PK BH 1995/706
PK BH 1995/706
1995.12.01.
A jogosult szavatossági jogainak és kártérítési felelősségének alakulása, ha a hibás teljesítés miatti kifogását késedelmesen közölte [Ptk. 306. § (4) bek.].
A felperes az 1990. október 26-án kelt szerződéssel megvásárolt az alperestől három tehenet összesen 150 000 forint vételárért. Az egyik tehén 1990. november 1-jén megbetegedett, állapotában az állatorvosi kezelés is csak átmeneti javulást eredményezett. Az állat december 7-én hullamagzatot vetélt, majd december 15-én elhullott.
Az elsőfokú bíróság a felperesnek vételár visszafizetésére és kártérítésre irányuló keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 79 913 forintot és annak késedelmi kamatát. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése alapján jogszerűen állt el a szerződéstől, s miután a Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése értelmében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnt meg, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Tekintettel azonban arra, hogy a tehén elpusztult, a felperes az igényét már csak kártérítésként érvényesíthette az alperessel szemben a Ptk. 310. §-a alapján. A felperesnek tehát visszajár az általa kifizetett vételár, és igényt tarthat az állat tartásával, kezeltetésével felmerült költségek, valamint az elmaradt jövedelmének megtérítésére.
Jogszabálysértésre hivatkozással - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett - az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság bizonyítás felvétele nélkül az első fokú eljárás anyagára támaszkodva hozta meg ítéletét, s megsértette a bizonyítási teherrel kapcsolatos rendelkezéseket azzal, hogy a felperes által nem bizonyított tényből vont le következtetést, és marasztalta az alperest. Sérelmezte továbbá, hogy a bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az alperes - ellentétben a Ptk. 306. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéssel - a jószág megbetegedése észlelését követő két hét elteltével közölte csak a kifogását.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A fellebbezési eljárás során a másodfokú bíróság ismételten meghallgatta dr. K. I. állatorvos szakértőt, aki az első fokú eljárásban előterjesztett véleményét fenntartotta annyiban, hogy az állat elhullásának oka elsősorban májelfajulás volt. Ugyanakkor most már határozottan úgy nyilatkozott, hogy ez a betegség az adásvételi szerződés megkötése és az állat betegségének észlelése között eltelt hat nap alatt nem alakulhatott ki; ennélfogva - ha klinikai tünetek nem is jelentkeztek - az állat májbetegsége teljes bizonyossággal már a szerződés megkötésekor is fennállott. Megalapozatlanul állítja tehát a felülvizsgálati kérelmében az alperes, hogy a másodfokú bíróság bizonyítás felvétele nélkül - pusztán a bizonyítékok felülmérlegelésével - jutott az elsőfokú bíróság megállapításaitól eltérő következtetésre. Miután a szakértő most ismertetett véleménye mentes a Pp. 182. §-ának (3) bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól, nem sértett eljárási szabályt a másodfokú bíróság, amikor azt ítélkezése alapjául elfogadta.
Hibás teljesítés esetén a Ptk. 306. §-ának (4) bekezdése értelmében a jogosult a hiba felfedezése után valóban haladéktalanul köteles kifogását a kötelezettel közölni. Ennek elmulasztása azonban a jogérvényesítési lehetőségét nem érinti; meg kell térítenie azonban a késedelméből eredő kárt. A perben maga az alperes sem állította, hogy a szavatossági kifogás késedelmes közlése folytán kár érte, így a felperes esetleges mulasztásának jogkövetkezménye nincs.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 20. 200/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás