PK BH 1995/705
PK BH 1995/705
1995.12.01.
A lakásszövetkezeti tag által az építkezés céljára igénybe vett kölcsön után az építkezésből történő kiválás ellenére a kamatfizetési kötelezettség megállapítása [Ptk. 292. § (2) bek., 20/1977. (V. 12.) ÉVM–PM r. 29. §].
A felperes, mint az I. r. alperes lakásépítő szövetkezet tagja 1991. február 22-én 500 000 forint hitelt vett fel a II. r. alperestől oly módon, hogy azt a II. r. alperes az I. r. alperes számlájára utalta át. A felperes 1991. március 18-án közölte a II. r. alperessel, hogy az építkezésből kiválik, ezért a kedvezőtlen kamatozású hitelt nem kívánja felhasználni. A II. r. alperes azonban úgy nyilatkozott, hogy csak akkor engedi el a felperest a kötelemből, ha a felperes helyére a lakásszövetkezetbe belépő új tag vagy maga a lakásszövetkezet a lakás teljes építési költségét fedezi. Ez utóbbira nem került sor, a felperes helyére pedig új tag csak 1992. március 31-én lépett be a lakásszövetkezetbe. A II. r. alperes az 1991. február 22-től 1992. március 31-ig terjedő időszakra az 500 000 forint tőkeösszeg 39%-os kamatát 236 161 forintban határozta meg.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a II. r. alperessel szemben kamattartozása nincs, a kamat megfizetése az I. r. alperest terheli.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét az I. r. alperessel szemben elutasította. A II. r. alperes vonatkozásában megállapította, hogy a felperes a II. r. alperesnek 500 000 forint tőkének 1991. február 22-től 1992. március 31-ig fennálló évi 3%-os kamatával tartozik. Ezt meghaladóan a fenti tőkeösszeg kamatával a felperes nem tartozik. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Ptk. 524. §-ának (2) bekezdésére alapította, a 3%-ot pedig mintegy rendelkezésre tartási jutalékként ítélte meg.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezéssel, a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt. A II. r. alperes a kereset vele szembeni teljes elutasítását és annak megállapítását kérte, hogy a felperes a szerződés szerinti 39%-os kamattal tartozik. A felperes csatlakozó fellebbezése annak megállapítására irányult, hogy a 3%-os kamat csak az 1991. február 22. és március 18-a közötti időszakra terheli.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a kölcsön összegét átvette, így a szerződéses kamatot attól függetlenül köteles megfizetni, hogy az átvett összeget rendeltetésszerűen felhasználta-e vagy sem. A szerződéses kamat a II. r. alperest mindaddig megilleti, amíg a felperes a hitelt vissza nem fizette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azok a feltételek, amelyek mellett a II. r. alperes hajlandó lett volna a felperest kiengedni a kölcsönkötelemből, jogszerűek voltak. A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélet ellen, kérve annak hatályon kívül helyezésével a kamatfizetési kötelezettségének az 1991. február 22. és március 18-a közötti időre 3%-ban. való megállapítását. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert a Ptk. 292. §-ának (2) bekezdése értelmében pénztartozás esetében a jogosult a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni.
A II. r. alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A kamatozó kölcsön esetében a Ptk. 292. §-ának (2) bekezdése értelmében a hitelező köteles elfogadni a teljesítési határidő előtt visszafizetett kölcsönösszeget és kamatot, s nem követelhet kamatot a szerződésben meghatározott és a tényleges teljesítés közötti időre. A jelen esetben azonban a Ptk. 292. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható, mert a kölcsönszerződést és a felperes lakásszövetkezeti tagsági jogviszonyát egységesen kell elbírálni. A kölcsönösszeget sem a felperes, sem az I. r. alperes nem fizette vissza a II. r. alperesnek. A felperesnek erre nem is volt lehetősége, mert a pénzösszeg az I. r. alperes rendelkezése alatt állt, az I. r. alperesnek viszont visszafizetési kötelezettsége nem volt, mert a 20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM rendelet 29. §-a értelmében csak az új tag belépését követő 30 napon belül kellett elszámolnia a kilépő taggal. A felperes által a II. r. alperestől felvett kölcsönösszeg tehát gyakorlatilag mindaddig le volt kötve a lakásszövetkezet céljaira, amíg az újonnan belépő tag azt át nem vállalta. A felperes csak akkor hivatkozhatna alappal a Ptk. 292. §-ának (2) bekezdésére, ha saját pénzéből, még az I. r. alperessel való elszámolást megelőzően visszafizeti a kölcsönösszeget.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott ítéletével a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21. 123/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás