GK BH 1995/652
GK BH 1995/652
1995.11.01.
Többletmunkának minősül az olyan – a költségvetésben nem szereplő – munka is, amelyet a terv mellékletét képező tűzvédelmi vagy más szakhatósági rendelkezés tartalmaz, az ilyen munkáért ezért a vállalkozó az átalánydíjon felül külön díjra nem tarthat igényt [Ptk. 403. § (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 3 237 480 Ft vállalkozói díj, ezen összegnek 1989. február 28-tól a kifizetésig járó évi 20%-os kamata és részperköltség megfizetésére kötelezte.
Az első fokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel. A Legfelsőbb Bíróság végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a perben eljárt bíróságot újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság döntése a vasszerkezet tűzálló bevonatával kapcsolatban előterjesztett kereseti kérelem tekintetében megalapozatlan volt, az elsőfokú bíróság a tényállást ebben a körben nem tárta fel kellően.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a szakértőt a tárgyaláson meghallgatta, majd az ítéletével az alperest 3 040 266 Ft, ezen összegnek 1990. január 17-től a kifizetésig járó évi 20%-os késedelmi kamata és részperköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a megismételt eljárásban megállapítható volt, hogy a vasszerkezet tűzálló bevonattal történő ellátását csak a tűzvédelmi leírás tartalmazta. Erre vonatkozóan a kiviteli terv és a költségvetés sem tartalmazott rendelkezést. A tervezőnek kellett volna a tervben meghatároznia a bevonatot, utalva a tűzvédelmi leírásra. Ez a munka tehát nemcsak a költségvetésből, hanem a tervből is kimaradt, ezért műszakilag szükséges pótmunkának tekintendő és ellenértéke az átalánydíjon felül érvényesíthető.
Az első fokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben a kereset elutasítását, és a felperesnek 79 860 Ft, valamint a perköltség megfizetésére való kötelezését kérte. A fellebbezés indokolása szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban sem folytatta le a szükséges bizonyítást, illetve a szakértői véleményt tévesen értelmezve adott helyt a felperes keresetének. A szakértői vélemény ugyanis megállapította, hogy a tűzvédelmi leírás a terv része, amely az átalánydíj meghatározásakor a felperes rendelkezésére állt. A tűzvédelmi terv pedig egyértelműen, az anyag megjelölésére kiterjedően előírta a bevonat elkészítését, így az ezzel felmerült költséget a felperes az átalánydíjon felül nem érvényesítheti. A fellebbezésben az alperes kifogásolta a késedelmi kamat kezdő időpontjára vonatkozó döntést is, mert szerinte a felperes 1990. január 25. napjától kezdődően jogosult késedelmi kamatot követelni.
A fellebbezés alapos.
A fellebbezési eljárás eredményeként azt kellett megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság a döntéshez szükséges tényeket feltárta, de téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor a vasszerkezetek tűzálló bevonatának elkészítésével felmerült költségnek, mint pótmunka díjának megfizetésére az alperest kötelezte.
A Ptk. 403. §-ának (4) bekezdése szerint a vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a hivatkozott jogszabály alkalmazása körében a "terv" fogalmát nem lehet szűken értelmezni. A terv körébe tartozónak kell tekinteni a dokumentáció minden olyan elemét, amely a vállalkozás műszaki tartalmát meghatározza. Ennek megfelelően a terv része minden olyan szakhatósági rendelkezés, amely a szerződésszerű teljesítéshez szükséges munkákat, munkarészeket foglal magában.
A felek versenytárgyalás alapján, átalánydíjas építési szerződést kötöttek. A felperesnek az átadott tervdokumentáció alapján, figyelemmel a költségvetésre is, kellett a költségeket felmérni és az árajánlatot megtenni. A felperesnek az árajánlat megtétele előtt nem vitásan a rendelkezésre állt a teljes tervdokumentáció, amely tartalmazta a tűzvédelmi leírást is. Ebből pedig a szakértői vélemény szerint is kétségtelenül megállapítható volt, hogy a tetőfödémek tartószerkezeteit tűzvédő bevonattal kell ellátni. A felperes tehát azzal mindenképpen tisztában volt, illetve fel kellett ismernie, hogy a kivitelezési munkák körében az adott szerkezeti elemeknél külön műszaki tartalmat kell megvalósítani. Az a tény, hogy a leírás nem volt minden vonatkozásban pontos, a jogvita mikénti eldöntésére nincs kihatással. A felperesnek ugyanis, mint szakismerettel rendelkező vállalkozónak, a versenytárgyalás során lehetősége volt a bizonytalanság tisztázására, az egyértelmű műszaki tartalom megállapítására. A kivitelezőnek az árajánlat készítésekor a tervdokumentáció mellékletében megjelölt munkarészt is figyelembe kell vennie. Az ilyen munkarész pótmunkának nem tekinthető, és ellenértéke az átalánydíjon felül nem érvényesíthető.
A kifejtett indokok alapján azt kellett megállapítani, hogy a tűzvédő bevonat elkészítése a költségvetésben nem, de a tervben szereplő munkarész volt, tehát a Ptk. 403. §-ának (4) bekezdése értelmében többletmunkának tekintendő. Az átalánydíjas szerződés esetén azonban többletmunka elszámolására nincs lehetőség, ilyen munkáért a vállalkozót külön díjazás nem illeti meg.
A fenti indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet, a nem fellebbezett részében nem érintve, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében megváltoztatta, és a felperes keresetét 3 235 429 Ft követelés tekintetében elutasította. Ennek folytán a felperest megillető követelést az alperes által előterjesztett, nem fellebbezett viszonkereseti követelés meghaladta, ezért a felperest az alperes fellebbezésének megfelelően 79 860 Ft összegű vállalkozói díj visszafizetésére kellett kötelezni. (Legf. Bír. Gf. V. 31. 017/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás