• Tartalom

PK BH 1995/711

PK BH 1995/711

1995.12.01.
A tartási jellegű szolgáltatásokra való jogosultság olyan vagyoni jog, amely szorosan a jogosult személyéhez tapad és kizárólag általa gyakorolható. Jogutódlásra általában csak abban az esetben van jogi lehetőség, ha a jogosult halála az általa már megindított per folyamán következik be. [Ptk. 586. § (4) bek., 323. § (2) bek.].
A jogerős ítéletben a bíróság az 1989. október 27-én kötött - gondozási szerződésnek minősített - szerződést a peres felek viszonyában megszüntette. Elrendelte a perbeli ingatlan tekintetében a felperes 1/2. tulajdoni hányadának visszajegyzését gondozási szerződés megszüntetése jogcímén. Rendelkezett az illetékes földhivatal megkereséséről a tulajdonjog visszajegyzése iránt. Kötelezte a felperest, hogy az alperesnek fizessen meg 36 750 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A megállapított tényállás szerint a felperes (I. F.-né J. J.) és utóbb elhunyt házastársa (I. F.) az 1989. október 27-én kelt szerződésben tartásuk és gondozásuk fejében a tulajdonukban álló ingatlant az alperesre ruházták át. A felperes házastársának 1990. szeptember 8-án bekövetkezett halála után a felperes által a szerződés megszüntetése iránt előterjesztett kereseti kérelem azonban csak a felperes és az alperes tekintetében volt teljesíthető. A Ptk. 586. §-ának (4) bekezdése értelmében ugyanis a tartási szerződés a jogosult haláláig áll fenn; ezzel összhangban a Ptk. 323. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas. Az adott esetben tehát a jogosult halála folytán "már csak a felperes és az alperes között maradt fenn a szerződés", csak ebben a keretben lehetett rendelkezni annak megszüntetéséről.
A jogerős ítélet ellen a felperes - jogszabálysértésre hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és kereseti kérelme szerinti döntést kért. Álláspontja szerint, minthogy az alperes az ő (a felperes) elhalt férje életében sem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, a szerződés a célját nem tudta betölteni, és megszüntetésének a Ptk. 589. §-ának (2) bekezdése alapján a jogosult halála nem akadálya. Hivatkozott arra is, hogy elhalt férjének szándékában állt vele együtt a per megindítása, abban csak váratlan halála akadályozta meg.
(A felülvizsgálati kérelem benyújtása után a felperes meghalt: jogutóda a felülvizsgálati eljárásban fellépett, és a felülvizsgálati kérelmet fenntartotta.)
Az alperes ellenkérelmében igazságos döntést kért.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye; a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése pedig a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság e rendelkezések alapján eljárva csak abban a kérdésben vizsgálhatta felül a jogerős ítéletet, hogy I. F. halála után a felperes - mint jogutóda - jogosult volt-e a szerződés megszüntetése iránti igény érvényesítésére, és ehhez képest a másodfokú bíróság döntése megfelel-e a jogszabályoknak. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság döntése meghozatalánál jogszabálysértést nem követett el. Helytálló a másodfokú bíróság jogi álláspontja abban, hogy a tartási jellegű szerződés a jogosult haláláig áll fenn [Ptk. 586. § (4) bek.], és a jogosult halála a szerződést megszünteti [Ptk. 323. § (2) bek.]. Nincs tehát jogi lehetőség arra, hogy az érvényesen létrejött tartási (gondozási) szerződésnek a jogosult halála folytán történt megszűnését követően a jogosult jogutóda a szerződés "megszüntetését" kérje.
A tartási jellegű szolgáltatásokra való jogosultság olyan vagyoni jog, amely szorosan a jogosult személyéhez tapad, és kizárólag általa gyakorolható. Az ítélkezési gyakorlat szerint a jogutódlásra csak abban az esetben van jogi lehetőség, ha a jogosult halála az általa már megindított per folyamán következik be. Ilyenkor a jogosult által peresített anyagi jogi követelések tekintetében - a perben érvényesített keretben - jogutódja jogosult lesz a per folytatására. Az a körülmény azonban, hogy a jogosultnak szándékában állt a per megindítása, de arra haláláig nem került sor, nem jogosítja fel a jogutódot arra, hogy a pert maga indítsa meg.
Megjegyzi azonban a Legfelsőbb Bíróság, hogy az adott esetben a szerződés 1. pontjából kitűnően a felperes és házastársa az ingatlan tulajdonjogát a szerződés megkötésével ruházták át az alperesre, a felperes elhalt férjének ingatlanilletőségét tehát az alperes nem a halál bekövetkezésével szerezte meg. A szerződésnek a másodfokú ítéletben hivatkozott 5. pontja ugyanis csak az ingóságok és készpénz tekintetében tartalmaz halál esetére szóló rendelkezést.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - felülvizsgálati kérelemmel támadott részében - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 21. 378/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére