1995. évi LXV. törvény
1995. évi LXV. törvény
az államtitokról és a szolgálati titokról1
Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében az adatok nyilvánosságának a legszükségesebb mértékű korlátozására tekintettel az államtitokról és a szolgálati titokról a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy meghatározza az államtitokká minősíthető adatfajtákat, az államtitok, a szolgálati titok fogalmát, a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárás rendjét, a minősített adatok megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait.
Értelmező rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazása során
1.2 minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat megfelel a 3. vagy 4. §-ban meghatározott valamennyi feltételnek és megállapítja a minősítési jelölést;
2. minősített adat:
a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat,
b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ,
c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz,
d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag;
3. minősített adat továbbítása: a minősítő rendelkezése alapján a minősített adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében más szerv vagy személy részére történő hozzáférhetővé tétele;
4. minősített adattal rendelkezés:
a) a betekintés,
b) a birtokban tartás,
c) a minősített adat alapján további minősített adat készítése, azon az eredeti minősítés feltüntetése,
d) a minősített adat másolása, sokszorosítása,
e) a betekintés engedélyezése,
f) a feldolgozás és felhasználás,
g) a minősítés felülvizsgálata,
h) a minősítés felülbírálata,
i) a nyilvánosságra hozatal,
j) a minősített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tétele,
k) a minősített adat külföldre vitele vagy külföldről való behozatala,
l) a titoktartási kötelezettség alóli felmentés,
m) a megismerési engedély kiadása;
5. illetéktelen személy: aki minősített adat megismerésére nem jogosult;
6. nyilvánosságra hozatal: minősített adatnak a titokbirtokos hatásköréből kikerülő, meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele;
7. megismerési engedély: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján a minősítő által adat megismerésére, a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás;
8. betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő által a minősített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult nevének, a minősített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 4. pont szerinti meghatározásával írásban adott felhatalmazás;
9. érvényességi idő: az év, hó, nap szerint feltüntetett időpont, amelynek eléréséig a minősítési jelöléssel ellátott adat megismerését e törvény korlátozza;
10. titokvédelmi felügyelő: az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását;
11. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság;
12. titokbirtokos: a minősítő, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot a 3. pont alapján továbbították;
13. külföldi személy: a nem magyar állampolgárságú személy.
(2) Az adatra vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Avtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha e törvény vagy az Avtv. másként nem rendelkezik, a minősített adatot tartalmazó irat kezelésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
TITOKFAJTÁK
Államtitok
3. § (1)3 Államtitok az az adat, amely e törvény 1. mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.
(2) Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az e törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A 2. § (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet.
Szolgálati titok
4. § (1)4 Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti.
(2) Nem lehet szolgálati titokká minősíteni az Avtv. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot.
(3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet.
(4)5 A szolgálati titokkör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét. A szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben kell közzétenni.6 A szolgálati titokköri jegyzéket az ügyészségek esetén a legfőbb ügyész, a külképviseletek esetén a külpolitikáért felelős miniszter, a 6. § (1) bekezdésének t) pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelemért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter készíti el, és teszi közzé.
5. §7
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN ÁTVETT, VAGY NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT MINŐSÍTETT, VALAMINT KORLÁTOZOTTAN MEGISMERHETŐ ADAT VÉDELME
Külföldi minősítésű adat
5/A. § Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített (a továbbiakban: külföldi minősítésű) adat más állam vagy nemzetközi szerződés alapján a külföldi részes fél által meghatározott minősítésű és jelölésű, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. §-ának b) pontja szerinti közfeladatot ellátó szerv vagy személy részére átadott, rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó adat.
Külföldi minősítés és jelölés
5/B. § (1) A külföldi minősítés és jelölés a Magyar Köztársaság Kormánya által az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben meghatározott minősítés és jelölés.
(2) A NATO-ban használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője:
a) „COSMIC TOP SECRET” – „KIEMELTEN SZIGORÚAN TITKOS”;
b) „NATO SECRET” – „NATO TITKOS”;
c) „NATO CONFIDENTIAL” – „NATO BIZALMAS”;
d) „NATO RESTRICTED” – „NATO KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”.
(3) A Nyugat-Európai Unióban (a továbbiakban: NYEU) használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője:
a) „FOCAL TOP SECRET” – „KIEMELTEN SZIGORÚAN TITKOS”;
b) „WEU SECRET” – „NYEU TITKOS”;
c) „WEU CONFIDENTIAL” – „NYEU BIZALMAS”;
d) „WEU RESTRICTED” – „NYEU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”.
(4)9 Az Európai Tanács által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:
a) ,,TRES SECRET UE/EU TOP SECRET''
b) ,,SECRET UE''
c) ,,CONFIDENTIEL UE''
d) ,,RESTREINT UE''
(5)10 Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:
a) ,,EU TOP SECRET''
b) ,,EU SECRET''
c) ,,EU CONFIDENTIAL''
d) ,,EU RESTRICTED''
(6)11 Az Európai Atomenergia Közösség által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője:
a) ,,EURA-TOP SECRET''
b) ,,EURA-SECRET''
c) ,,EURA-CONFIDENTIAL''
d) ,,EURA-RESTRICTED''
(7)12 A Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítést és jelölést, illetve annak magyar megfelelőjét a szerződés kihirdetéséről szóló törvény tartalmazza.
Külföldi minősítés
és jelölés alkalmazására jogosultak
5/C. § (1) A külföldi minősítés és jelölés alkalmazására a kibocsátó és a felhasználó jogosult.
(2) A hazai felhasználónak az általa készített adathordozón, ha az a kibocsátó minősített adatát is tartalmazza, a külföldi adathordozó minősítésénél és jelölésénél alacsonyabb minősítést és jelölést nem alkalmazhat.
(3) E törvény alkalmazásában:
a) kibocsátó: a nemzetközi szerződésben részes fél, aki az adat minősítését meghatározza,
b) felhasználó: a címzett, illetőleg akinek a külföldi minősítésű adatot a címzett további felhasználásra jogosultan átadta,
c) címzett: akinek a nemzetközi szerződésben részes fél az általa minősített adatot átadja.
A külföldi minősítésű adat kezelése
5/D. § A külföldi minősítésű és jelölésű adatot a nemzetközi szerződés alapján meghatározott előírások és e törvény szerint kell kezelni.
Titoknak minősülő külföldi minősítésű adat
5/E. § (1)13 E törvény szerinti államtitoknak minősül az 5/B. § (2) bekezdésének a), (3) bekezdésének a), (4) bekezdésének a), (5) bekezdésének a) és (6) bekezdésének a) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. § (7) bekezdése alapján az államtitokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat.
(2)14 E törvény szerinti szolgálati titoknak minősül az 5/B. § (2) bekezdésének b)–d), (3) bekezdésének b)–d), (4) bekezdésének b)–d), (5) bekezdésének b)–d) és (6) bekezdésének b)–d) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. § (7) bekezdése alapján a szolgálati titokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat.
(3)15 A 6. § (1) bekezdés z) pontjának alkalmazásában államtitok vagy szolgálati titok minősítésére feljogosított személy a vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott szerv vagy személy. Amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, minősítésre jogosultnak az adat kibocsátóját kell tekinteni.
(4) A külföldi minősítésű adat minősítésének és jelölésének érvényessége a kibocsátó rendelkezése szerinti ideig tart, ennek hiányában államtitok esetén 50 évnél, szolgálati titok esetén 20 évnél hosszabb nem lehet.
Titoknak nem minősülő külföldi minősítésű
adat
5/F. §16
Korlátozottan megismerhető adat
5/G. §17
Hozzáférés a külföldi minősítésű adathoz
5/H. §18 (1) Az 5/B. §-ban meghatározott adatokhoz történő hozzáférésre csak az jogosult, akinek ez az állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. A hozzáférés indokoltságáról – amennyiben a kibocsátó másként nem rendelkezik – a titokbirtokos jogosult dönteni.
(2) A külföldi minősítésű adatok nem nyilvánosak, azokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti megismerési kérelem megtagadása esetén – a felhasználó döntésével szemben – jogorvoslatnak nincs helye.
5/I. § (1) A korlátozottan megismerhető adat védelmét az 5/D. § szerint kell biztosítani.
(2) A külföldi minősítésű, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmének szakmai felügyeletét a nemzetközi szerződés alapján a felügyeletre kijelölt szerv látja el.]
A MINŐSÍTÉSRE JOGOSULTAK
ÉS A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS
A minősítésre jogosultak
6. § (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult
a) a Magyar Köztársaság elnöke,
b) az Országgyűlés elnöke,
c) az országgyűlési bizottság elnöke,
d) az Alkotmánybíróság elnöke,
e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
f) a bíróság elnöke,
g)19 az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője;
h)20 a legfőbb ügyész,
i)21 az ügyészség vezetője,
j)22 az országgyűlési biztos,
k)23 az Állami Számvevőszék elnöke,
l)24 a Magyar Nemzeti Bank elnöke,25
m)26 a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
n)27 a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
o)28 a Kormány tagja,29
p)30 a kormányhivatal vezetője,31
q)32 a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,33
r)34 a rendvédelmi szerv központi szervének, a Megelőzési Szolgálatnak35 (Rtv. 75. §) a vezetője,36
s)37 a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy,
t)38 a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői,
u)39 az egészségbiztosítási szerv vezetője,
v)40 a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője,
w)41 a törvény által minősítésre feljogosított személy42.
(2) Az (1) bekezdésben írt bármely minősítésre jogosult államtitokká minősítheti azt az államtitokköri jegyzékben feltüntetett adatfajták körébe tartozó adatot, amely a feladat- és hatáskörébe tartozik.
(3)43 Államtitok esetén az (1) bekezdés szerint minősítésre jogosult e jogkörét belső szabályzatban átruházhatja helyettesére, ideértve az államtitkárt és a szakállamtitkárt is.
(4) Szolgálati titok esetén a minősítő e jogkörét írásban a szervezet kiadmányozási joggal rendelkező munkatársára is átruházhatja.
(5)44 A honvédelemért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó más személyre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti.
Minősítés
7. § (1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell.
(2) Az államtitokkörbe, valamint a szolgálati titokkörbe tartozó adat minősítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik.
(3) A kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít, amelyet vezetője útján — ennek hiányában közvetlenül — terjeszt fel a minősítésre jogosulthoz.
(4) A javaslatban meg kell jelölni a minősítés alapjául szolgáló államtitokkört és a minősítés érvényességi idejét. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.
(5) A minősítésre javasolt adatot a döntésig, de legfeljebb 30 napig a javasolt minősítésre előírt szabályok szerint kell kezelni, e határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül a minősítésre nem került sor, az adatot a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
(6) A szolgálati titokká minősítéshez az adatot a szolgálati titokkör minősítést megalapozó pontja és az érvényességi idő megjelölésével kell felterjeszteni. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.
8. §45 A minősítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, Magyar Honvédség, valamint rendvédelmi szerv esetében a hatáskörrel rendelkező miniszter a 7. §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja azzal, hogy a minősítési javaslatnál a titokköri jegyzék minősítést megalapozó pontjának megjelölésétől, a minősítés indokolásától, valamint az érvényességi idő és a minősítési jelölés meghatározásától nem tekinthet el.
9. §46 (1) A minősítés alkalmával
a) az államtitkot képező adat hordozóján az ,,Államtitok!'' megjelölést és a ,,Szigorúan titkos!'' minősítési jelölést,
b) a szolgálati titkot képező adat hordozóján a ,,Szolgálati titok!'' megjelölést és a minősítő döntésétől függően
ba) a ,,Titkos!'',
bb) a ,,Bizalmas!'',
bc) a ,,Korlátozott terjesztésű!'' minősítési jelölést,
az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását, továbbá az adat magyar származását jelölő országjelet (MK/HU) fel kell tüntetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minősítési jelölést e törvény 2. mellékletében meghatározott szempontok alapján kell megállapítani.
(3) Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adathordozón sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni az (1) bekezdésben előírtak feltüntetésével.
A minősítés felülvizsgálata
10. § (1)47 A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de államtitok esetén legalább 3 évente, szolgálati titok esetén legalább 5 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították.
(2) Minősítési joggal rendelkező által vezetett szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a megszűnés előtt, a 3 éves határidőtől függetlenül le kell folytatni.
(3) Meg kell szüntetni a minősítést, ha törvényi feltételei már nem állnak fenn.
(4) A minősítés kezdeményezésére, a minősítésre, a felülvizsgálatra kötelezettek a mulasztásért felelősséggel tartoznak.
(5)48 A legfőbb ügyész, a Kormány tagja, a 6. § (1) bekezdésének r) pontjában meghatározott vezető az irányítása alatt álló szerv adatának minősítését, az erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a minősítést megszüntetheti.
A MINŐSÍTETT ADAT MEGISMERÉSE
A megismerés és engedélyezése
11. § (1) A minősítésre jogosult, a titokbirtokos, továbbá a titokvédelmi felügyelő a feladat- és hatáskörében engedély nélkül hozzáférhet a minősített adathoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más személy, ideértve az érintettet is (Avtv. 16. §), kizárólag a 2. § (1) bekezdésének 7. vagy 8. pontjában meghatározott engedély alapján jogosult minősített adat megismerésére.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az érintett korlátozás nélkül megismerheti a szolgálati titokká minősített adatot.
12. § (1) Ha állami szerv a feladatának végrehajtásához más közreműködését veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek a minősített adatba való betekintése szükséges, erre a minősítő ad engedélyt.
(2) Az engedély megadása előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt feltételeket. Ezek hiánya esetén a minősített adat nem továbbítható.
13. § A 11. és 12. § rendelkezései nem vonatkoznak arra, aki minősített adatot törvényi felhatalmazás alapján, az ott meghatározottak szerint ismerhet meg.
14. § A minősített adatot tartalmazó irat egyéb adatainak, illetve önállóan kezelhető iratrészeinek megismerése nem korlátozható, amennyiben az ilyen adatok, illetve iratrészek a minősített adattól a minősített adat felismerésének veszélye nélkül, arányos munkaráfordítással technikailag elkülöníthetők.
A megismerési kérelem elintézése
15. § (1) A minősített adat megismerésére a minősítő kérelemre ad engedélyt.
(2) A kérelemben meg kell határozni azt az adatot, amelyre a kérelem irányul. A kérelem teljesítésével kapcsolatos eljárásra az Avtv. 20. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) A megismerési kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárására az Avtv. 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Ha a megtagadó nem azonos a minősítővel, törvény eltérő rendelkezése hiányában a minősítőnek is perben kell állnia.
(4) Ha a kérelem az érintett saját adatának a megismerésére irányul, a kérelem megtagadása esetén indult bírósági eljárásra az Avtv. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME
Általános szabályok
16. § (1) Aki minősített adat megismerésére törvény vagy engedély alapján jogosult:
a) köteles a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a betekintéssel együtt járó, e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott előírásokat megismerni, és erről írásban nyilatkozni, azokat alkalmazni;
b) a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség);
c) a megismerési jog megszűnésekor köteles a minősített adatot a minősítőnek vagy a minősített adattal rendelkezni jogosultnak haladéktalanul átadni.
(2)49 Az államtitoknak, az 5/B. § (2)–(6) bekezdéseiben szereplő vagy az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismerése előtt a jogosult személy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározottak szerint köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni, ha a biztonsági ellenőrzést még nem folytatták le, vagy érvényes ellenőrzéssel nem rendelkezik.
17. § (1) Ha a büntető-, polgári vagy államigazgatási eljárásban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot képező adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre a 6. § (1) és (3) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező minősítő jogosult.
(2) Szolgálati titkot képező adat esetén a felmentésre a 6. § (4) és (5) bekezdése szerinti minősítő is jogosult.
18. § (1) Aki a 2. § (1) bekezdése 2. pontjának a), c) és d) alpontja szerinti minősített adat birtokába nem e törvény szabályai szerint jutott, köteles azt a minősítőnek, ha ez számára ismeretlen vagy nem megállapítható, a legközelebbi rendőri szervnek haladéktalanul átadni. Az átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Államtitkot nyilvánosságra hozni kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. Az államtitok jogszerű nyilvánosságra hozatalával az adat minősített jellege megszűnik.
(3)50 Államtitkot külföldi szervnek vagy személynek átadni, az adat átadásának engedélyezésére törvény felhatalmazása alapján jogosult minősítő írásbeli engedélyével lehet.
(4)51 A Ttv. 3. § (1) bekezdés, valamint a 4. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó adatot külföldre vagy külföldről diplomáciai, illetve konzuli futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező személy továbbíthat, illetőleg ilyen adat vezetékes és vezeték nélküli adatátviteli rendszerben is – kizárólag rejtjelezve – továbbítható.
(5)52 Az 5/B. § (7) bekezdésének hatálya alá tartozó adat külföldre vagy külföldről a nemzetközi szerződésben meghatározott személy útján, illetőleg vezetékes vagy vezeték nélküli adatátviteli rendszerben is továbbítható.
(6)53 A (2)—(3) bekezdés alapján a honvédelmi vagy külügyi érdekből minősített adat esetén a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, továbbá a rendvédelmi szerv esetében a központi szerv vezetője adhat engedélyt.
A titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre
19. § (1) A titokbirtokos szerv vezetője:
a) gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működtetéséről;
b) az irányítása alá tartozó szervekre nézve különös védelmi szabályokat állapíthat meg;
c) felelős azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerje;
d) a minősített adatkezelés ellátására titkos ügyiratkezelőt jelöl ki;
e) ahol a minősített adatok mennyisége indokolja, a minősített adatkezelési feladatok irányítására vezetőt is kijelölhet;
f) biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, titoksértés esetén a felelősség megállapítható legyen;
g)54 államtitkot képező minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg tájékoztatja a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős minisztert és a minősítőt;
h)55 az államtitoknak, az 5/B. § (2)–(6) bekezdéseiben szereplő vagy az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismeréséhez, a megismerés előtt kezdeményezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben előírt ellenőrzés lefolytatását.
(2) Azoknál a titokbirtokos szerveknél, ahol a titokvédelmi feladatok, így különösen a minősített adatok mennyisége indokolja, a szerv vezetője a titokvédelmi feladatainak ellátását átruházhatja a titokvédelmi felügyelőre.
20. § (1) A titokbirtokos szerv vezetőjét az általa minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt rendelkezési jogok teljeskörűen megilletik.
(2) A titokbirtokos szerv vezetője más személy által minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdése 4. pontjának a)—f) alpontjában meghatározott intézkedést teheti meg.
Betekintő
21. § (1) A betekintési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: betekintő) az engedélyben, valamint e törvényben meghatározottak szerint köteles jogosítványát gyakorolni.
(2) A betekintési engedély visszavonásig érvényes.
Titokvédelmi felügyelő
22. § A titokvédelmi felügyelő:
a) gondoskodik a betekintők névjegyzékének összeállításáról, naprakész állapotban tartásáról;
b) évente jegyzőkönyv felvétele mellett gondoskodik a titokvédelmi rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről;
c) évente tájékoztatja a szerv vezetőjét a lefolytatott ellenőrzés eredményéről.
A titkos ügykezelés vezetője, a titkos ügykezelő
23. § A titkos ügykezelés vezetőjének feladata a minősített adatok kezelésével megbízottak (titkos ügykezelők) munkájának szakmai irányítása.
24. § (1) A titkos ügykezelő ellátja a minősített adatok kezelésére e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat.
(2) Titkos ügykezelő az lehet, aki legalább középfokú végzettségű, és a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így különösen e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából az előírt vizsgát letette.
A TITOKVÉDELEM FELÜGYELETE
A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter felügyeleti jogköre56
25. § (1)57 A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter látja el, a honvédségnél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál e jogkörét a hatáskörrel rendelkező miniszterrel együttesen gyakorolja.
(2)58 A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter a szakmai felügyelet gyakorlása során bármely titokbirtokosnál jogosult ellenőrizni a 19. § (1) bekezdésében foglaltak megtartását.
(3)59 A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény60 hatósági ellenőrzésről szóló fejezetének rendelkezései az irányadók.
(4) A Magyar Honvédséget, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő ellenőrzés során az ellenőrzést végzők nem tekinthetnek be az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I. és II. pontjában felsorolt iratokba, dokumentumokba.
(5)61 A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter az ellenőrzése során feltárt szabálytalanság esetén a jogosulatlan hozzáférés megelőzése, megakadályozása, a minősített adat megfelelő védelem alá helyezése érdekében a titokbirtokos szerv vezetőjét a minősített adat védelméhez szükséges intézkedés megtételére felhívja; ha ez eredménytelen, felelősségre vonást kezdeményez.
Tájékoztatási és intézkedési kötelezettség
26. § (1)62 Ha a minősített adat védelmére kötelezett személynek tudomására jut, hogy e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a minősített adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősítőt haladéktalanul tájékoztatja, államtitok esetén a minősítőt és a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős minisztert egyidejűleg, soron kívül tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a minősített adat védelmére kötelezettnek intézkednie kell a jogszerű állapot helyreállítására.
(3)63 A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter a tájékoztatás alapján ellenőrzést folytat, melynek során megvizsgálja a titoksértés körülményeit, és a 25. § (5) bekezdése szerint jár el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
27. § (1) E törvény — a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel — 1995. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.
(3)64
(4) A 4. § (1) bekezdése szerinti szolgálati titokkört e törvény hatálybalépését követően 3 hónapon belül kell közzétenni, és gondoskodni kell naprakész állapotban tartásáról.
(5)65
Átmeneti rendelkezések
28. § (1)66 E törvény hatálybalépése előtt keletkezett és már irattárba helyezett ,,Szigorúan titkos'', ,,Különösen fontos'', ,,Titkos'', ,,TÜK iratként kezelendő'', ,,Szigorúan bizalmas'', ,,Bizalmas'', ,,Szolgálati használatra'' jelöléssel ellátott iratokat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az irattárat működtető köteles 2009. december 31-ig számba venni, jegyzékbe foglalni és felülvizsgálni.
(2) Az 1980 előtt keletkezett, minősített iratok minősítésének felülvizsgálatát e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül be kell fejezni, e határidő elteltével minősítésük megszűnik.
(3) Az előző bekezdésekben meghatározott és már levéltárba helyezett iratokat az őrző levéltár az ott megjelölt határidőkig köteles számba venni, felülvizsgálatra alkalmassá tenni, felülvizsgálni és a felülvizsgálatra jogosultat értesíteni.
29. § (1) A 28. §-ban meghatározott felülvizsgálat során az irattárat működtető a következők szerint jár el:
a) ha az irat minősítése óta 50 év már eltelt, és minősítésre jogosult, a minősítést törli, különösen indokolt esetben e törvény figyelembevételével új minősítési eljárást folytat le;
b) ha az irat minősítése e törvény hatálybalépését megelőző 50 éven belül történt, és minősítésre jogosult, továbbá a minősítés tőle vagy jogelődjétől származik, a minősítést fenntarthatja, amennyiben az adat e törvény szerint minősíthető;
c) ha a minősítést fenntartja, de a korábbi minősítés érvényességi ideje nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, az érvényességi időt e törvény szabályai szerint meghatározza;
d) ha minősítésre nem jogosult, megkeresi az adat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítőt, aki az a)—c) pontban meghatározottak szerint jár el.
(2)67 Ha az irat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítő nem állapítható meg, vagy más okból — különösen a jogutód nélküli megszűnés miatt — a felülvizsgálatra kötelezett sem állapítható meg, az eljárást a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter végzi el.
(3) A levéltárakban őrzött ,,Titkos'', ,,TÜK iratként kezelendő'', ,,Bizalmas'', ,,Szolgálati használatra'' jelöléssel ellátott iratok felülvizsgálatát, illetve a minősítési jelölések megszüntetését a levéltár vezetője végzi el, ha
a) kétséget kizáróan megállapítható, hogy az irat a tartalma alapján nem tartozik e törvény hatálya alá, vagy
b) e törvény hatálya alá tartozik, de az irat keletkezésének időpontjától legalább 20 év eltelt.
(4) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat során nem állapítható meg egyértelműen a titoktartalom, az (1) bekezdés d) pontja vagy a (2) bekezdés szerint kell eljárni.
Felhatalmazás
30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a minősített adatok kezelésének rendjét, ennek részeként a más államoktól, nemzetközi szervezetektől kapott minősített adatok védelmének szabályait, továbbá a 28. §-ban meghatározott felülvizsgálat részletes szabályait.68
(2) A Kormány — az érintett állami szervek vezetőivel egyetértésben — a minősített adatot kezelő információs rendszerek létesítésének és működésének rendjét 1995. december 31-ig határozza meg.
(3)69 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.
31–33. §70
1. számú melléklet az 1995. évi LXV. törvényhez71
2. számú melléklet az 1995. évi LXV. törvényhez142
A törvényt az Országgyűlés az 1995. június 27-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. június 30. A törvényt a 2009: CLV. törvény 41. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. április 1. napjával. Lásd a hatályon kívül helyező törvény 39–40. §-át.
A 2. § (1) bekezdésének 1. pontja a 2003: LIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2003: LIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2003: LIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 22. § (3) bekezdése alapján a szolgálati titokköröket a 2003. július 19-ét követő 90 napon belül felül kell vizsgálni.
A 4. § (4) bekezdése az 1999: LXXXV. törvény 62. §-a, harmadik mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A szolgálati titokköri jegyzékekről lásd a 16/1995. (X. 10.) BM rendeletet, a 11/1995. (XI. 14.) HM rendeletet, a 3/1995. (XII. 19.) TNM rendeletet és közleményeket: Magyar Köztársaság Ügyészsége (MK 1995/92.), OAB (MK 1995/96.), MTA (MK 1995/108.), OMFB (MK 1995/108.), MBH (MK 1995/109.), KüM (MK 1996/9.), Határon Túli Magyarok Hivatala (MK 1996/12.), ÁSZ (MK 1996/22., módosítása: MK 1997/108.), bíróságok (MK 1998/51.), Magyar Szabadalmi Hivatal (MK 1998/114.), Országgyűlés (MK 2001/111.), Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (MK 2002/24.), Magyar Energia Hivatal (MK 2003/147.), MEH (MK 2005/99.), BM RSZVSZ (MK 2006/11.), NKTH (MK 2006/72.), KEHI (MK 2006/115.), Vám- és Pénzügyőrség (MK 2007/142.), ÁSZ (MK 2008/22.), PM, a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó központi hivatalok és az ÁKK Zrt. (MK 2008/93.), 1/2008. MNB közlemény (MK. 76.), Nemzeti Közlekedési Hatóság (HÉ. 2008/44.), Nemzeti Hírközlési Hatóság (HÉ. 2009/18.), PSzÁF (HÉ. 2009/43.), a Hivatalos Értesítő 2009. évi 59. számában közzétett EüM közleményt, a Hivatalos Értesítő 2009. évi 60. számában közzétett IRM közleményt.
Az 5. §-t és előtte levő címet az 1998: LXXX. törvény 4. §-a hatályon kívül helyezte az 1999: I. törvény 2. §-ának hatálybalépése napjával, azaz 1999. március 12-ével.
Az 1998: LXXX. törvény 1. §-a új III. Fejezetet iktatott be a szövegbe, s az eredeti III-V. Fejezetet IV-VI. Fejezetre változtatta. Az 1999: I. törvény 2. §–ának hatálybalépésének napján, 1999. március 12-én lépett hatályba.
Az 5/B. § új (4) bekezdését a 2003: LIII. törvény 4. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.
Az 5/B. § (5) bekezdését a 2003: LIII. törvény 4. §-a iktatta be.
Az 5/B. § (6) bekezdését a 2003: LIII. törvény 4. §-a iktatta be.
Az 5/B. § eredeti (4) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: LIII. törvény 4. §-a.
Az 5/E. § (1) bekezdése a 2003: LIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/E. § (2) bekezdése a 2003: LIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/E. § (3) bekezdésének első mondata a 2000: CXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/F. §-t a 2003: LIII. törvény 22. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5/G. §-t a 2003: LIII. törvény 22. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5/H. § és az előtte lévő alcím a 2003: LIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének új g) pontját az 1999: LXXXV. törvény a 67. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti g)–v) pont jelölését h)–w) pontra változtatta.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti h) pontjának jelölését i) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
A 6. § (1) bekezdésének új i) pontját az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti i)–u) pont jelölését j)–v) pontra változtatta. A 6. § (1) bekezdése i) pontjának jelölését j) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a, szövege a 2007: XXXVII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti i) pontjának jelölését j) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, a j) pont jelölését k) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti j) pontjának jelölését k) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, a k) pont jelölését l) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
Lásd az 1/2008. (MK 76.) MNB közleményt.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti k) pontjának jelölését l) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, az l) pont jelölését m) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti l) pontjának jelölését m) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, az m) pont jelölését n) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti m) pontjának jelölését n) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, az n) pont jelölését o) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
Lásd a 4/1999. (VIII. 6.) SzCsM rendeletet, a 9/2002. (XII. 23.) KvVM rendeletet, a 28/2008. (X. 10.) OKM rendeletet.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti n) pontjának jelölését o) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, az o) pont jelölését p) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a, szövege a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti o) pontjának jelölését p) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, a p) pont jelölését q) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a, szövege a 2006: CIX. törvény 155. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a Magyar Közlöny 2002. évi 10. számában megjelent közleményt.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti p) pontjának jelölését q) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, szövege az 1998: XCIII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. § (1) bekezdésének q) pontjának jelölését r) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a, szövege a 2002: LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének c) pontja, a 2007: XC. törvény 27. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2002: LIV. törvény 50. § (4) bekezdésének b) pontja alapján Megelőzési Szolgálaton a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát kell érteni.
Lásd a Magyar Közlöny 2005. évi 119. számában megjelent közleményt.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti q) pontjának jelölését r) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, az r) pont jelölését s) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a, szövege a 2001: LXXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti r) pontjának jelölését s) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, az s) pont jelölését t) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti s) pontjának jelölését t) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, a t) pont jelölését u) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a, szövege a 2006: CIX. törvény 79. § (6) bekezdésének v) pontjával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti t) pontjának jelölését u) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, az u) pont jelölését v) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a, szövege a 2006: CIX. törvény 79. § (6) bekezdésének v) pontjával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdésének eredeti u) pontjának jelölését v) pontra változtatta az 1997: XXXIV. törvény 1. §-a, a v) pont jelölését w) pontra változtatta az 1999: LXXXV. törvény 67. §-a.
Lásd a Magyar Közlöny 2006. évi 84. számában, valamint a 2007. évi 38. számában megjelent Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleményét.
A 6. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 155. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (5) bekezdése az 1999: LXXXV. törvény 62. §-a, első mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § a 2003: LIII. törvény 7. §-ával megállapított, a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § a 2003: LIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2003: LIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése az 1999: LXXXV. törvény 62. §-a szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2003: LIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése az 1999: LIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § új (4) bekezdését az 1999: LIV. törvény 20. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta.
A 18. § új (5) bekezdését az 1999: LIV. törvény 20. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: LIII. törvény 11. §-a állapította meg.
A 18. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1999: LIV. törvény 20. §-a.
A 19. § (1) bekezdésének g) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdésének h) pontja a 2003: LIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 25. §-t megelőző alcím a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1957: IV. törvényen – a 2005: LXXXIII. törvény 336. §-a alapján – a 2004: CXL. törvényt kell érteni.
A 25. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 210. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 210. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (1) bekezdése az 1999: LXXXV. törvény 68. §-a szerint módosított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
Végrehajtására lásd a 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendeletet.
A 30. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 9. § (5) bekezdése iktatta be.
A 31–33. §-t és a 31. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 210. pontja hatályon kívül helyezte.
Az eredeti melléklet számozását 1. számú mellékletre változtatta a 2003: LIII. törvény 14. §-a.
Az 1. számú melléklet 1. pontja a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 2. pontja a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 4. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 8. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 10. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Melléklet 13. pontja az 1999: CXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A melléklet 15. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 21. pontja a 2007: XC. törvény 27. § (2) és (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 22. pontja a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 23. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 24. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 26. pontja a 2001: XXXI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 26. pontjának b) alpontja a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 26. pontjának bb) alpontja a 2003: LIII. törvény 13. § (7) bekezdésével megállapított, a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 27/A. pontját a 2001: LXXXV. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A melléklet Belügyminisztérium főcímét a 31. pont elől a 30/A. pont elé helyezte a 2001: LXXXV. törvény 44. § (2) bekezdése.
A 30/A. pontot megelőző címet az 1999: LXXV. törvény 60. §-ának (1) bekezdése iktatta be, a 2002: LIV. törvény 50. § (4) bekezdésének b) pontja alapján Megelőzési Szolgálaton a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát kell érteni.
A melléklet 30/A. pontját az 1999: LXXV. törvény 60. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 2002: LIV. törvény 50. § (4) bekezdésének b) pontja alapján Megelőzési Szolgálaton a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát kell érteni.
Az 1. számú melléklet 30/A. pontjának a) alpontja a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 30/A. pontjának b) alpontja a 2003: LIII. törvény 13. § (8) bekezdésével megállapított, a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2002: LIV. törvény 50. § (4) bekezdésének b) pontja alapján Megelőzési Szolgálaton a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát kell érteni.
A 2002: LIV. törvény 50. § (4) bekezdésének b) pontja alapján Megelőzési Szolgálaton a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát kell érteni.
Az 1. számú melléklet 30/A. pontjának h) alpontja a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2002: LIV. törvény 50. § (4) bekezdésének b) pontja alapján Megelőzési Szolgálaton a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát kell érteni.
Az 1. számú melléklet 31–33. pontját és a 31. pontot megelőző alcímet a 2007: XC. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A melléklet 33/A. pontját az 1999: LXXV. törvény 60. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: XC. törvény 27. § (1) bekezdése.
A melléklet 33/B. pontját a 2001: LXXXV. törvény 44. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: XC. törvény 27. § (1) bekezdése.
Az 1. számú melléklet 34–43. pontját a 2007: XC. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A melléklet 44. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 45. pontja a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 46. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (12) bekezdésével megállapított, a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 46/A. pontját az 1999: LXXV. törvény 60. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A melléklet 46/B. pontját a 2001: LXXXV. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A melléklet 48. pontja az 1999: LXXV. törvény 60. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 49. pontja a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 55. pontja a 2007: XC. törvény 27. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 55/A. pontját a 2007: XC. törvény 27. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú melléklet 55/B. pontját a 2007: XC. törvény 27. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú melléklet 55/C. pontját a 2007: XC. törvény 27. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú melléklet 55/D. pontját a 2007: XC. törvény 27. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú melléklet 55/E. pontját a 2007: XC. törvény 27. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú melléklet 55/F. pontját a 2007: XC. törvény 27. § (4) bekezdése iktatta be.
A melléklet 65. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 68. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 81/A. pontját a 2001: LXXXV. törvény 44. § (5) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 39. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A melléklet 96. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 109. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 110. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 113. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 114. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 117. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 125. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 126. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (22) bekezdésével megállapított, a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 127. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.
A 136. pont az 1998: XCIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 137/A. pontját az 1997: L. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövege az 1998: XCIII. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított és a 2002: LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A melléklet 137/B. pontját az 1997: L. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: LIII. törvény 13. § (24) bekezdésével megállapított, a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 137/C. pontját az 1997: L. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: XIX. törvény 42. § (5) bekezdése szerint megállapított, a 2007: XC. törvény 27. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 137/D. pontját az 1997: L. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XIX. törvény 42. §-ának (5) bekezdése állapította meg.
A melléklet 137/E. pontját az 1997: L. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XIX. törvény 42. §-ának (5) bekezdése állapította meg.
A melléklet 137/F. pontját az 1997: L. törvény 70. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XIX. törvény 42. §-ának (5) bekezdése állapította meg.
A melléklet 137/G. pontját az 1999: LXXV. törvény 60. §-ának (6) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XIX. törvény 42. §-ának (5) bekezdése állapította meg.
A melléklet 137/H. pontját a 2001: LXXXV. törvény 44. § (6) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2002: LXVI. törvény 7. §-a állapította meg.
Az 1995: XXVIII. törvény 36. §-a (2) bekezdése folytán a Magyar Szabványügyi Hivatal az 1995. szeptember 25-én alakult Magyar Szabványügyi Testület bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg – a nyilvántartásról szóló végzés 1995. december 13-án kelt – jogutód nélkül megszűnt.
A melléklet 147. pontja a 2003: LIII. törvény 13. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1995: XXXIII. törvény 115. §-a (6) bekezdése szerint ahol jogszabály Országos Találmányi Hivatalt említ, azon Magyar Szabadalmi Hivatalt kell érteni.
A melléklet 150. pontját és a fölötte lévő címet a 2000: CXXVI. törvény 18. §-a iktatta be.
A melléklet 151. pontját és alcímét a 2001: XLVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövegüket újonnan a 2003: III. törvény 13. § (5) bekezdése állapította meg.
A 2. számú mellékletet a 2003: LIII. törvény 14. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti melléklet jelölését 1. számú mellékletre változtatva.
A 2. számú melléklet 1. pontjának e) alpontja a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 2. pontjának g) alpontja a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 3. pontjának d) alpontja a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 4. pontjának d) alpontja a 2007: XC. törvény 27. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás