. § (4) bekezdésében foglalt dokumentumokat ajánlott küldeményben, részére meg kell küldeni azzal a közléssel, hogy a birtokba adást az átadó megtörténtnek tekinti. A birtokba adás napját a jegyzőkönyv felvételének napjában kell megjelölni, az R. 124. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények közlése mellett.

(3) Ha a birtokba adási eljárás során a társasház képviselője csak a lakóépület egyes részeit vagy berendezéseit kívánja átvenni, azt úgy kell tekinteni, mintha az egész átvételt megtagadta volna és a (2) bekezdés szerint kell eljárni.

55/A. §⁶⁰ A társasház alapító okiratnak tartalmaznia kell a HM vagyonkezelésében lévő közműrendszerekről történő szolgáltatás igénybevételének rendjét.

56. § A honvédelmi szervet megillető vételárhányadot e célra vezetett számla javára kell átutaltatni az önkormányzattal.

56/A. §⁶¹ (1) Ha a leendő társasházi tulajdonostársak és az elidegenítés lebonyolításával megbízott szerv az R. 132. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodásában a házfelügyelői lakás kiürítéséről egyeztek meg, arról és a teljesítés határidejéről a megbízott haladéktalanul értesíteni köteles a helyi lakóházkezelő szervet, valamint a helyi lakásgazdálkodási szervet.

(2) Az R. 132. §-a (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdésének b) pontja szerinti cserelakás biztosítása vagy a kiürítési térítésben való megállapodás a helyi lakásgazdálkodási szerv kötelezettsége.

57. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérleti szerződésének tartalmaznia kell minden lényeges feltételt, így különösen:

(2) A lakásberendezéseket bérleményleltárban kell felvenni, és azt a szerződéshez mellékletként csatolni kell. Erre a szerződésben utalni kell.

(3) Ha a lakás birtokba adása nem a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg történik, az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szerződéshez kell mellékletként csatolni.

(4) A lakásbérleti szerződést három példányban kell elkészíteni, a (2)–(3) bekezdésben foglalt mellékleteket úgyszintén. Egy példányt a bérlő részére, egy példányt pedig a lakóházkezelő szervnek kell átadni. Bérlőtársak esetén a szerződést annyi példányban kell elkészíteni, hogy minden bérlő kapjon egy példányt.

58. § (1)⁶² Ha az állami tulajdonú lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzájárulást megadja, a megkötött megállapodás egy példányát a lakóházkezelő szervnek át kell adni.

(2) Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakóépületben több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez vagy a bérlet keretében használt berendezés bővítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a létesítés teljes költségét a kérelmező bérlők – a bérbeszámítás jogának fenntartásával – vállalják, annak tudomásulvételével, hogy a berendezés állami tulajdonba és HM kezelésbe kerül. A feltételek vállalásáról a kérelmezőket előzetesen nyilatkoztatni kell.

(3) A megadott hozzájárulásban további feltételként kell megszabni azt, hogy a kivitelezésre a lakóházkezelő szervvel kötött külön megállapodás alapján kerülhet sor. A hozzájárulásban közölni kell továbbá a bérlő(k) 100%-os bérbeszámítási jogosultságát.

(4) A kezelő a megállapodást a bérlőkkel vagy azok meghatalmazott képviselőjével bérbeadói hozzájárulás alapján köti meg. A megállapodásban rögzíteni kell a létesítés műszaki tartalmát és bekerülési költségét, valamint megfizetésének és a lakbérbe történő beszámításának feltételeit.

(5) A létesítmény kivitelezése akkor kezdődhet meg, illetve arra a kezelő akkor köthet vállalkozói szerződést, ha a létesítési költséget a bérlők megfizették.

(6) A berendezések üzembe helyezésével egyidejűleg a bérbeszámítás tételes kimutatásával és a használat feltételeinek közlésével a kezelő haladéktalanul kezdeményezi a lakásbérleti szerződés(ek) módosítását.

59. §⁶³ (1) A honvédelmi szerv az állományába tartozó hivatásos és szerződéses tiszti és tiszthelyettesi állományú katonák, továbbá köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók lakhatásának átmeneti megoldása, valamint a szolgálati feladatokhoz rendelt tartózkodási helyen történő elhelyezése céljából a (2) – (4) bekezdésekben meghatározott honvédségi szállókat működtet.

(2) A nőtlen- és nővérszálló (a továbbiakban együtt: szálló) a honvédelmi szerv intézményi területén (objektumán) kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelésű vagy a honvédelmi szerv által bérelt más tulajdonú szállóépület (épületrész) – kivételesen HM rendelkezésű lakás –, amelyben a szállodai jelleggel berendezett szobákban a fekvőhelyek száma szerinti férőhelyek (a továbbiakban együtt: szálló férőhely) vannak.

(3) A családi (garzon) szálló olyan, a honvédelmi szerv intézményi területén (objektumán) kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelésű épület vagy szálló-, illetve lakóépületben elkülönített épületrész, amelyben legalább egy lakószobának megfelelő lakóhelyiségből, felszerelt, WC-vel ellátott fürdő (mosdó) helyiségből és főzőfülkéből (főzőszekrényből) álló vagy hidegburkolattal megkülönböztetett főzőtérrel rendelkező, továbbá alváshoz, étkezéshez és tároláshoz szükséges alapvető bútorzattal berendezett lakóegységek vannak.

(4) A laktanyai tiszti és tiszthelyettesi szállás a katonai szervezet (csapat) objektumának területén (laktanyában) lévő önálló épület vagy épületrész, amelyben a rendfokozati állománycsoport szerint előírt normának megfelelően berendezett szálláshelyiségek, továbbá tisztálkodási és egyéb kiszolgáló helyiségek vannak.

59/A. §⁶⁴ (1) A szálló és a családi szálló céljára szolgáló épületet (épületrészt) a területi lakásgazdálkodási szerv javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv jelöli ki, illetve vonja be vagy vonja ki a szállógazdálkodás köréből.

(2) A szállóférőhelyekkel, valamint a családi szálló lakóegységekkel az azok fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv gazdálkodik és gyakorolja a bérbeadói jogokat.

(3) A szálló, valamint a családi szálló kezelését és üzemeltetését az annak helye szerint illetékes helyi lakóházkezelő szerv látja el.

(4) A szálló – beleértve az e célra ideiglenesen hasznosított, az R. 4. § (3) bekezdése szerinti lakást is –, valamint a családi szálló rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a külön szabályozásban előírt norma szerinti bútorzattal, és egyéb berendezési, használati tárgyakkal berendezve, illetve felszerelve működtethető.

(5) A szálló, valamint a családi szálló üzemeltetéséhez és használatához szükséges, az elhelyezési ellátás körébe nem tartozó szakanyagokkal történő ellátás rendjét a szakanyag neme szerint hatáskörrel bíró honvédelmi szerv vezetője köteles meghatározni.

59/B. §⁶⁵ (1) A laktanyai tiszti és tiszthelyettesi szállás céljára szolgáló épületet vagy épületrészt az MH szintű logisztikai szervezet vezetőjének (parancsnokának) kezdeményezésére és a HM Ingatlankezelési Hivatal javaslatára a HM Infrastrukturális Főosztály jelöli ki, illetve dönt a rendeltetés módosításáról, valamint megszüntetéséről.

(2) A szállások kezelését, üzemeltetését a katonai objektumot (laktanyát) kezelő és üzemeltető honvédelmi szerv, vagy külső szolgáltató látja el.

(3) A szállások, illetve a szálláshelyiségekben lévő szálláshelyek felett a katonai objektum parancsnoka rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott módon.

60. § (1)⁶⁷ A honvédelmi szerv állományába tartozó személy részére – a HM rendelkezésű lakásra való igényjogosultságától függetlenül – szálló férőhely adható, ha

(3) Kivételesen szállóelhelyezést kaphat:

(4)⁶⁹ Szálló férőhelyen lehet elhelyezni alkalomszerű szállás céljából a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt és közvetlen hozzátartozóit, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt, ha a szállást szolgálati úttal összefüggésben igényli.

(5)⁷⁰ Az (1)–(4) bekezdésekben nem említett személyek részére a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, határozott időtartamra adható szálló férőhely.

(6) A szálló férőhely elosztásáról, illetve az ott történő elhelyezésről a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

(7) A szálló használatának rendjét a területi lakásgazdálkodási szerv vezetője intézkedésben határozza meg.

61. §⁷¹ (1) Nőtlen szálló elhelyezésre elsősorban a tiszti, másodsorban a tiszthelyettesi állomány tagja jogosult, ha a szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben nem rendelkezik önálló lakással.

(2) A szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben önálló lakással rendelkező tiszt és tiszthelyettes részére akkor adható szállóelhelyezés, ha egyéni és családi körülményei miatt átmenetileg arra rászorul, és laktanyai szálláson nem helyezhető el.

(3) A honvédelmi szerv köztisztviselője, közalkalmazottja és munkavállalója részére az (1) bekezdésben meghatározott személyeket követő sorrendben, a beosztására figyelemmel adható nőtlen szálló elhelyezés, ha a munkahelye szerinti településen önálló lakással nem rendelkezik, és nővérszállón nem helyezhető el.

(4) A nőtlen szállón férfiak és nők egyaránt elhelyezhetők, ha a szálló belső kialakítása – különös tekintettel az elkülönített tisztálkodási és WC helyiségekre – azt lehetővé teszi.

62. §⁷² (1) Nővérszálló elhelyezésre elsősorban a honvédelmi szerv egészségügyi szolgálatához beosztott tiszti és tiszthelyettesi állományú, továbbá közalkalmazotti és munkavállalói állományú nő jogosult, ha szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben vagy a munkahelye szerinti településen nem rendelkezik önálló lakással.

(2) Nővérszálló elhelyezés adható az (1) bekezdésben meghatározott jogosultakat követő sorrendben a más honvédelmi szerv állományába tartozó tiszt, tiszthelyettes, továbbá köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló nőnek.

63. §⁷³ A 60. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek megléte esetén a hivatásos katona fiúgyermekét elsősorban nőtlen szállón, leánygyermekét elsősorban nővérszállón kell elhelyezni.

64. § (1) A szálló férőhelyet az arra jogosult személy az e célra rendszeresített igénylőlapon kérheti az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervtől. Az igénylést a kérelmező állományilletékes parancsnokával vagy munkahelyi vezetőjével véleményeztetni kell.

(2) A szolgálati úton benyújtott igénylést az állományilletékes parancsnok, indokolt véleményével ellátva, haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek továbbítani és arról egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatni.

(3) A 60. § (4) bekezdésében foglalt esetben az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A szállás levélben (telefaxon) vagy távbeszélőn kérhető, amelyre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője – a kérelemmel azonos módon – haladéktalanul köteles választ adni.

65. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtott igénylést haladéktalanul megvizsgálja és nyilvántartásba veszi.

(2) Az igényeket a szálló jellegének, azon belül a kérelmezők állományának megfelelően csoportosítva, a beérkezés sorrendjében kell nyilvántartásba venni.

(3) A nyilvántartásba vett igénylést a lakásgazdálkodási szerv vezetője a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni, a 61–63. §-okban meghatározott állománycsoportok, azokon belül a nyilvántartásba vétel sorrendjének a betartásával.

(4) Ha a szállón nincs szabad férőhely, arról az igénylőt írásban kell tájékoztatni, az esetleges más elhelyezési módra vagy a kérelem teljesíthetőségének várható időpontjára is kiterjedően.

(5)⁷⁴ Ha a szállóférőhely igények kielégítését az nem veszélyezteti, írásbeli kérelemre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az egynél több férőhelyes szállószoba egy személy általi kizárólagos használatát is engedélyezheti.

66. § (1)⁷⁵ A szállóférőhelyen történő elhelyezésről és a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíti a kérelmezőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a bérlet minden lényeges feltételét, így különösen:

(2) A 60. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

67. § (1) A szállóbérleti szerződés a bérbeadásról szóló értesítésben foglalt tartalommal, az igénylő (bérlő) arra vonatkozó elfogadó nyilatkozatával jön létre.

(2) Az elfogadó nyilatkozatot az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül írásban kell megtenni; a határidő lejártával az értesítés a helyi lakásgazdálkodási szervet nem köti. Az elfogadó nyilatkozat személyes átvétele esetén az értesítésre is rávezethető.

68. § (1)⁷⁷ A szállóbérlet az igénylő kérelme szerint határozott vagy határozatlan, a 60. § (3) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében foglalt esetben csak határozott időtartamra szólhat.

(2) A szállóbérlő a bérlet tartama alatt a használat körében:

69. §⁷⁸ (1) A szállóbérlő – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – a bérlet tartama alatt a bérlőkijelölésben közölt összegű szálló bérleti díjat köteles havonta megfizetni a kikötött határnapig. A bérleti díjat a tárgyhó felére kell megfizetni akkor is, ha a bérlet annál rövidebb tartalmú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a tárgyhóban, a bérlet öt nap, vagy annál rövidebb tartalmú volt, arra az időre bérleti díjat nem kell fizetni.

(2)⁷⁹ A szállóelhelyezésre jogosult tiszti és tiszthelyettesi állományú katonának – a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – szállóbérleti díjat nem kell fizetnie.

(3)⁸⁰ A szolgálati úttal összefüggésben a szálló férőhely menetlevél alapján térítésmentesen vehető igénybe. Egyéb, magáncélú alkalmai igénybevétel esetén férőhely használati díjat kell fizetni.

(4)⁸¹ A 65. § (5) bekezdése szerinti esetben a szállóbérlő az általa kizárólagosan használt szobában lévő, üres férőhelyenként (ágyanként) a bérleti díj 20 %-ának, de legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű használati díjat is köteles a bérleti díjjal együtt megfizetni. A tiszti és tiszthelyettesi állomány tagja az egynél több férőhelyes szoba engedélyezett kizárólagos használata esetén egy férőhely bérleti díját köteles megfizetni.

(5) A szállóbérleti (használati) díjak mértékét az utasítás melléklete tartalmazza.

(6) A szállóbérleti díjakkal összefüggő pénzügyi adminisztratív szabályokat HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerve – az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervével egyetértésben – intézkedésben határozza meg.

70. § (1) A szállóbérlet megszűnik, ha:

(2) Ha a szállóbérlet az (1) bekezdés f) pontja szerint szűnik meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője 15 napon belül köteles írásban felszólítani a volt bérlőt arra, hogy a szállóból haladéktalanul költözzön ki.

71. § (1) A bérlet megszűnése esetén a volt szállóbérlő haladéktalanul köteles a férőhelyet kiüríteni, a leltár szerint kizárólagos használatába adott berendezésekkel, használati tárgyakkal a szálló gondnokának elszámolni.

(2) Ha a szállóbérlő meghal, a helyi lakásgazdálkodási szerv azonnal köteles írásban felszólítani a legközelebbi hozzátartozót az elhunyt személy tulajdonát képező, szállón tartott ingóságoknak átvételére és elszállítására. Ennek megtörténtéig az elhunyt által szabadon hagyott tárgyakat két tanú jelenlétében jegyzőkönyvi leltárba kell venni, és gondoskodni kell biztonságos tárolásukról. Az elhunyt által lezárva tartott berendezést le kell pecsételni, és azt a hozzátartozó jelenlétében kell jegyzőkönyv felvételével felnyitni. A hozzátartozónak leltár szerint kell átadni az ingóságokat, azok átvételének írásbeli tanúsításával. Hozzátartozó hiányában az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a szállóbérlet a 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján szűnt meg, és a volt bérlő nem gondoskodott személyes ingóságainak elszállításáról.

72. § (1) A szállóbérletet érvényesen írásban lehet felmondani.

(2) A bérlő a szerződést indokolás nélkül, azonnali hatállyal is felmondhatja.

(3) A bérbeadó lakásgazdálkodási szerv a szerződést akkor mondhatja fel, ha a bérlő:

(4) A bérbeadói felmondás a 15. napra szólhat. Ha viszont a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőt a hátralékos bérleti díj megfizetésére határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel írásban felszólította, a fizetési határidő lejártával a szállóbérlet azonnali hatállyal is felmondható.

73. § A szállóbérlettel kapcsolatos, bérbeadó és bérlő közötti jogvita eldöntését a területileg illetékes bírósághoz benyújtott keresettel kell kérni. Végrehajtásra jogerős ítélet alapján kizárólag az illetékes bírósági végrehajtó jogosult.

74. § Az 59-73. §-okban foglalt rendelkezéseket a honvédelmi szerv által üzemeltetett külügyi szállókra, szállodákra és szállodai részlegekre nem kell alkalmazni.

74/A. §⁸⁵ (1) Családi (garzon) szálló elhelyezésre elsősorban a tiszti állomány tagja jogosult, amennyiben

(2) Családi szálló elhelyezést kaphat a hivatásos állományú tiszthelyettes, továbbá az a szerződéses állományú tiszthelyettes, aki a szerződéses szolgálatban öt évet már letöltött és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt, amennyiben megfelel az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt feltételeknek és besorolt lakásigénylése van, vagy lakásépítéshez munkáltatói kölcsön támogatásban részesült.

(3) A családi szállón az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott személlyel együtt a házastársa vagy élettársa, továbbá a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, nevelt, mostoha) helyezhető el.

(4) A családi szállón kizárólag a 74/B.–74/C. §-okban meghatározott eljárási rendben, a lakóegység bérbeadásával kerülhet sor elhelyezésre.

74/B. §⁸⁶ (1) A családi szálló lakóegység az e célra rendszeresített igénylőlapon kérelmezhető az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervtől. A kérelmet a kérelmező állományilletékes parancsnokával, tiszthelyettesi állományú személy esetében a helyőrségi (Budapest helyőrségben az illetékes keretgazda) lakásbizottság elnökével is véleményeztetni kell.

(2) Az állományilletékes parancsnok véleményének az érdemi javaslat mellett tartalmaznia kell a kérelmező szolgálati viszonyára vonatkozó lényeges (személyügyi) információkat is, így különösen a tervezett vagy folyamatban lévő állomány- és rendfokozati csoport változtatást, a helyőrségváltással is járó áthelyezést és kinevezést, valamint a szerződéses állomány tagja vonatkozásában a letöltött és vállalt szolgálati időtartam igazolását.

(3) A helyőrségi (keretgazda) lakásbizottsági elnök véleményének az érdemi javaslat mellett tartalmaznia kell a besorolt lakásigénylés tényére, és besorolási helyére vonatkozó igazoló közlést is.

74/C. §⁸⁷ (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtott kérelmet haladéktalanul megvizsgálja, és szükség szerint intézkedik az iratpótlásra, illetve -kiegészítésre (igazolások, nyilatkozatok), majd azt nyilvántartásba veszi.

(2) A kérelmet a 74/A. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott rendfokozati állománycsoportok szerint, a beérkezés időbeli sorrendjében kell nyilvántartásba venni.

(3) Amennyiben a kérelem az előírt feltételek hiányában nem vehető nyilvántartásba, arról a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul írásban értesíti a kérelmezőt. Az értesítésnek megokolást, valamint a lehetséges más elhelyezési módra és annak kérelmezési módjára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(4) A nyilvántartásba vett kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni a tiszti állománycsoport elsőbbségének, azon belül a nyilvántartásba vétel sorszám szerinti sorrendjének a betartásával.

(5) Amennyiben nincs üres, bérbeadható lakóegység a kérelmezőt a kérelem nyilvántartásba vételének – időpontot, nyilvántartási (sor)számot is tartalmazó közlésével – tényéről írásban értesíteni kell. Az értesítésnek ki kell terjednie a kérelem teljesítésének várható időpontjára, valamint a lehetséges más elhelyezési formára és annak kérelmezési módjára vonatkozó közlésre.

(6) A kérelem teljesítéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban értesíti a kérelmezőt. Az értesítésben közli

(7) A bérleti szerződés az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül köthető meg. Amennyiben a kérelmező a határidőt elmulasztja, és a lejárat napjától számított, további 15 munkanapon belül a mulasztását nem menti ki, a bérlet lehetőségétől elesik, kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ez esetben erről a helyi lakásgazdálkodási szerv a kimentési határidő lejártát követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy családi szálló elhelyezésben új kérelem alapján részesülhet.

74/D. §⁸⁸ (1) A családi szálló lakóegység egy évre szólóan meghatározott időtartamra adható bérbe. Kérelem alapján – amennyiben a kérelmezőre nézve a 74/A. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállnak – a bérlet tartama még kétszeri alkalommal egy-egy évre meghosszabbítható a lakóegység ismételt bérbeadásával.

(2) A lakóegység bérleti szerződésnek tartalmaznia kell minden, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó lényeges kikötést, így különösen:

(3) A lakóegység bérlője az utasítás mellékletében foglalt bérleti díjat – az üzemeltető által közölt módon és határidőre – havonta előre köteles megfizetni.

(4) Amennyiben a lakóegység közüzemi fogyasztásmérő készülékekkel (órákkal) felszerelt, a szolgáltatások díját a bérlő köteles a szolgáltatónak megfizetni. Fogyasztásmérő készülékek hiányában – különös tekintettel a villamos áram fogyasztásra – a bérlő a bérleti díj mellett és azzal egyidejűleg havonta 2.500,-Ft összegű közüzemi szolgáltatási díj hozzájárulást köteles megfizetni.

(5) Ha a bérlet megszűnésével egyidejűleg a lakóegység kiürítésére és visszaadására nem került sor, annak használója – beleértve a bérlő vagy a volt bérlő által hátrahagyott személyt is – használati díj címén a bérleti díj háromszoros összegét köteles havonta megfizetni. Amennyiben a bérlőnek közüzemi szolgáltatási díj hozzájárulási kötelezettsége is volt, azt a használat tartama alatt változatlan összegben kell a használónak megfizetnie.

(6) A lakóegységet állapot és tényrögzítő jegyzőkönyv felvételével, valamint a felszerelési és berendezési tárgyak megnevezését tartalmazó bérleményi leltárral, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a bérlő birtokába adni.

74/E. §⁸⁹ (1) A családi szálló lakóegység bérlete a 70. § (1) bekezdésében, a szállóbérlet megszűnésére megállapított, azokkal megegyező esetekben szűnik meg.

(2) A lakóegység bérletét a bérbeadó csak a bérlő szerződésszegése (fizetési kötelezettség három hónapot meghaladó elmulasztása, a családi szálló rendjének sorozatos, vagy botrányos megsértése – esetén mondhatja fel. Az írásban közölt, indokolást és a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is tartalmazó felmondás az azt követő 15. napra szólhat.

(3) A bérlő a lakóegység bérletét bármikor, indokolás nélkül a 15. napra írásban felmondhatja.

(4) A lakóegység volt bérlője vagy az általa hátrahagyott személy a lakóegységet elhelyezési- és térítési igény nélkül a bérlet megszűnésével egyidejűleg, de legkésőbb 30 napon belül köteles kiürítve visszaadni, illetve a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(5) A bérlő halála esetén a hátramaradt személy a lakóegységet a bérleti szerződésben kikötött időpontig változatlanul, bérlői feltételekkel használhatja. Az időpont bekövetkezését követően ránézve is a (4) bekezdésben, valamint a 74/D. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak. Minderről a bérlet megszűnését követően haladéktalanul, írásban kell tájékoztatni a hátramaradt személyt.

(6) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlet megszűnését követően határidő megszabásával írásban hívja fel a lakóegység használóját a kiürítési (kiköltözési) kötelezettségének teljesítésére a lakóegység visszaadásának módjára, valamint a jogkövetkezményekre is kiterjedő tájékoztatással.

(7) Amennyiben a kötelezett a lakóegységet határidőre nem üríti ki, a helyi lakásgazdálkodási szerv köteles haladéktalanul megtenni a peresítési javaslatot.

(8) A lakóegység bérlettel összefüggő jogvitára a 73. § rendelkezése az irányadó.

75. §⁹⁰ A területi lakásgazdálkodási szerv az arra jogosult pénzintézettel szerződést köt

76. §⁹¹

77. §⁹²

78. §⁹³ A vissza nem térítendő juttatás forrása a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzatnak az elemi költségvetésben e célra meghatározott részösszege.

79. §⁹⁴

80. §⁹⁵

81. §⁹⁶

82. § Az R. 160. §-ának alkalmazásában nem tekinthető vételárrészletnek a lakás építéséhez, vásárlásához pénzintézettől, magánszemélytől vagy más forrásból igénybe vett kölcsön.

83. § (1) A munkáltatói kölcsön címén fennálló tartozás törlesztése akkor függeszthető fel, ha:

(2) Az adós hitelt érdemlő módon igazolni köteles a tartozás visszafizetésének felfüggesztését alátámasztó indokait.

84. § (1)⁹⁷ A kérelmezőt nyilatkoztatni kell a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény feltételének a meglétéről.

(2) A lakásépítési, -vásárlási formától függően eredetben vagy hiteles másolatban a munkáltatói kölcsönkérelemhez csatoltatni kell:

85. § A munkáltatói kölcsön megtérítésének átvállalását a házasság felbontását tartalmazó bírói ítélet, illetőleg a bíróság előtt kötött egyezség, vagy a volt házastársaknak az átvállalásra kötött megállapodása alapján lehet engedélyezni.

85/A. §⁹⁸ (1) A lakbértámogatás (kiegészítés) iránti kérelemhez be kell kérni a lakásbérleti szerződést vagy annak hiteles másolatát, valamint az önkormányzati bérbeadó szerv lakbérközlését, vagy a lakás havi lakbérének összegére vonatkozó nyilatkozatát (igazolását).

(2 ) A lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelemhez be kell kérni:

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelmet érdemben megvizsgálja és azt javaslatával az állományilletékes parancsnokhoz továbbítja. Az állományilletékes parancsnok (vezető) ellenőrzi a javaslat összegszerűségét, majd parancsban (határozatban, intézkedésben) rendelkezik a hozzájárulás folyósítására.

86. § (1) Az albérleti díj hozzájárulásnak az R. 178. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeit a helyi lakásgazdálkodási szerv az általa vezetett lakás- és szállóférőhely igénylések nyilvántartása alapján igazolja. Az igazolás záradék formájában a kérelemre is rávezethető.

(2) Az R. 178. § (10) bekezdésében foglalt értesítést az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy részére is meg kell küldeni vagy arról őt írásban külön tájékoztatni kell.

87. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az R. 180. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében:

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv az R. 180. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében:

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az R. 180. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt feladatkörében:

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv az R. 180. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében:

(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv az R. 180. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében:

(6) Az (1) bekezdés a)–b) és f)–i) pontjaiban foglalt feladatokat a HM rendelkezésű lakások tekintetében – az éves lakáselosztási terv és a bérlőkijelölésről szóló értesítés kivételével – a keretgazda lakásbizottság titkára látja el.

(7) Az (1) bekezdés d)–e) pontjaiban foglalt feladatok végrehajtásáról az illetékes szervezet parancsnoka (vezetője) gondoskodik.

(8)¹⁰¹ A (2) bekezdés a) pontja szerinti bérleti szerződéseket a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője, akadályoztatása esetén a szervezetszerű helyettese köti meg. E jogkörét Budapesten, továbbá abban a helyőrségben, ahol önálló beosztású lakásügyi előadó van, az előadóra átruházhatja.

88. §¹⁰² A budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv elszámolási kötelezettséggel az illetékességi területén önálló hatáskörben gazdálkodik

89. § A helyi lakóházkezelő szerv az R. 184. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörében:

90. § A területi lakásgazdálkodási szerv az R. 184. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében:

91. § (1)¹¹⁵ A lakásügyi társadalmi bizottság – a katonai szervezet személyi állományának létszámától függően – 3–7 tagból áll. A hivatásos és szerződéses katona állományú tagjait tiszti gyűlésen, közalkalmazott tagját a katonai szervezettel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közösségének gyűlésén kell megválasztani. A katonai szervezetnél működő katonai és közalkalmazotti érdek-képviseleti szerv egy-egy képviselőt tagként delegálhat a bizottságba.

(2) A bizottságnak nem lehet tagja a katonai szervezet parancsnoka és annak szervezetszerű helyettese, továbbá olyan személy, aki beosztásánál fogva lakásügyekkel foglalkozik.

(3) A bizottság a vezetőjét saját tagjai köréből választja meg.

(4) Megszűnik a bizottsági tagság a szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, más szervezethez történő áthelyezéssel, a tagságról való lemondással, a választók (delegálók) általi visszahívással. A bizottság tagjának visszahívását az őt választó gyűlés, illetve delegáló szervezet bármely tagja kezdeményezheti a katonai szervezet parancsnokánál. A visszahívásra a katonai szervezet parancsnoka tesz javaslatot a választó, delegáló szerv számára.

(5) A bizottság munkáját annak vezetője irányítja. Meghatározza az ülések időpontját és napirendjét.

(6) A bizottsági ülés határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. A hatáskörébe tartozó ügyekben egyszerű szavazattöbbséggel határoz, egyenlő arányú szavazat esetén a bizottság vezetőjének szavazata dönt.

92. § (1) Ha a keretgazda lakásbizottsághoz többszörös alárendeltségben működő katonai szervezet tartozik, a bizottság tagjait a keretgazdálkodást folytató katonai szervezet és a neki közvetlenül alárendelt katonai szervezet parancsnokaiból, továbbá az ott működő lakásügyi társadalmi bizottságok vezetőiből kell megalakítani.

(2) Ha a helyőrségi lakásbizottság illetékességi területén egynél több katonai vagy közalkalmazotti érdek-képviseleti szerv működik, a katonai érdek-képviseleti szervek közösen egy, a közalkalmazotti érdek-képviseleti szervek közösen további egy tagot jelölhetnek a bizottságba.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a keretgazda lakásbizottságoknál is.

(4) Ha a katonai szervezet parancsnokának és a helyőrség parancsnokának a személye azonos, a helyőrségi lakásbizottság tagjaként a parancsnok szervezetszerű helyettesét kell kijelölni.

93. § A helyőrségi lakásbizottság az R. 189. §-ának (7) bekezdése alkalmazásában a 188. § (2) bekezdésétől akkor térhet el, ha igénylő hiányában lakáselosztási terv nem készült, két bizottsági ülés közötti időszakban megüresedett lakás használható fel, továbbá központilag meghatározott lakásellátási feladatot kell végrehajtani.

93/A. §¹¹⁶ A más fegyveres szervhez áthelyezett hivatásos katona számára nyújtott lakhatási támogatás átvállalásáról vagy annak az eredeti és a más fegyveres szerv közötti elszámolásában a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnok (vezetői) kezdeményezésére:

94. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartást vezet:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások elektronikus adatrögzítéssel is vezethetők.

95. § A helyi lakóházkezelő szerv nyilvántartást vezet:

96. § A területi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartást vezet:

97. § A lakásgazdálkodási szervek által vezetett nyilvántartások részletes szabályait, az adatszolgáltatás rendjét, valamint a kötelezően alkalmazandó nyomtatványokat a szakterületet irányító központi szerv vezetője intézkedésben határozza meg.

98. § (1)¹²⁶ Az R. és ezen utasítás alkalmazásában

(2)¹³³ Ahol ezen utasítás a HM kezelői jogáról rendelkezik, azt a HM vagyonkezelői jogaként kell érteni.

98/A. §¹³⁴ (1) Az R. hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos jogi képviseletet a vonatkozó HM utasítás szerint kell ellátni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet ellátásával a Szolgáltató is megbízható.

99. §¹³⁵

100. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell.

43. § Ahol az Ut. ezen utasítással nem érintett rendelkezése a honvédelmi szerv közalkalmazottját említi, a rendelkezést a honvédelmi szerv állományába tartozó munkavállalóra is alkalmazni kell.

44. § A legénységi (rendfokozati) állománycsoportba tartozó szerződéses katonának az utasítás hatályba lépésekor már fennálló szállóbérlete csak akkor mondható fel, ha egyidejűleg a laktanyai elhelyezése legénységi szálláson biztosított.

45. § A szerződéses tiszti, valamint tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó, szállóbérletben lakó katona bérleti díj fizetési kötelezettsége ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg – az Ut. 69. § (4) bekezdésében foglalt kizárólagos használat esetének a kivételével – megszűnik.

Erről a tényről, valamint a kizárólagos használat esetén fizetendő bérleti díj (új) összegéről a helyi lakásgazdálkodási szerv a hatálybalépést követő 30 napon belül köteles írásban értesíteni a szállóbérlőt és a bérleti díjat beszedő helyi lakóházkezelő szervet (szolgáltatót).

46. § Az Ut. ezen utasítás 42. §-ával beiktatott mellékletének 2. pontjában megállapított használati díjat a hatályba lépést követő 30. naptól kezdődően kell alkalmazni.

47. § (1) Ez az utasítás a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Ut. 1. § c) pontja, 11. §-a, a 34. §-a előtti fejezetcím, a 76. §-a, 77. §-a, 79. §-a, 80. §-a, a 94. § (1) bekezdésének h) és i) pontjai, a 98. § (1) bekezdésének f) pontja, valamint a 99. §-a hatályát veszti.

(2) Az R-ben és az Ut-ban a végrehajtás szabályozására felhatalmazott honvédelmi szervek ezen utasítás hatályba lépését követő 60 napon belül kötelesek szabályozásaikat felülvizsgálni, és azok módosítását vagy újraalkotását elvégezni.

(3) Az Ut. jelen utasítással módosított szövegét a hatályba lépést követő 30 napon belül a Honvédelmi Közlönyben egységes szerkezetben közzé kell tenni.