KK BH 1995/734
KK BH 1995/734
1995.12.01.
Termőföld kárpótlási jegy alapján történt árverése esetén az árverési kifogás megalapozottságának vizsgálata [1991. évi XXV. tv. 23. §, 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 2. § (3) bek., 29. §, Pp. 196.§ (1) bek.]
A felperesek - akik részt vettek az 1993. március 22-én Sz. községben tartott földárverésen - 1993. március 24-én árverési kifogást nyújtottak be a kárpótlási hivatal alperesnél, előadva, hogy az árverést rendező hivatal nem jelölte meg helyesen a gazdálkodó szervezetet. Ezen túlmenően tehetséges volt az árverésen külföldiek által megvásárolt kárpótlási jegyekkel is részt venni, és a felperesek - tanyájuk tekintetében - nem élhettek elővásárlási jogukkal továbbá formális megbízásokkal a kárpótlási jegyet felvásárlók is licitálhattak.
Az alperes az 1993. június 8-án meghozott határozatával az árverési kifogást elutasította, megállapítva, hogy a gazdálkodó szervezet hibás megjelölését senki nem panaszolta, a meghatalmazott útján való árverést ugyanakkor a jogszabály lehetővé teszi. Mivel pedig az I. r. felperes nem tanyatulajdonos, így őt elővásárlási jog sem illette meg.
Az alperes határozata ellen a felperesek keresetet nyújtottak be, és kérték annak felülvizsgálat keretében történő megváltoztatását, a kifogásuknak való helytadást és az árverés érvénytelenítését. Előadták, hogy Cs. K. és neje határozatában szerepelt tévesen a község megnevezése, így ők nem tudtak árverezni. Állították, hogy egyesek a meghatalmazást - az előzetesen felvásárolt kárpótlási jegyekhez - utólag szerezték be. Továbbra is hivatkoztak a felperesek arra, hogy az általuk megjelölt tanya a községen kívül elkülönülve épült, még ha az belterületként is van nyilvántartva. Kérték a felperesek az általuk bejelentett tanúk kihallgatását állításaik igazolására.
Az elsőfokú bíróság - a bizonyítási eljárás lefolytatását követően hozott - ítéletével a keresetet elutasította. Az első fokú ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint K. L. és M. I. a perbeli árverést megelőzően adásvételi előszerződést kötöttek a Z. A. és I. Kft.-vel. Ez az előszerződés azt is tartalmazza, hogy az eladó kérésére helyette és nevében a vevő megbízottja vesz részt az árverésen, aki teljes jogkörrel árverez, és ezzel az eladó javára szerzi meg a földet. Mindkét esetben az eladók olyan meghatalmazást írtak alá, amely két névre szólt, de csak Sz. I. neve volt meghatalmazottként feltüntetve, az ezen felüli meghatalmazott neve nem volt megjelölve.
Az alperesi határozat törvényességét felülvizsgálva az elsőfokú bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy az árverés helyének téves megjelölése miatt az arra jogosultaktól kifogás nem érkezett. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által, az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (Kptv.) végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet (Vhr.) 29. §-a szerint az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A perbeli árverésen csatolt meghatalmazások - az elsőfokú bíróság szerint - megfeleltek a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó előírásoknak ezen túlmenő vizsgálatukat pedig az árverés vezetőjétől nem lehet elvárni. Nem követett el tehát jogsértést a perbeli árverés vezetője azzal, hogy a számára átadott meghatalmazásokat megfelelőnek találva és elfogadva az árverést lefolytatta. Tartalmazza az ítélet azt is, hogy a felperesek lakóháza a Vhr. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében nem tanyaépület, így a felpereseknek elővásárlási joguk sem volt.
Mivel az alperes - az elsőfokú bíróság szerint - helyesen állapította meg, hogy az árverésen jogszabálysértés nem történt, ezért az alperesi határozat felülvizsgálata iránti keresetet, mint alaptalant utasította el a bíróság.
Az első fokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, és kérték azt megváltoztatva a keresetüknek helyt adó másodfokú határozat hozatalát. Hivatkoztak arra, hogy az általuk megnevezett meghatalmazottak az árverésen, mint vevők vettek részt, ez pedig joggal való visszaélésnek minősül, mert az adásvételt meghatalmazással leplezték. Állították, hogy az árverésen olyan személyek is eljártak meghatalmazottként, akiknek K. L. és M. I. meghatalmazást nem adott.
A fellebbezés alaptalan.
A Vhr. - 1993 márciusában hatályos - 29. §-a kimondta, hogy az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében - meghatalmazás alapján - képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
Az árverési jegyzőkönyv és a csatolt meghatalmazások tartalma alapján megállapítható volt, hogy a meghatalmazások formailag megfeleltek a teljes bizonyító erejű magánokirat - a Pp. 196. §-a (1) bekezdésében foglalt - feltételeinek. A perbeli árverésen a meghatalmazások, mint teljes bizonyító erejű magánokiratok valódiságát senki nem vonta kétségbe, a megyei kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró megbízottja, mint az árverés vezetője a meghatalmazásokat helytállóan fogadta el, azok tartalmi valóságát nem vizsgálhatta.
A meghatalmazó és a meghatalmazott között adásvételi előszerződés jött létre, melyben az eladó kijelentette, hogy a földárverésen megszerzett termőföldet el kívánja adni a vevő részére, egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a birtokbaadás után az adásvételi szerződést a vevővel megköti. Ezen adásvételi előszerződés tartalmára is figyelemmel az alperes által kifogásolt meghatalmazások színlelt jogügyletnek nem minősíthetők. A Kptv. 23. §-a a vételi jog alapján árverésen szerzett termőföldnek az elidegenítését egyébként nem is tiltja, csak a termőföld mezőgazdasági hasznosításának kötelezettségét kell a kárpótlási jogosultnak vállalnia.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben csak az irányadó anyagi és eljárási szabályok megsértése esetén lehet a keresetnek helyt adó határozatot hozni. Az adott esetben azonban a perbeli árverés lefolytatása során olyan anyagi vagy eljárásjogi szabálysértés nem történt, amely a felperesek által benyújtott árverési kifogás alapjául szolgálhatott volna. (Legf. Bír. Kf. II. 25. 514/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás