GK BH 1995/725
GK BH 1995/725
1995.12.01.
Az anyaszövetkezetből csoportosan kiváló tagok által létrehozott új szövetkezet bejegyzésekor sem a szervezeti változásokkal összefüggő vagyonmegosztás miatti, sem a szövetkezetek szétválásával kapcsolatosan jogszabályban biztosított illetékmentesség az újonnan alakított szövetkezetet nem illeti meg [1992. évi I. tv. 77. és 78. §-ai, 1992. évi II. tv. 28. § (1) bek., 30. §, 52. § (1) bek.].
A Cs. és V. Vegyesipari Szövetkezet 1992. július 31-én tartotta a vagyonmegosztó közgyűlését. A Cs.-n működő szolgáltató és gumiipari üzem tagjai, valamint a p.-i PVC üzem tagjai a szövetkezetből történő csoportos kiválásukat bejelentették. A közgyűlés a kiválásra tekintettel rendelkezett a szövetkezet vagyonának megosztásáról, majd a szövetkezetben maradt tagok É. Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Szövetkezet néven kimondták a szövetkezet új típusú szövetkezetként való továbbműködését.
A Cs.-n működő szolgáltató és gumiipari üzem tagjai a kiválásukat követően 1992. augusztus 1-jén létrehozták a Cs. Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezetet. Az újonnan alakult szövetkezet jogi képviselője 1992. augusztus 17-én kelt beadványában kérte e szövetkezet cégbejegyzését a megyei bíróságtól, mint cégbíróságtól.
A cégbíróság az 1994. június 27-én kelt végzésével kötelezte a jogi képviselőt olyan alapszabály-módosítás becsatolására, amely a szövetkezet rövidített nevével összhangban álló cégelnevezést tartalmaz. Kötelezte továbbá a jogi képviselőt az igazgatósági tagok és a felügyelőbizottsági tagok elfogadó nyilatkozatának csatolására, a felügyelőbizottsági tagok lakcímének bejelentésére. A tisztségviselőknek nyilatkozniuk kellett arról is, hogy velük szemben kizáró okok nem állanak fenn. Végül a cégbíróság felhívta a jogi képviselőt arra, hogy az alapszabály 4. pontjában megjelölt 10 353 000 Ft-os induló vagyonra tekintettel további 80 000 Ft eljárási illetéket rójon le.
A szövetkezet a hiánypótló végzésben foglaltaknak - az illeték lerovásával kapcsolatos kötelezettség teljesítésének elmulasztásával - csak részben tett eleget. Ezért a cégbíróság az 1994. szeptember 22-én kelt végzésével a szövetkezet bejegyzés iránti kérelmét elutasította.
A jogi képviselő a végzés ellen benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a cégbíróság kötelezését a cégbejegyzési eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint ugyanis az 1992. évi II. tv. 30. §-a, illetve 52. §-a alapján a cégbejegyzés iránti kérelemre indult eljárás illetékmentes.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárás során beszerezte a Cs. és V. Vegyesipari Szövetkezet 1992. július 31-én tartott közgyűléséről készült jegyzőkönyvet, s ennek, illetve a fellebbezésben foglaltak alapján megállapította, hogy a kérelmező szövetkezet, szóhasználata ellenére, nem szétválás útján jött létre, hanem a Cs. és V. Vegyesipari Szövetkezetből csoportosan kiválók által történő alapítás útján. Az 1992. évi II. tv. (a továbbiakban: Ámt.) 28. §-ának (1) bekezdése értelmében szétválás esetén az 1992. évi I. tv. (a továbbiakban: Szvt.) 77. és 78. §-ai alapján kell eljárni. A szétválás lényege, hogy az eredeti anyaszövetkezet megszűnik, és helyette a tagjaiból két vagy több új szövetkezet alakul. Az új szövetkezetek a szétválással megszűnő anyaszövetkezet általános jogutódjai lesznek.
Ezzel szemben a Cs. és V. Vegyesipari Szövetkezetből, többek között, a Cs.-ben működő szolgáltató és gumiipari üzem tagjai csoportosan kiváltak. A reájuk eső vagyont az ahhoz tartozó követelésekkel és tartozásokkal együtt a közgyűlés a részükre kiadni rendelte. Ők nem váltak az anyaszövetkezet jogutódaivá, a kapott vagyon felhasználásával az anyaszövetkezettől függetlenül új szövetkezetet alapítottak az Szvt. szabályai alapján. Ezért az Ámt. 52. §-ának (1) bekezdésében foglalt eljárási illetékmentesség őket, az új szövetkezet bejegyzésére indult cégeljárás során, nem illeti meg. E jogszabály ugyanis az "anyaszövetkezet" új típusú szövetkezetként való továbbműködésével kapcsolatos cégeljárás illetékmentességét mondja ki. Nyilvánvaló, hogy az átalakulást megelőzően a vagyonnevesítésről és a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyveket is az "anyaszövetkezetnek" be kell nyújtania. E közgyűléseken hozott határozatok bejelentésére utal az idézett Ámt. 52. §-a (1) bekezdésének "az e törvényben előírt döntések" meghozatalának bejelentésével kapcsolatos illetékmentességre vonatkozó szabálya.
Az Ámt. 30. §-a pedig a szervezeti változásokkal összefüggő vagyonmegosztásból eredő vagyonátruházás esetén biztosít adó- és illetékmentességet. A kiválással létrejövő új szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárással felmerülő illetékköltség egyik csoportba sem sorolható.
Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az "anyaszövetkezetből" az Ámt. szabályai alapján kivált tagok által újonnan megalapított szövetkezet bejegyzésekor a lerótt eljárási illeték kiegészítésére kötelezte a jogi képviselőt, és a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására tekintettel is megalapozott volt a döntése. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az Szvt. 12. §-a, illetve a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése szerint a cég bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet elutasító végzést helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. VII. 32. 898/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás