7/1995. (II. 22.) AB határozat
7/1995. (II. 22.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.02.22.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Csongrád Város Önkormányzatának a lakások és a helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 39/1993. (XII. 21.) Ökt. rendelete 9. §-ának második mondata alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. A köztársasági megbízott — mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a csongrádi képviselő-testület nem értett egyet — az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Csongrád Város Önkormányzatának a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 39/1993. (XII. 21.) Ökt. rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
Álláspontja szerint a jogbiztonság elvét sérti az Ör. 9. §-ának második mondatában foglalt előírás, mivel ahhoz a körülményhez fűz jogkövetkezményt, ha a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási joggal érintett lakás megüresedése esetén a jogosult az új bérlő kijelölésére irányuló kötelezettségének ,,kellő időben'' nem tesz eleget.
Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy a jogállamiság követelményével ellentétes az olyan szabályozás, amely szerint ,,akár valamely szerv, akár az állampolgár azért nem tudja jogait megfelelően gyakorolni, mert a jogalkotó hibájából nem egyértelműen rendezett'' valamely társadalmi viszony. Azt is sérelmezte, hogy a támadott előírás fizetési kötelezettséget ír elő nem teljesítés esetére anélkül, hogy pontosan meghatározná, mikor esik késedelembe a bérlőkiválasztási joggal érintett szerv. Úgy vélekedett, hogy ezáltal a jogalkalmazónak lehetősége van arra is, hogy egyoldalúan és önkényesen határozza meg azt az időpontot, amitől a lakást terhelő költségeket átháríthatja.
2. Az Alkotmánybíróság az Ör. kifogásolt rendelkezése alkotmányosságának vizsgálatáról a jogállamra és a jogbiztonságra vonatkozó alkotmányi előírásból, illetve az ezt értelmező alkotmánybírósági határozatok megállapításaiból indult ki.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint ,,a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam''. Az Alkotmánybíróság már több döntésében, így különösen a 11/1992. (III. 5.) AB határozatban (ABH 1992, 77, 94.) is utalt arra, hogy ,,az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogbiztonság szorosan a jogállamiság alkotmányjogi elvéhez kapcsolódik. A jogbiztonság — az Alkotmánybíróság értelmezésében — az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei, és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára … előre láthatóak legyenek.'' (ABH 1992, 84.)
A 1160/B/1992. AB határozat (ABH 1993, 607, 609.) pedig a következőkre hívta fel a figyelmet: Ha valamely ,,jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl általános, akkor a jogszabály rendelkezése a jogalkalmazó belátása szerint kiterjeszthető vagy leszűkíthető. Az ilyen szabály lehetőséget ad a szubjektív jogalkalmazói döntésre, a különböző jogalkalmazók eltérő gyakorlatára, a jogegység hiányára. Ez csorbítja a jogbiztonságot''. (ABH 1993, 608.)
3. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra a tulajdonos önkormányzat — e törvény keretei között alkotott — rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. A szerzett jogok védelmét biztosítja azonban e § (3) bekezdése, amikor lehetővé teszi, hogy az önkormányzati tulajdonba került lakásoknál a bérlőkiválasztási és a bérlőkijelölési jogot továbbra is lehet gyakorolni. Az említett bekezdés első mondata ugyanis a következőket írja elő: ,,Ha az önkormányzati lakás, továbbá a műteremlakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni.''
Az Ör. 9. §-a a bérlőkijelölési, illetve a bérlőkiválasztási jog alapján történő bérbeadásra vonatkozó szabályt tartalmaz. ,,Ha a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joggal érintett lakás ürül meg, a jogosult köteles gondoskodni a lakás bérlőjének kijelöléséről. Amennyiben ennek kellő időben nem tesz eleget, az emiatt kieső bérleti díjat és a lakást terhelő összes költséget meg kell térítenie.''
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs törvényi akadálya annak, hogy az önkormányzat — rendeletében — a bérlőkijelölési és a bérlőkiválasztási jog jogosultjától a bérlő kijelölésének (kiválasztásának) késedelme miatt elmaradt bevételei megtérítését igényelje. Az olyan rendeleti szabályozás azonban, amely a jogkövetkezményt nem előre kiszámítható módon állapítja meg, hanem az önkormányzat szubjektív — normatív keretek között nem meghatározott — döntésétől teszi függővé, sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét. Ilyennek tekinthető a ,,kellő időben'' meghatározás is a sérelmezett rendelkezés szövegében.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 9. § második mondatát alkotmányellenesnek minősítette, és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 685/H/1994/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás