GK BH 1995/660
GK BH 1995/660
1995.11.01.
Ha a gazdálkodó szervezetet vele munkaviszonyban álló jogtanácsos képviseli, a bírósági iratokat a jogtanácsos részére a gazdálkodó szervezet címére – és nem a jogtanácsos lakcímére – kell kézbesíteni [Pp. 97. §, 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §, 7. § (1) bek.].
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Az elsőfokú bíróság végzésében felhívta az alperest kérelmének megfelelő igazolásokkal való alátámasztására, illetve a fellebbezési illeték pótlólagos lerovásának igazolására. A végzést az alperes jogi képviselője, dr. V. I. jogtanácsos lakcímére küldte meg. Az 1994. május 27-i átvételt igazoló, aláírt tértivevény az elsőfokú bírósághoz visszaérkezett, majd pedig dr. V. L. ügyvéd az alperes jogi képviselőjének testvéreként a végzést visszaküldte azzal, hogy a posta tévedésből neki kézbesítette. Ezután a bíróság ismételten megküldte a hiánypótlásra felhívó végzést, ismét az alperes jogtanácsosának fenti lakáscímére. Ezen végzés 1994. június 8-i átvételét igazoló aláírt tértivevény is visszaérkezett a bírósághoz, azonban dr. V. L. az 1994. május 31-éről június 13-ára javított keltezésű kísérőlevéllel a bíróságnak újból visszaküldte a hiánypótlást felhívó végzést.
Az elsőfokú bíróság ilyen előzmények után a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt az alperes fellebbezését végzésével a Pp. 237. §-a alapján hivatalból elutasította. Indokolásában rámutatott arra, hogy a "a per során korábban nem fordult elő, hogy a posta az alperes jogi képviselőjének címzett bírósági küldeményeket a testvérének kézbesítette volna, s nem valószínű, hogy az 1994. május 20-i végzéssel kapcsolatban ez kétszer is előfordul". Dr. V. L. terhére rótta, hogy az első sikertelen kézbesítés után, amikor észlelte, hogy a testvére nevére és címére érkezett küldeményt ismételten neki akarja a posta kézbesíteni, nem intézkedett a helyes kézbesítés iránt, illetve nem adta át a küldeményt haladéktalanul a testvérének. Megállapította, hogy a téves kézbesítésnek ténye nincs megfelelően bizonyítva, ezért a fellebbezést elutasította.
A végzés ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy a bíróság 1994. május 20-i hiánypótlásra felhívó végzését a mai napig nem kapta meg, annak tartalmát nem ismeri, így annak eleget sem tudott tenni. Hivatkozott a Pp. 219. §-a (1) bekezdésének d) pontjára, amely szerint a tárgyaláson kívül hozott végzést a féllel kézbesítés útján kell közölni, valamint arra, hogy az eljárás korábbi szakaszában az elsőfokú bíróság az iratokat az alperes székhelyére és nem a jogi képviselő jogtanácsos lakcímére küldte, így azokat rendre meg is kapták. Véleménye szerint a tévesen az alperes jogi képviselőjének testvéréhez történt kézbesítés nem volt szabályszerű, így az elsőfokú bíróság a fellebbezést a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt nem utasíthatta volna el.
A felperes az alperes fellebbezésére tett észrevételében rámutatott arra, hogy a Pp. 97. §-a szerint, amennyiben a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Mivel a téves postázás tényét cáfolni nem tudta, csak a Pp. 5. §-a szerinti jóhiszemű joggyakorlás követelményére hívta fel a figyelmet.
Az alperes fellebbezése - az alábbiak szerint - alapos.
A rendelkezésre álló iratok szerint az alperes jogi képviselője, dr. V. I. jogtanácsosként látja el az alperes perbeli képviseletét. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §-a szerint a jogtanácsos a jogi tevékenységet a gazdálkodó szervezetnél stb. munkaviszonyban, vagy jogtanácsosi irodában fejti ki. Amennyiben a jogtanácsos munkaviszonyban áll a gazdálkodó szervezetnél, a törvényerejű rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet. A fenti tevékenységi formától függ az is, hogy a bírósági iratokat a félnek, vagy a fél képviselőjének kell kézbesíteni. Abban az esetben ugyanis, ha a jogtanácsos munkaviszonyban áll az általa képviselt céggel, a bírósági iratokat a cég címére kell kézbesíteni.
Sem az alperesi beadványokból, sem pedig a dr. V. I. részére adott, csatolt meghatalmazásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy az alperes jogtanácsosa milyen formában látja el a jogi képviseletet.
A fentiek alapján, tekintettel dr. V. L.-nek a téves kézbesítésre vonatkozó beadványaira is, a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság 1994. május 20-i végzése kézbesítésének szabályszerűsége nem állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 258. §-a (1) bekezdésének figyelembevételével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
A Legfelsőbb Bíróság iránymutatásul meghagyja az elsőfokú bíróságnak, hogy mindenekelőtt tisztázza az alperes jogi képviselőjének fent részletezett képviseleti formáját, majd ennek eredménye szerint a hiánypótlásra felhívó végzést szabályszerűen ismételten adja ki. (Legf. Bír. Gf. IV. 32. 381/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás