PK BH 1995/648
PK BH 1995/648
1995.11.01.
A felfüggesztés tartalma alatt a perek egyesítésére nincs eljárásjogi lehetőség [Pp. 152. § (1) bek., 155. § (2) bek., 149. § (2) bek.].
A felperes keresetében a megyei rendőr-főkapitányság ellen 32 millió forint kártérítés iránt indított pert. Követelésének jogcímét abban jelölte meg, hogy koholt elképzelések alapján eljárást kezdeményeztek ellene, amelyből koholt vád született.
Az eljáró bíróság a felperesi tényállításból megállapította, hogy a felperes kártérítés iránti igényét az ellene folyó büntetőeljárás jogszerűtlenségére alapítja. Minthogy pedig a felperes ellen a városi bíróság előtt túlnyomó részben gazdasági bűncselekmények miatt az eljárás folyamatban van, az elsőfokú bíróság végzésével a per tárgyalását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Egyben elrendelte a jelen pernek az előtte a megyei rendőr-főkapitányság, valamint egyik dolgozója: H. N. ellen összességében 31 470 970 forint államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt folyamatban lévő perhez való egyesítését (amelynek tárgyalását a bíróság ugyancsak felfüggesztette).
A végzés indokolásában kifejtette, hogy "a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésére alapított államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A Pp. 152. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti." A polgári perben eldöntendő kérdés, hogy a felperes ellen a nyomozás elrendelése indokolt volt-e, illetőleg a nyomozó hatóság eljárása jogszerű volt-e; mindez viszont a büntetőeljárás anyagának ismeretében bírálható el. Ezért az elsőfokú bíróság a per tárgyalását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A két per egyesítésének indokaként az elsőfokú bíróság azt jelölte meg, hogy "a perek összefüggnek, alanyi oldalon ugyanazok a személyek szerepelnek, és ugyanezen bíróság előtt folyó perekről van szó".
A végzés ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezési kérelmében - amely nem teljesen egyértelmű - sérelmezi a perek egyesítését, és arra kéri az elsőfokú bíróságot kötelezni, hogy "az ügyeket külön tárgyalja le". A továbbiakban megismétli azt a kérelmét, hogy a Legfelsőbb Bíróság "az ügyek egyesítését tiltsa meg, és kötelezze az eljáró bíróságot új eljárásra."
A fellebbezés nem megalapozott.
Bár a fellebbezési kérelemből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a felperes a per tárgyalásának felfüggesztését is támadja-e, a Legfelsőbb Bíróság a kérelemnek azt a részét, amelyben a felperes az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kéri, úgy tekintette, mint amely a per tárgyalásának felfüggesztése ellen irányul, és az elsőfokú bíróság végzésének helytállóságát e körben is vizsgálta.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése e vonatkozásban jogszabályt nem sért, és egyetért az annak indokaként kifejtett jogi állásponttal.
A felperes fellebbezési kérelme azonban - elsődlegesen - a végzésnek a perek egyesítésére vonatkozó rendelkezése ellen irányult. A Pp. 149. §-ának (2) bekezdése alapján a perek egyesítését elrendelő végzés az eljárás folyamán hozott olyan végzésnek minősül, amely ellen a Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében fellebbezésnek nincs helye.
Az elsőfokú bíróság azonban eljárási szabályt sértett akkor, amikor a per tárgyalásának felfüggesztésével egyidejűleg a perek egyesítéséről rendelkezett. A Pp. 155. §-ának (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendelkezés... hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetőleg az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. Ehhez képest a perek egyesítésének elrendelésére nem volt eljárásjogi lehetőség, ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a végzésnek erre vonatkozó rendelkezése hatálytalan.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján felülbírálva megállapította, hogy az egyesítés hatálytalan, egyebekben a végzést helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. V. 20. 979/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás