GK BH 1995/657
GK BH 1995/657
1995.11.01.
Az önkormányzat tulajdonosi jogait az egyébként perbeli jogképességgel rendelkező polgármesteri hivatal perindítási jogosultság hiányában a bíróság előtt nem érvényesítheti [Ptk. 36. § (1) bek., 1990. évi LXV. tv. 9. § (1) bek., 80. § (1) bek., Pp. 48. §].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adva kötelezte az alperest a felperes részére 15 nap alatt 6 025 603 Ft megfizetésére, az ezt meghaladó keresetet elutasította, és az alperest kötelezte a felperes részére 40 000 Ft részperköltség megfizetésére.
Döntésének indoka szerint 1982. január 1. napjától kezdődően 1990. szeptember 30. napjáig közös községi tanácsként működött a felperes és az alperes településének államhatalmi, illetve államigazgatási szerve. A két település önállósulására 1990. szeptember 30-án került sor, de 1990. év végéig közös gazdálkodást folytattak.
A közös gazdálkodás időtartama alatt közös beruházásként létrehozott ingatlanok nyilvántartási értéke 53 156 610 Ft, melyből a felperes területén 2 967 430 Ft érték az alperes területén pedig 50 189 180 Ft érték van. A felperest lélekszámarányosan az ingatlan értékéből 8 993 033 Ft illette meg, s mivel ebből nála csak 2 967 430 Ft érték van, az alperes a különbözeti összeg megfizetésére köteles a Ptk. 148. §-a (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, minthogy a nagyobb értékű ingatlantömeg az alperes kizárólagos tulajdonába került.
Az ezt meghaladó keresetet az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak. Megállapította, hogy a közös gazdálkodás végén meglévő pénzmaradványból a felperesre lélekszámarányosan eső összegnél többet utalt át az alperes, ezért az erre vonatkozó igény megalapozatlan. Elutasította a felperesnek a társadalombiztosítás 1991. évi összegének megosztásával kapcsolatos keresetét is. E vonatkozásban eltekintett a lélekszámarányos megosztástól, mivel a felperes az előző évhez viszonyítottan 30%-kal emelt társadalombiztosítási összeget kapott és az alperes közigazgatási területén olyan szakrendelő intézetek vannak, amelyeket a felperes lakói is igénybe vesznek.
A két telefonfővonallal kapcsolatos keresetet az elsőfokú bíróság szintén nem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy a telefonkészülékek a posta, illetőleg a Matáv tulajdonában állnak, értéket nem képviselnek, az alperes területére történő áttelepítésükre a posta felhívására került sor.
Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezést nyújtott be. A felperes fellebbezésében a kamatra és a telefonvonal áthelyezésével kapcsolatos igényre vonatkozó keresetét már nem tartotta fenn, ezt meghaladóan azonban az elutasított keresetrész szerint kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperesnek a másodfokú perköltségben marasztalását.
Az alperes fellebbezésében elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a felperesnek nincs perlési jogosultsága, másodlagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalra utasítását kérte.
Fellebbezésének indokaként hivatkozott arra, hogy a felperes keresetének előterjesztése időpontjában az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 66. §-ából következően - amely törvény 1992. július 3-án lépett hatályba - sem a felperesnek sem az alperesnek nem volt jogképessége, ezért a keresetet az elsőfokú bíróságnak a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján el kellett volna utasítania, illetve utóbb a Pp. 157. §-a alapján a pert meg kellett volna szüntetnie. Hivatkozott arra, hogy az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 9. §-ának (1) bekezdése az önkormányzatot ruházza fel jogi személyiséggel, így a perben a Pp. 48. §-a szerint általános perbeli jogképességgel. Az Áht. 66. §-a a polgármesteri hivatalt, csak mint a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szervét határozza meg költségvetési szervként. A polgármesteri hivatal ebből eredően a Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése szerint jogi személy. A polgármesteri hivatal az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, ezért nem lehet olyanra kötelezni, amelynek címzettje az önkormányzat.
Az ügy érdemére vonatkozóan hivatkozott arra, hogy az adott esetben a közös tulajdonnak a Polgári Törvénykönyvben írt szabályaiból nem lehet kiindulni. Az Ötv. 107. §-a ugyanis a vagyonátadó bizottságok feladataként határozza meg annak eldöntését, hogy az egyes vagyontárgyakat milyen rendező elvek szerint, mely önkormányzatoknak kell átadni.
A fellebbezések kapcsán a Legfelsőbb Bíróság abból indult ki, hogy a felperes polgármesteri hivatal közös tulajdon megszüntetése iránt terjesztette elő keresetét. Az Ötv. 80. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy a helyi önkormányzatot illetik meg a tulajdonosi jogok. Az igény anyagi jogosultja tehát nem a polgármesteri hivatal, hanem az Ötv. 9. §-a szerint jogi személyiséggel rendelkező helyi önkormányzat. Jogi személyiséggel az Áht. 66. §-ából következően és a Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármesteri hivatalok is rendelkeznek, azonban nem jogosultak az önkormányzatot megillető tulajdoni igényt a maguk személyében érvényesíteni. A Pp. 48. §-a alapján perben félként ugyan részt vehetnek, de csak olyan követelések tekintetében, amelyeknek ők az anyagi jogi jogosultjai.
A felek perbeli jogképessége tehát fennáll, ezért sem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, sem a per megszüntetésének nem lehet helye. A felperesnek azonban hiányzik a perindítási jogosultsága (aktív perbeli legitimáció), amely a kereset érdemi elutasítását kell hogy eredményezze.
Az elsőfokú bíróság eljárása során azonban ezt nem észlelte, és a perbeli igény tárgyában az arra anyagi jogi jogosultsággal nem rendelkező felperes keresete tárgyában a jogvitát érdemben bírálta el.
Minthogy az említett jogszabályok alapján a tulajdoni igény érvényesítésére a felperes a maga személyében nem jogosult, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 32. 134/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás