• Tartalom

PK BH 1995/710

PK BH 1995/710

1995.12.01.
Gépjármű korábbi üzembentartója által kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződés hatálya [Ptk. 536. § (1) bek., 545. § (2) bek., 559. § (1) bek., 58/1991. (IV. 13.) Korm. r. 2. §].
Az elsőfokú bíróság - helyt adva a felperes keresetének - kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 37 920 forintot és ennek 1992. február 29-től a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes 1992. február 19-én érvényes adásvételi szerződéssel K. T. eladótól megszerezte a perbeli személygépkocsi tulajdonjogát. A gépkocsit birtokba vette, azt használta, a gépkocsira kötelező felelősségbiztosítási szerződést azonban nem kötött. Az alperes 1992. február 29-én a gépkocsival balesetet és kárt okozott. A károsultaknak a felperes biztosító társaság 37 920 forint kártérítést fizetett meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes jogelődje által kötött felelősségbiztosítási szerződés hatálya az alperes tulajdonszerzésére tekintettel az alperesre már nem terjed ki. Újabb szerződést az alperes a balesetig nem kötött, ezért köteles a felperes kárát megtéríteni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes azért nem köteles helytállni a felperes által kifizetett kártérítési összegért, mert a gépkocsi előző tulajdonosa az 1992 első negyedévi biztosítási díjat megfizette. A kötelező felelősségbiztosítás a gépkocsihoz kötődik, így a szerződés - függetlenül a tulajdonjog átruházásától - 1992. március 31-ig fennállt.
A felperes - jogszabálysértésre hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen, kérve annak megváltoztatása mellett az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. Álláspontja szerint jogszabálysértéssel állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a tulajdonjog átruházásától függetlenül a korábbi biztosítási szerződés fennmaradt, mert a tulajdonjog átruházása a biztosítási érdeket megszüntette, ennek következtében a biztosítási szerződés is megszűnt.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Állás pontja szerint az eladóval kötött megállapodása értelmében a baleset bekövetkezéséig a gépkocsi tulajdonjogát még nem szerezte meg, mert az eladó a tulajdonjogot a vételár kifizetéséig fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
Téves az alperes álláspontja a tulajdonjog fenntartásával kapcsolatban. A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdése értelmében az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A szerződő felek írásba foglalt adásvételi szerződése a tulajdonjog fenntartásáról nem rendelkezik. Ezért - még ha szóban erről meg is állapodtak - az érvénytelen. Az alperes tehát a gépkocsi tulajdonjogát 1992. február 19-én, a szerződés megkötésekor a dolog átvételével megszerezte.
A másodfokú bíróság álláspontja abban a tekintetben téves, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a dologhoz kötődik, így 1992. március 31-ig a szerződés hatályban volt. A Ptk. 536. §-ának (1) bekezdésére és 559. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet (R.) 2. §-ának d) pontja értelmében a felelősségbiztosítási szerződésben biztosított: a gépjármű üzemben tartója és vezetője. A b) pont alapján üzemben tartónak a gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó minősül. A fentiekből következik, hogy szerződés kötésére a gépjármű tulajdonosa vagy az üzemben tartó jogosult és kötelezett. A biztosítási érdek tehát a tulajdonjoghoz vagy az üzemben tartói minőséghez kötődik.
A Ptk. 545. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Az alperes jogelődje által kötött felelősségbiztosítási szerződésben a jogelőd biztosítási érdeke a tulajdonjog átruházásával 1992. február 19-én megszűnt. Az általa kötött felelősségbiztosítási szerződés azonban csak 1992. február 29-én, azaz a hónap utolsó napján szűnt meg. Ugyanígy rendelkezik az R. alapján kiadott, a gépjármű felelősségbiztosítás általános feltételeiről szóló melléklet 7. §-ának (1) bekezdése is, mely szerint ha a gépjárművet a forgalomból kivonják, és ezáltal a biztosítási érdek megszűnik, a szerződés a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával szűnik meg.
Az idézett jogszabályai rendelkezésekből következik, hogy a károkozás napján az alperes jogelődje által kötött biztosítási szerződés még nem szűnt meg, így az alperes biztosítási szerződés fennállása idején okozott kárt harmadik személynek. E kár rendezésére kifizetett összeget ezért a felperes a károkozó alperesre nem háríthatja át.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekben kifejtett indokok alapján a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20. 772/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére