69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet
69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet
a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról1
2007.01.01.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet 20. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A rendelet mellékleteként közzétett Bányabiztonsági Szabályzatot a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról hatályba léptetem.
2. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 400/1964. (NIM. É. 40.) OBF utasítás, a 9/1973. (NIM. É. 26.) OBF szabályzat 9. §-a, az 5/1982. (Ip. K. 17.) OBF utasítással kiadott Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat 441–450. §-a és a 9/1982. (Ip. K. 1983/2.) OBF utasítással hatályba léptetett gázkitörés elleni védekezésről szóló szabályzat 50–53. §-a hatályát veszti.
(2) A környezetvédelmi térképet a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül kell elkészíteni.
(3) A Szabályzat alapján készített bányatérképek digitális formában is szolgáltathatók.
Melléklet a 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelethez
Bányabiztonsági Szabályzat a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A bányatérképekre vonatkozó általános követelmények
(1) A bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó (a továbbiakban: bányavállalkozó) a jelen Bányabiztonsági Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) előírt bányatérképek elkészítéséhez és kiegészítéséhez a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési és térképészeti adatokat is köteles felhasználni.
(2) A Szabályzat nem érinti a bányavállalkozó más jogszabályban, valamint más méretarányban és ebből eredő más térképi tartalommal előírt térképezési kötelezettségét.
(3) Amennyiben a bányatérkép nem felel meg a térképkészítési előírásoknak, a területileg illetékes bányakapitányság (a továbbiakban: bányakapitányság) kötelezheti a bányavállalkozót
a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására,
b) ellenőrző mérések elvégzésére, illetve
c) új bányatérkép készítésére.
(4) A bányakapitányság műszaki-biztonsági szempontból szükséges egyéb térképek készítését is elrendelheti. A bányakapitányság által elrendelt térképeket a bányatérkép másolatán kell elkészíteni.
(1) Jelen Szabályzat alkalmazásában bányatérkép:
a) a kutatási térkép,
b) a bányatelek térkép,
c) az átnézeti térkép,
d) a bányaművelési térkép,
e) a tervtérkép,
f) a légvezetési térkép,
g) a hidrogeológiai térkép,
h) a villamos hálózati térkép,
i) a fúrólyukas bányászati kitermelés üzemi – üzemi átnézeti – és tervtérképei,
j) a kőolaj-, kőolajtermék- és földgázszállítás távvezetéki, távvezetéki átnézeti térképei,
k) a környezetvédelmi térkép.
(2) A bányatérképek közül bányászati szempontból alaptérkép:
a) az (1) bekezdés a)–b), d) és i)–k) pontjaiban felsorolt bányatérkép, a tervtérkép kivételével,
b) a mélyműveléses bánya átnézeti térképe.
(3) A (2) bekezdésben nem említett bányatérkép az alaptérkép másolatán készült másolati térkép.
(4) A bányatérképet hiteles bányamérőnek kell hitelesítenie.
(1) A bányatérkép koordinátarendszerének (a méretarány függvényében) azonosnak kell lennie az országos felmérés (földmérési állami alapadat és térkép, polgári és katonai topográfiai térképek) adott helyen alkalmazott koordinátarendszerével. Amennyiben a térképen ábrázolandó területen az országos felmérés több vetületi rendszert alkalmaz, akkor a terület legnagyobb részén alkalmazott vetületi rendszert vagy az Egységes Országos Vetületi Rendszert (a továbbiakban: EOV) kell választani. A bányatérképen fel kell tüntetni az EOV rendszer keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV koordinátahálózat megrajzolható legyen.
(2) A korábban helyi koordinátarendszerben készített és még használatban lévő térképek esetében a helyi és az országos rendszer közötti átszámítási módot meg kell adni.
(3) Szintezési alappontként az országos felmérés szintezési hálózatának a bányaműveletek által nem érintett, legalább III. rendű pontját vagy abból ugyanolyan pontossággal meghatározott, bányaműveletek által nem érintett pontot kell választani.
(4) A bányatérképeken ábrázoltakat mérethelyesen, illetve a Függelék szerinti jelkulcsokban meghatározott jellel kell feltüntetni.
(5) Az alaptérképet olyan pontossággal kell elkészíteni és kiegészíteni, hogy az a bányaműveletek biztonságos végzésének, föld alatti bánya esetében a külszínről vagy a bányából történő mentési munka irányításának megbízható alapja legyen.
(1) A bányamérési tevékenységhez az országos felmérés alapadatait kell felhasználni, vagy ezekből kiindulva vízszintes és magassági alapponthálózatot kell létrehozni.
(2) Az alappontok mozdulatlanságáról minden, azokhoz kapcsolódó mérés előtt meg kell győződni. Ha az ellenőrző méréskor a hibahatárt meghaladó eltérés mutatkozik, az elmozdult alappontokat újra kell mérni, valamint vízszintes és magassági koordinátáikat ismét meg kell határozni. A földhivatalnak bejelentett pontok elmozdulásáról a területileg illetékes megyei földhivatalt 8 napon belül írásban értesíteni kell.
(3) A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a mért adatokat,
b) a mérést végző nevét,
c) a mérés időpontját és körülményeit,
d) az alkalmazott műszer típusát és gyári számát.
(4) Az elektronikus adathordozón rögzített mérési eredményeket ki kell nyomtatni és a 7. §-ban előírtak szerint kell tárolni.
(1) Minden kinyomtatott vagy másolt bányatérképen fel kell tüntetni
a) a bányavállalkozó nevét, székhelyét és a bánya (kutatási terület) helyét,
b) a térkép Szabályzat szerinti megnevezését,
c) a térkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, az alappontok számát és magasságát,
d) a koordinátahálózatot értékeivel, az északi irányt és a méretarányt,
e) a térkép készítésének és legutolsó kiegészítésének időpontját,
f) a nyilvántartási sorszámot,
g) a minősített bánya veszélyességi minősítését, a minősítési fokozattal együtt,
h) a meghatározott jelkulcstól eltérő térképi jelek magyarázatát,
i) telepenként vagy telepszeletenként készített térkép esetén a telep(ek) vagy szelet(ek) megnevezését,
j) a térkép helyességéért felelős hites bányamérő nevét és aláírását,
k) a bányavállalkozó cégszerű aláírását.
(2) A mélyműveléses, illetve külfejtéses bánya bányaművelési és tervtérképein haladéktalanul fel kell tüntetni a biztonsági, védő- és határpilléreket, az azokat megállapító bányafelügyeleti határozatok megjelölésével.
A bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles
a) rendszeresen ellenőrizni a bányatérképek készítését és kiegészítését,
b) a bányamérőt mindazon adattal ellátni, melyet a bányatérképen haladéktalanul fel kell tüntetni és rendelkezésre bocsátani minden egyéb, nem mérésből származó adatot, melyet a bányatérképen ábrázolni kell.
(1) A bányatérképek hagyományos módon mérettartó anyagon vagy digitális technológiával, számítógépen készíthetők.
(2) Az alaptérkép eredeti munkarészeit – ideértve a térképszerkesztéshez felhasznált mérési és számítási jegyzőkönyveket is – tűzálló páncélszekrényben, annak hiányában lemezszekrényben kell tárolni.
(3) Számítógépes feldolgozás esetén a bányatérkép teljes adatállományát legalább két adathordozón, egymástól távoli, különálló épületben kell tárolni.
(4) Digitális mérési, feldolgozási és térképkészítési mód esetén a (3) bekezdés rendelkezését a mérési, a feldolgozási és a térképi adatokra is alkalmazni kell.
(1) A bányatérkép megőrzéséről, biztonságos tárolásáról és nyilvántartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni.
(2) A 7. § (1)–(3) bekezdésében előírtakat, valamint a külszíni és a föld alatti alaphálózati mérések és számítások jegyzőkönyveit nem selejtezhető iratként, hagyományos technológia esetében eredeti formájában, digitális technológia esetében mind kinyomtatva, mind adathordozón, megmásíthatatlanul is meg kell őrizni.
(1) Ha a bányában a bányaművelés megszűnt, a bányatérképeket a legutolsó állapotnak megfelelően ki kell egészíteni, és azok hites bányamérő által hitelesített másolatát egy-egy példányban – a szükséges mérési, illetve számítási jegyzőkönyvekkel együtt – a bányakapitányságnak megőrzésre át kell adni.
(2)2 A legutolsó állapotnak megfelelő bányatérkép-sorozat egy példányát csatolni kell a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatáshoz.
MÁSODIK RÉSZ
AZ EGYES BÁNYATÉRKÉPEK MÉRETARÁNYÁRA ÉS TARTALMÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A kutatási térkép
(1) Minden ásványi nyersanyag, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek és geotermikus energia kutatásához kutatási térképet kell készíteni. A térképet a kutatási létesítmények ábrázolásától és a kutatási eredmények értékelhetőségétől függően 1:1000–1:50 000 méretarányban kell készíteni, az országos felmérés térképeinek és a meglévő bányatérképek felhasználásával. A kutatási térképet a kutató bányavállalkozónak kell őriznie.
(2) A térképen fel kell tüntetni:
a) a kutatási terület megnevezését és határvonalát,
b) minden saját és idegen bányatelek megnevezését és határvonalát,
c) a bányavállalkozó tulajdonában, illetve használatában lévő területek határvonalát,
d) koncesszióba adott bányánál a koncessziós terület határvonalát töréspontjaival és azok sorszámával,
e) a kivett helyeket és minden védőterületet,
f) a területen mélyített valamennyi mélyfúrást,
g) az összes kutatófúrást,
h) minden geofizikai mérés nyomvonalát és állomáspontját, valamint az értelmezés alapján valószínűsíthető földtani alakzatokat,
i) a korábban telepített összes kutató létesítményt (kutatóárok, geofizikai szelvény nyomvonala stb.),
j) a tervezett kutató létesítményeket és főbb adatait.
(3) A térképet háromhavonként ki kell egészíteni.
A bányatelek térkép
(1) A bányatelek térképet a földmérési állami alaptérkép azonos tartalmú és léptékű másolatán kell készíteni. A kőolaj- és földgázbányászat, valamint a földtani szerkezetben történő szénhidrogén-tárolás bányatelek térképeit a földmérési állami alaptérkép átnézeti térképmásolatain is lehet készíteni.
(2) A térképen fel kell tüntetni:
a) a bányatelek határvonalát, töréspontjainak sorszámával,
b) az érintett létesítményeket, külön feltüntetve az állandó, emberi tartózkodásra alkalmas épületeket,
c) a vízellátó művek víznyerő, tároló, vízkezelő és -elosztó berendezéseit és azok védőterületeit,
d) a vízkárelhárítási és a folyószabályozási létesítményeket,
e) azokat a kivett helyeket, melyeket az állami alaptérkép nem ábrázol,
f) az ismert vagy feltételezett, meglévő vagy korábbi bányaműveleteket,
g) a bányatelken belüli mélyfúrásokat, mélységük megjelölésével,
h) a bányatelket részben vagy egészében fedő, a bányatelek-nyilvántartásból nem törölt bányatelkek határvonalát,
i) a tervezett biztonsági védő- és határpilléreket,
j) a megkutatott ásványi nyersanyag előfordulás ismert határvonalát.
(3) A térképen méretarányosan fel kell tüntetni a bányatelekkel fedett és művelni tervezett ásványvagyont tartalmazó rétegsor földtani szelvényét.
(4) A térképre fel kell jegyezni a határvonal töréspontjainak összrendezőit, a fedő- és alaplap magasságát.
A mélyműveléses bányák térképei
Közös szabályok
(1) A bánya függőleges aknája, lejtősaknája és tárója külszíni szájnyílásának közelében legalább három, föld alatti rakodóin legalább négy állandósított, magasságilag is meghatározott vízszintes alappont legyen.
(2) A bánya külszíni és föld alatti alappontjainak relatív helyzetét a bányászati célok által megkívánt pontossággal kell meghatározni. A külszíni vízszintes alappontok esetében azonban legalább az országos felmérés által a negyedrendű vízszintes alappontok létesítésére előírt pontossági követelményeket kell betartani.
(3) A szomszédos (egymásra hatással lévő) föld alatti bányák külszíni vízszintes és magassági alappontjainak helyességét egymáshoz kapcsolódó mérések útján is ellenőrizni kell.
(4) Minden bányánál gondoskodni kell arról, hogy a külszínen a mindenkori művelt terület közelében a gyors kitűzéshez alkalmas mérési pontok legyenek.
(5) Függőleges aknán keresztül történő kapcsoló és tájékozó mérés esetén a mérésnek és számításnak ki kell terjednie az aknarakodón állandósított pontok koordinátáinak, valamint a kiinduló oldal irányszögének meghatározására is. A mérést legalább kétszer, egymástól függetlenül el kell végezni. A kiinduló sokszögoldal két független tájékozás alapján kapott irányszögeinek különbsége nem haladhatja meg a 30 másodperc értéket.
(6) Lejtősaknán vagy tárón keresztül történő kapcsolás és tájékozás esetén a sokszögvonal mérését legalább a (8) bekezdésben a bányabeli I. rendű sokszögvonalra előírt pontossággal kell elvégezni.
(7) A bányabeli vízszintes alapponthálózatot az I. és II. rendű sokszögvonalak alkotják. I. rendű sokszögvonalat kell vezetni az aknarakodótól a bányatelek határáig, illetve a határpillérig. A II. rendű sokszögvonalak az I. rendű sokszögvonalak pontjaihoz kapcsolódnak.
(8) A méréseket a bányászati célok által megkívánt pontossággal kell elvégezni, de legalább a következő pontossági előírásokat kell megtartani:
a) az I. rendű sokszögvonalak vonalas záróhibája nem haladhatja meg a vonalhossz 1:5000, a II. rendűé az 1:2000 részét,
b) az aknamélység mérését legalább 1:10 000 relatív pontossággal kell elvégezni,
c) a bányabeli magasságmérést a közel vízszintes szakaszoknál a vonalhosszra vonatkoztatott 1:20 000, meredek szakaszoknál 1:10 000 relatív pontossággal kell elvégezni.
Az átnézeti térkép
(1) Az átnézeti térképen fel kell tüntetni:
a) a bányatelek határvonalát töréspontjaival és azok sorszámaival, a határpilléreket, a bányatelket részben vagy egészben fedő és a bányatelek-nyilvántartásból nem törölt idegen bányatelek határvonalát, valamint a bányavállalkozó tulajdonában, illetve használatában lévő területek határvonalát,
b) a védendő külszíni területeket, kivett helyeket, külszíni létesítményeket, az álló- és folyóvizek védőpilléreit, továbbá áradáskor vagy esőzéskor víz alá kerülő területeket az ismert legmagasabb árvízszint megadásával,
c) a bánya külszíni nyílásait és fő vágatait,
d) a bányatelek határain és annak 100 méteres körzetén belül lévő lefejtett területeket, az ismert főbb vetőket,
e) a meddőhányókat és a zagytározókat,
f) a mérési alappontokat és azok magassági adatát,
g) a kapcsolódást a nyomvonalas létesítményekhez.
(2) Az alappontoknak és a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan gyakorisággal kell feltüntetni, hogy azokból a szintviszonyokat meg lehessen állapítani.
(3) A térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni és évenként, a műszaki üzemi tervhez igazodóan ki kell egészíteni.
A bányaművelési térkép
(1) A bányaművelési térképet M=1:500–M=1:2000 méretarányban kell készíteni. A bányaművelési térképen a vágatokat és a lefejtett területeket telepenként, telepszeletenként és/vagy szintenként a bányavállalkozó által megállapított színjelzéssel kell feltüntetni.
(2) A térképen a vonatkozó jogszabályokban, biztonsági szabályzatokban és szabványokban, valamint a 13. §-ban előírtakon túlmenően fel kell tüntetni
a) a védő- és a biztonsági pilléreket,
b) minden mélyfúrást és bányabeli kutatófúrást,
c) a visszahagyott ásványvagyon (pillér) határvonalát,
d) minden nyitott bányatérséget és felhagyott bányatérséget, fejtéseket, a lefejtett terület jellemző pontjainak magassági adataival és a lefejtés évszámával,
e) a 0,5 m-t meghaladó elvetési magasságú vetőt,
f) a teleptűz, a 0,5 m3/min-nál nagyobb hozamú víz-, úszóhomok- és iszapbetörés helyét,
g) a gázkitörés és a gázkitöréses jelenség helyét,
h) a tűzvédelmi és a vízvédelmi gátakat,
i) tömedékes művelést alkalmazó sújtóléges szénbánya esetén a 20 m2-nél nagyobb alapterületű omlást,
j) többszeletes művelés vagy több telep esetén a visszamaradt kőzet-, illetve ásványi- nyersanyag-pillér határvonalát, és
k) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb tervezett bányászati létesítményeket (pl. lecsapolófúrás helye, hordalékkezelés műtárgyai),
l) a bánya minősítését a fő bányaveszélyek szempontjából, a vonatkozó minősítési fokozattal (osztállyal) együtt.
(3) Kettőnél több telepet vagy vastag telepet kettőnél több szeletben művelő bánya esetében az első két művelt telepről vagy szeletről kell a bányaművelési térképet elkészíteni és vezetni. Minden további két-két telepről, illetve szeletről külön térképet kell készíteni. Ez utóbbiakon nem kell feltüntetni az ábrázolt telepek, illetve szeletek művelésével nem kapcsolatos bányatérségeket és lefejtett területeket.
(4) Aknatengelyben a függőleges aknával harántolt telepekről, továbbá 300 m-enként a 30 foknál nagyobb dőlésű, művelés alatt álló telepekről dőlésirányú, a lejtősaknával harántolt telepekről aknatengely irányú földtani metszetet kell készíteni, amely a bányaművelési térkép tartozékát képezi.
(5) A térképet legalább havonta ki kell egészíteni, és a bányaüzemben kell tartani.
A tervtérkép
(1) A tervtérkép a bányaművelési térképről, annak méretarányában készített másolati térkép. A jóváhagyott térkép egy példányát a bányaüzemben kell őrizni.
(2) A térképen a 14. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően fel kell tüntetni:
a) negyedéves bontásban a vágathajtási (feltárási és elővájási) tervet zöld színnel, a tervezett lefejtéseket zöld színű vonalkázással, és ezekhez kapcsolódóan
aa) a tervezett vágatok és fejtések megnevezését és azonossági számát,
ab) a tervezésnél számításba vett telepvastagságot, szeletvastagságot, telepcsapást és -dőlést,
ac) az országos ásványvagyon-nyilvántartás adatainak megfelelően a művelési tömbök határát és azonosító jelét, valamint a tervezett veszteség %-os értékét,
ad) a visszahagyni tervezett ásványvagyon határvonalát,
ae) a feltételezett vetőket,
af) az előfúrásra kötelezett vágatoknál az előfúrás megkezdésének helyét,
b) az áthúzó légáramokat, azok irányát, valamint a terelésükre és szabályozásukra szolgáló létesítményeket, továbbá a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket,
c) vízveszélyes bánya esetében
ca) a tervezett vízmentesítő telepeket, azok teljesítményét és talpszintjét,
cb) a tervezett zsompokat, azok befogadóképességét és talpszintjét,
cc) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb tervezett bányászati létesítményeket (pl. lecsapolófúrás helye, hordalékkezelés műtárgyai),
cd) a tervezett vágatok talpszintjeit olyan sűrűséggel, hogy a vágatok talpviszonyai, valamint az ellenlejtes szakaszok legmélyebb pontjai egyértelműen meghatározhatóak legyenek,
ce) a tervezett műveleti területen valószínűsíthető legnagyobb vízbetörés víz és hordalékhozamát,
d) a többi fő bányaveszélyek ellen tervezett állandó létesítményeket.
A légvezetési térkép
(1) A légvezetési térképet a bányaművelési térkép 1:2000 vagy nagyobb méretarányú másolatán kell készíteni, és a bányaüzemben, a műszaki felügyelet által hozzáférhetően kell őrizni. A térkép egy példányát a szellőztetési megbízott irodájában ki kell függeszteni.
(2) A térképen fel kell tüntetni:
a) minden nyitott és ideiglenesen elgátolt bányatérséget, az áthúzó légáramokat, azok irányát,
b) a légterelésre és a légmennyiség szabályozására szolgáló létesítményeket,
c) a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket, klímaberendezéseket,
d) a gáz-, illetve légmérő állomásokat, a robbanásfojtó zárakat és azok azonossági számát,
e) a sűrített levegős, a tűzvédelmi víz-, az iszap-, valamint a gázlecsapoló csőhálózatot,
f) külön jellel megjelölve azokat a bányatérségeket, ahol belső égésű motort, tűzveszélyes folyadékkal működő gépet, berendezést üzemeltetnek, továbbá ahol a tevékenység során egyéb veszélyes gázok keletkeznek,
g) a bányatérségek gázkitörés-veszélyességi, sújtólég-veszélyességi, szénporrobbanás-veszélyességi minősítését és fokozatát, valamint a gázkitörés-veszélyes, a sugárveszélyes és a szilikózisveszélyes munkahelyeket,
h) a hevederes szállítóberendezéseket, a beépített önműködő tűzoltó-berendezéseket,
i) a robbantóanyag-raktárakat, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktárait, és
j) a hírközlő és a riasztó berendezések (műszerek), valamint a veszélyes gázokat folyamatosan mérő műszerek telepítési helyét.
(3) A közös szellőztetési rendszerben egyesített bányák részére közös légvezetési térképet is kell készíteni. A térkép M=1:5000 vagy nagyobb méretarányban készített térkép legyen.
(4) A közös légvezetési térképen fel kell tüntetni a közös légvágatokat és azokat a létesítményeket, berendezéseket, amelyekkel az érintett bányák szellőztetését (légmennyiség, légsebesség, áthúzó légáram iránya stb.) megváltoztatni, illetve befolyásolni lehet.
(5) A térképen az áthúzó légáramban bekövetkezett változásokat 48 órán belül, az egyéb változásokat (pl. új vágatok) havonta át kell vezetni.
(6) Szükség szerint, de legalább évenként, az első negyedévben új légvezetési térképet kell készíteni.
A hidrogeológiai térkép
(1) A vízveszélyes területen megállapított bányatelek területéről hidrogeológiai térképet kell készíteni. A térkép M=1:2000 vagy nagyobb méretarányú térkép legyen.
(2) A térképen a 13. §-ban előírtakon túlmenően fel kell tüntetni:
a) megkülönböztetett színjelzéssel
aa) a fajlagos védőréteg-vastagság m/bar dimenziójú izovonalait,
ab) a telep fedőjében vagy feküjében lévő vízdús laza kőzetek és a telep közötti védőréteg vastagságának 1 m-es izovonalait,
ac) a vízdús laza kőzetekből álló rétegek vastagságának 1 m-es izovonalait,
b) a 0,5 m3/min. mennyiséget meghaladó víz-, iszap-, úszóhomok betöréseket, külön jelezve a bányaművelés során várható legnagyobb vízbetörés víz-, illetve hordalékhozamát,
c) a megállapított vagy feltételezett vetőket és egyéb tektonikai rendellenességeket,
d) a karsztvíz szintjét, a feszített vizet tartalmazó vízáteresztő kőzetekben lévő víz nyugalmi szintjét, a tárgyév január 1-jei állapot szerint,
e) a telepkimosásokat, az ismert vagy feltételezett üregeket, a külszíni szakadásokat és víznyelőket,
f) a külszíni és a bányabeli kutatófúrásokat, a tervszerűen telepített csapoló fúrásokat, vízhozamukkal és nyomásértékükkel,
g) a vízvédelmi pillérek határvonalát,
h) karsztvízveszély esetén a karsztvízszintfigyelő fúrásokat, a mért karsztvízszint feltüntetésével, és
i) az esetleges tömedékelés, illetve a vízbetörések elfojtására vonatkozó adatokat.
(3) A térképhez jellemző vízföldtani metszetet kell készíteni, amely a térkép tartozékát képezi.
(4) A térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni és szükség szerint ki kell egészíteni.
A villamos hálózati térkép
(1) Olyan villamos hálózati térképet kell készíteni, melynek alapján a főbb villamos berendezések helye és a villamos hálózat telepítési összefüggései, a fő bányaveszélyek miatt minősített bányatérségek és ezek villamos szerelvényeinek lekapcsolási helyei egyértelműen megállapíthatók.
(2) A térképen fel kell tüntetni:
a) a nyitott bányatérségeket,
b) az áthúzó légáramot és hiányát,
c) a legnagyobb feszültségre utaló módon jelölve azokat a bányatérségeket, melyekben villamos berendezést szereltek fel,
d) a bánya 1000 V-nál nagyobb feszültségű erőátviteli kábel-, tömlővezeték, valamint a szigeteletlen felső vezeték hálózatát, az ezekkel összefüggő átalakító, kapcsoló és elosztó berendezéseket.
(3) A térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni, és évenként, a műszaki üzemi tervhez igazodóan ki kell egészíteni.
(4) A térképet a bányában, a műszaki felügyeleti személyek által hozzáférhető helyen kell tartani.
A külfejtéses bányák térképei
Az átnézeti térkép
(1) Az átnézeti térképen a 13. §-ban előírtakat kell feltüntetni a d) pont kivételével.
(2) A térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni, és évenként, a műszaki üzemi tervhez igazodóan ki kell egészíteni.
A bányaművelési térkép
(1) A bányaművelési térképet M=1:1000, nagykiterjedésű bánya esetén 1:2000 vagy ennél nagyobb méretarányban kell készíteni.
(2) A térképen fel kell tüntetni a 19. § (1) bekezdésben előírtakat, továbbá
a) a 2 m-t meghaladó mélységű kutatóaknákat, tárókat és kutatófúrásokat,
b) az üzemben lévő és a felhagyott bányaszinteket, magassági adataikkal együtt,
c) az 1 m-nél mélyebb árkokat, bevágásokat és vízelvezető csatornákat,
d) a külszíni domborzati viszonyokat 5 m-es vagy kisebb osztásközű szintvonalakkal,
e) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon a helyen használni tervezett) bányaüzemi vasutakat, vezetékeket és egyéb üzemi létesítményeket,
f) olyan bányánál, ahol a bánya alatt ismert, nyomás alatti vizet tároló réteg van, fel kell tüntetni
fa) a feküoldali védőréteg abszolút és fajlagos értékét,
fb) a víztároló rétegek vízszint-, és nyomásadatait, a változásokkal együtt,
fc) a csapoló, valamint a vízszintellenőrző létesítmények helyét, főbb adatait.
(3) A térképet szükség szerint, de legalább évente a december 31-i állapotnak megfelelően ki kell egészíteni.
A tervtérkép
(1) A tervtérképet a bányaművelési térkép másolatán, annak méretarányában kell készíteni.
(2) A térképen fel kell tüntetni a bányaművelési térképre előírtakon túlmenően:
a) a műszaki üzemi tervben előirányzottakat, megkülönböztető színjelzéssel a letakarás és a hasznosítható anyagok kitermelési helyét és mértékét,
b) a (3) bekezdés szerinti mellékletet képező metszetek helyét,
c) robbantásos jövesztés esetén a biztonsági övezet határvonalát és az azon belül lévő létesítményeket, valamint a robbantás idején felállítandó őrhelyeket.
(3) A térképhez annyi és olyan méretarányú metszetrajzot kell mellékelni, hogy azokból a bánya jellemző viszonyai (a bányafal magassága, a kőzethomlok dőlésszöge, a szintek száma és magassága) megállapíthatóak legyenek.
(4) A jóváhagyott térkép egy példányát a bányaüzemnél kell őrizni.
A fúrólyukas bányászati kitermelés térképei
A fúrólyukas bányászatnál (szénhidrogén bányászat, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és hasznosítása tárolásra, geotermikus energia energetikai célú kitermelése) üzemi, üzemi átnézeti és terv térképet kell készíteni.
Az üzemi térkép
(1) Minden művelés alatt álló mezőről üzemi térképet kell készíteni. A térkép M=1:5000 vagy nagyobb méretarányban készíthető, és azt a termelő üzemnél kell őrizni.
(2) A térképen fel kell tüntetni a 10. § (2) bekezdés b)–f) pontjában előírtakat, továbbá
a) az üzemi létesítményeket (szeparátorállomás, tolózár, üzemi épület stb.),
b) az állandó jellegű (az egy évnél hosszabb ideig ugyanazon helyen használni tervezett) kőolaj-, kőolajtermék-, gáz-, gőz- és vízvisszanyomó-, hírközlő- és vezérlő- stb. vezetékeket, valamint az 1 kV-nál nagyobb feszültségű villamos vezetékeket,
c) a háromszögelési és egyéb mérési alappontokat, magassági adataikkal együtt,
d) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon helyen használni tervezett) vízjogi engedélyköteles kutak, objektumok helyét, mennyiségi, minőségi adataikkal és azonosítójukkal együtt.
(3) A térképet 3 hónaponként ki kell egészíteni.
Az üzemi átnézeti térkép
(1) Minden bányáról – az országos felmérés térképei felhasználásával – üzemi átnézeti térképet kell készíteni. Az átnézeti térképen a 13. §-ban előírtakat kell feltüntetni.
(2) Az alappontok, valamint a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan sűrűséggel kell feltüntetni, hogy azokból a magassági viszonyokat meg lehessen állapítani.
(3) A térképet a bányaművelés megkezdéséig el kell készíteni és a változásoknak megfelelően évenként, legkésőbb a tárgyévet követő február 28-ig ki kell egészíteni.
A tervtérkép
(1) A tervtérkép az üzemi térképről, illetve a kutatási térképről, annak méretarányában készítendő térkép. A jóváhagyott tervtérkép egy példányát a bányavállalkozónál, illetve az üzemnél kell őrizni.
(2) A térképen fel kell tüntetni az üzemi térképre előírtakon túlmenően a tervezett:
a) kutató, termelő és egyéb bányászati célú technológiai fúrásokat,
b) üzemi létesítményeket, az állandó jellegű kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és vízvisszanyomó vezeték, valamint az 1 kV-nál nagyobb feszültségű villamos vezetékek nyomvonalát, és
c) ütemezett tájrendezési feladatokat.
A kőolaj-, kőolajtermék- és földgázszállítás térképei
A távvezetéki térkép
(1) A szállító, leágazó és mezők közötti vezetékről az indítóállomástól az átadóállomásig, illetve az országhatárig távvezetéki térképet kell készíteni. A térképet az állami alaptérkép méretarányában, annak másolatán készítendő, és azt a vezetéket üzemben tartónál kell őrizni.
(2) A térképen fel kell tüntetni:
a) a szállító- és leágazó vezeték megnevezését,
b) a vezeték nyomvonalát és védősávját,
c) a kezdő-, törés- és végpontjait sorszámozva, valamint legalább km-enként a szelvényszámokat,
d) a vezeték összes tartozékát (csőelzáró szerelvényt, védőcsövet, nyomásfokozó, katód és melegítő állomást stb.),
e) a vezeték tartozékát képező távjelző és távvezérlő berendezések vezetékeinek nyomvonalát a bejelentkezési helyek megjelölésével,
f) a vezeték védősávjában lévő
fa) létesítményeket (épületet, utat, vasutat, vezetéket stb.),
fb) az állandó folyó- és állóvizeket,
fc) az árasztásos öntözésű területeket,
fd) a föld alatti csővezetékeket, hírközlő és villamos kábeleket,
fe) a bányatelek-nyilvántartásból nem törölt idegen bányatelek határvonalát és megnevezését.
(3) A térképhez mellékelni kell:
a) a vezeték kezdő-, törés- és végpontjainak koordinátáit, sorszámuk szerinti sorrendben táblázatba foglalva,
b) a vezeték hossz-szelvényét, a térképi vízszintes és 1:100 magassági méretaránnyal, a keresztező létesítményeket is ábrázolva.
(4) A térképet 3 hónaponként ki kell egészíteni.
A távvezetéki átnézeti térkép
(1) A szállító, leágazó és mezők közötti vezetékről az átadó állomásig, illetve az országhatárig távvezetéki átnézeti térképet kell készíteni. A térképhez közvetlenül felhasználhatók az országos felmérés 1:10 000 vagy 1:25 000 méretarányú térképei és azt a távvezetéket üzemben tartónál kell őrizni.
(2) A térképen fel kell tüntetni:
a) a távvezeték megnevezését,
b) a vezeték nyomvonalát,
c) a táv- és leágazó vezetékek kezdő-, törés- és végpontjait sorszámozva méretaránytól függő sűrűséggel, valamint legalább 10 km-enként a szelvényszámokat,
d) a csőelzáró szerelvényeket, a nyomásfokozó, katód- és melegítő állomásokat, felszíni jeleket szelvényszámukkal,
e) a gázvezeték nyomvonala által keresztezett vagy annak védősávjában levő utakat, vasutakat és a 110 kV vagy ennél nagyobb üzemi feszültségű villamos távvezetékeket,
f) a vezetékek védelmére kijelölt védőpilléreket,
g) a bányatelek-nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát és megnevezését,
h) a koncessziós terület(ek) megnevezését és határvonalait.
(3) A távvezeték nyomvonalán vagy szelvényezésében beállott változásokat a térképen évenként át kell vezetni.
A környezetvédelmi térkép
(1) Minden bányászati tevékenységhez, a műszaki üzemi terv mellékleteként olyan környezetvédelmi térképet kell készíteni, melyen nyomon követhetőek a bányászati tevékenység során bekövetkezett változások. A térképet a bányászati tevékenység területének nagyságától függően 1:1000–1:50 000 méretarányban kell készíteni, az országos felmérés térképeinek felhasználásával.
(2) A térképnek tartalmaznia kell:
a) a bányászati tevékenység területének megnevezését és határvonalát töréspontjaival és azok sorszámával,
b) a környezet igénybevételével járó, a környezetet károsító és terhelő tevékenységek helyének ábrázolását, megnevezését és hatásterületét,
c) a környezet teherviselő elemeit és a kivett helyeket,
d) az ásványi nyersanyagot kísérő képződmények legjellemzőbb földtani és vízföldtani adatait,
e) bányászati célú vízkitermelés esetében a víz felszínrejutási pontját, a víz mennyiségének és minőségének mérési helyeit, felszíni, illetve felszín alatti vízbe történő bevezetésénél annak pontos helyét,
f) felhagyott vagy felhagyásra tervezett bányarészeken, illetve ezek környezetében a vízfeltöltődés ellenőrző helyeit,
g) bányászati célú víztelenítés esetén a depressziós terület és a hatások ellenőrzésére létesített monitoring hálózat adatait,
h) víztelenítés nélküli külfejtéses bányászat esetében a csapadékvíz-elvezetést,
i) a környezeti határértékeket, a bányászati tevékenységből eredő környezetszennyezés területi eloszlását, a kibocsátási határértékeket és a bányászati tevékenységből eredő környezetterhelés mértékét,
j) a hatásmegfigyelő rendszert,
k) a tervezett és megvalósult tájrendezést.
(3) A térképet a műszaki üzemi terv mellékleteként ki kell egészíteni.
Függelék
A térképeken használt jelkulcsok
Az új bányatérkép-jelkulcs megjelenéséig a következő szabványokban és OKGT-előírásban meghatározott formai előírásokat és bányászati jelkulcsot kell alkalmazni a bányatérképeken:
MSZ–09 KGST 749:1977 Bányászati térképdokumentáció. Általános előírások
MSZ–09 10.0134–1:1969 Bányászati térképezés. Általános szerkesztési szabályok
MSZ–09 10.0134–2:1971 Bányászati térképezés. Bányatérképek egyezményes jelei
MSZ–09 10.0134–2:1971
IM (1988) Bányászati térképezés. Bányatérségek egyezményes jelei
MSZ–09 10.0134–3:1971 Bányászati térképezés. Alappontok, határvonalak, külszíni tereptárgyak, vezetékek, létesítmények és földtani képződmények egyezményes jelei
MSZ–09 10.0134–4:1990 Bányászati térképezés. Szénhidrogén mélyfúrások, termelő kutak egyezményes jelei
MSZ–09 10.0134–5:1990 Bányászati térképezés. Geofizikai létesítmények, mérések egyezményes jelei
MSZ–09 10.0134–6:1990 Bányászati térképezés. Régi szén- és uránbányáknál alkalmazható térképjelek
MSZ–09 10.0134–7:1990 Bányászati térképezés. Régi bauxitbányáknál alkalmazható térképjelek.
OKGT 1976-ban kiadott Gázipari térképjelkulcsa.
A térképeken alkalmazott, de az előzőkben nem szereplő jelkulcsi elemeket a térképeken jelmagyarázatban kell szerepeltetni.
1
A rendeletet a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte 2010. március 28. napjával.
2
A melléklet 9. §-ának (2) bekezdése a 86/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás