633/B/1995. AB határozat
633/B/1995. AB határozat*
1999.06.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 66. § (5) és (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó beadványában a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 66. § (5) és (6) bekezdése alkotmányellenességét állította.
A Házszabály 66. § (5) bekezdése szerint a jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyűlési Naplót. A kiadásról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
A (6) bekezdésnek az indítvány benyújtásakor hatályos szövege szerint a szó szerinti jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót el kell helyezni az Országgyűlési Könyvtárban.
Ez utóbbi szabályt a 71/1997. (VII. 17.) OGY határozat 19. §-a módosította. Az elbíráláskor hatályos szöveg szerint a szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót át kell adni az Országgyűlési Könyvtárnak.
A beadvány és mellékletei értelmében a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény rendelkezései alapján az ,,Országgyűlési Napló” című időszaki lap alapítója és kiadója 1990-től az indítványozó. A lap témaköre a Művelődési és Közoktatási Minisztérium B/PHF/142/1992. számú okirata szerint ,,az Országgyűlés és bizottsági ülések; célja: szöveghű beszámoló”. Véleménye szerint az Országgyűlés a Házszabály idézett rendelkezéseivel ,,magának vindikálja az ,,Országgyűlési Napló” kiadásának és névhasználatának a jogát.”
Az indítvány szerint ezért az említett ,,jogszabály sérti az Alkotmány 7. § (2) bekezdését, mert nem felel meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltaknak, illetve sérti az 1959. évi IV. törvény 5. § (1) bekezdését és a 77. §-ban foglalt névviselési jogot. Szintén sérti az idézett két bekezdés az Alkotmány 8. § (1) bekezdését, mert a névviseléshez való jog alapvető emberi jog, ettől megfosztani senkit nem lehet.”
II.
Az indítvány megalapozatlan.
Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése szerint a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdése értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Bár a Házszabály nem jogszabály, az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nemcsak a jogszabály alkotmányosságához tartozik hozzá, hogy az a magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes [Jat. 1. § (2) bekezdés], hanem az állami irányítás egyéb jogi eszköze sem lehet a jogszabályokkal ellentétes. Az erre alapított indítvány elbírálására ezért az Abtv. rendelkezése folytán az Alkotmánybíróságnak hatásköre van [27/1995. (V. 15.) AB hat., ABH 1995. 129, 135.].
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 77. §-a az alábbiakat tartalmazza:
,,(1) Mindenkinek joga van a névviseléshez.
(2) Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni.
(3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek.
(4) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató – ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével – az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során.”
A Házszabály támadott szabályai a Ptk. 77. §-ával nem rendelkeznek ellentétesen; a névviseléshez való jog Ptk-beli szabályait nem módosítják, nem egészítik ki, nem változtatják meg, nem helyezik hatályon kívül. A Házszabály támadott rendelkezései csak arról szólnak, hogy a jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó, ,,Országgyűlési Napló” elnevezésű iratot kell kiadni, és ezt az Országgyűlési Könyvtárnak kell átadni.
Annak az elbírálása, hogy a Házszabályban említett ,,Országgyűlési Napló” elnevezés használata ellentétes-e a Ptk. 77. §-ainak rendelkezéseivel az ,,Országgyűlési Napló” című időszaki lap névviseléshez való jogára figyelemmel, nem az Alkotmánybíróságra tartozó alkotmányossági, hanem bírói útra tartozó, jogalkalmazást érintő kérdés, mint ahogy – az iratok szerint – az indítványozó e jogvitájával a bírósághoz is fordult (8.P.26.799/1994., Pf.IV.22.992/1997.).
A Ptk. 5. § (1) bekezdésével pedig, amely szerint a törvény tiltja a joggal való visszaélést, a Házszabály kifogásolt szabályai nincsenek kapcsolatban, s ezért ellentétben sem.
Budapest, 1999. június 8.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., Dr. Vörös Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás