76/1995. (XII. 21.) AB határozat
76/1995. (XII. 21.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.12.21.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló törvényellenesség megállapítására irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Budapest Zugló Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályozásáról szóló 6/1994. (III. 4.) rendelete 27. §-ának (2) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kezdeményezést elutasítja.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Zugló Önkormányzata törvénysértést követett el azáltal, hogy nem szabályozta az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját. Ezért felhívja a képviselő-testületet arra, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (4) bekezdésében meghatározott jogalkotási kötelezettségének 1996. március 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője — mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívására a zuglói képviselő-testület nem intézkedett — az Alkotmánybírósághoz benyújtott kezdeményezésében Budapest Zugló Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályozásáról szóló 6/1994. (III. 4.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 27. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a kifogásolt szabályozás ellentétes a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 11. § (3) bekezdésével. Sérelmezte, hogy az Ör. támadott előírása — az Lt. említett rendelkezésétől eltérően — a bérlő által a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére és lakásberendezésekkel való ellátására fordított, igazolt kiadásokat csak 100 000 Ft-ig engedi egy összegben megtéríteni.
2. A közigazgatási hivatal vezetője — miután a törvényességi ellenőrzés körében, határidő tűzésével eredménytelenül hívta fel a zuglói önkormányzatot arra, hogy tegyen eleget az Lt. 34. § (4) bekezdésében előírt jogalkotási kötelezettségének — kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést. Azt is indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze Budapest Zugló Önkormányzatát az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapítása eljárási rendje és a lakbértámogatás folyósítási módja rendeleti szabályozására.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntést a következőkkel indokolja:
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
Az Lt. a lakásbérleti jogviszony alanyainak jogait és kötelezettségeit megállapító II. fejezet 7. § (1) bekezdésében a következő rendelkezést tartalmazza:
,,A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.''
A 9. § (1) bekezdése pedig megállapítja:
,,A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.''
Az idézett előírásokból az következik, hogy a bérbeadó törvényben meghatározott, jelzett kötelezettségeit a bérlő — megállapodásban — átvállalhatja. E megállapodásnak — tehát a felek akarategyezségének — szabályoznia kell a bérlő — bérbeadótól átvállalt — költségei megtérítését, és meg kell határoznia a visszatérítés feltételeit.
Az Ör. 27. §-a ebben a tárgykörben a bérbeadó és a bérlő jogairól, illetve kötelezettségeiről így rendelkezik:
,,(1) Ha a bérlő gondoskodik a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról és látja el megfelelő berendezésekkel, akkor erről a bérbeadóval írásbeli megállapodást kell kötnie.
E megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a felmerülő költségeket;
b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját és feltételeit; és
c) a munkálatok elvégzésének határidejét.
(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét a bérbeadónak 100 000 Ft-ig egy összegben kell a bérlő részére megfizetnie. Az ezt meghaladó összeget a bérlő választása szerint részletfizetés vagy bérbeszámítás formájában téríti meg a bérbeadó.''
Az Lt.-nek indítványban hivatkozott 11. § (3) bekezdése nem a felek megállapodásán alapuló, a bérbeadó helyett a bérlő által elvégzett munkák költségeinek megtérítését szabályozza, hanem az ún. azonnali beavatkozást igénylő munkák elvégzésének költségeiről rendelkezik.
Az Lt. 10. § (1) bekezdés szerint ,,a bérbeadó köteles gondoskodni
a) az épület karbantartásáról;
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.''
A 11. § (1) bekezdése megállapítja:
,,a bérbeadó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét:
a) életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, illetőleg a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát ténylegesen akadályozó (a továbbiakban együtt: azonnali beavatkozást igénylő) hibák esetében haladéktalanul;
b) azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben
köteles teljesíteni.''
E § (2) bekezdése az azonnali beavatkozást igénylő hibák elhárításánál felmerült költségek megtérítésének általános szabályait tartalmazza.
,,A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.''
A 11. § (3) bekezdése pedig azt írja elő, hogy ,,önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit — haladéktalanul — egy összegben kell megtéríteni''.
Az Alkotmánybíróság a vizsgált rendelkezések összevetése alapján úgy ítélte meg, hogy az Ör. kifogásolt 27. § (2) bekezdése és az Lt. 11. § (3) bekezdése között nincs tartalmi összefüggés.
Az Ör. 27. § (2) bekezdése a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételével és a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel való ellátásával kapcsolatos, a bérlő által viselt költségek megtérítésének rendjét illetően az önkormányzatra mint tulajdonos bérbeadóra nézve állapítja meg az Lt. idézett 9. § (1) bekezdésében említett megállapodás kötelező tartalmai feltételeit. Az ilyen rendelkezés megalkotását az Lt. az önkormányzat számára nem tiltja, s így nem tekinthető törvényellenesnek az Ör.-nek az az előírása sem, amely 100 000 Ft összeghatárig teszi lehetővé az igazolt költségek egy összegben történő megtérítését. (Az ezt meghaladó összeget részletfizetéssel vagy bérbeszámítás formájában köteles megtéríteni a bérbeadó.)
Az Lt. 9. §-ában és a 11. §-ban szabályozott, a bérlő által is elvégezhető munkálatok jellege, természete alapvetőn eltérő. Míg a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel való ellátása megállapodáson alapuló, tervezhető feladat, addig az azonnali beavatkozást igénylő munkák a lakás épségének megóvására, a bérlő és a vele együtt lakók egészségét, testi épségét igénylő veszélyek sürgős, közvetlen elhárítására irányul. Ez utóbbi helyzetben írja elő az Lt. a bérlő igazolt költségei azonnali és egy összegben esedékes megtérítésének kötelezettségét az önkormányzat mint bérbeadó számára.
A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 27. § (2) bekezdésének az Lt. 11. § (3) bekezdésébe való ütközését nem állapította meg és ezért a kezdeményezést a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította.
2. Az Lt. 34. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját''. E törvény 93. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat képviselő-testülete úgy köteles rendeletét megalkotni, hogy az 1994. január elsején hatályba lépjen. A zuglói önkormányzat ezt a kötelezettségét elmulasztotta.
A köztársasági megbízott a törvényességi ellenőrzés körében határidő tűzésével hívta fel az önkormányzatot jogalkotói kötelezettsége teljesítésére. Mivel a felhívásnak a zuglói képviselő-testület nem tett eleget, az önkormányzati választásokat, illetve az új képviselő-testület megalakulását követően Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője újabb felhívást bocsátott ki, majd az általa megadott határidő eredménytelen elteltét követően az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmány 43. § (2) bekezdésének első mondata úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az Alkotmány e rendelkezéséből az következik, hogy törvény az önkormányzatok tekintetében szabályozási kötelezettséget is megállapíthat. Az Lt. 34. § (4) bekezdésében meghatározott jogalkotási kötelezettség tehát ezen az alkotmányi előíráson alapul. Az Alkotmánybíróság a 9/1995. (II. 22.) AB határozatban már megállapította, hogy ,,az önkormányzatnak az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a ... rendelet megalkotására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, s ez vonatkozik a jogalkotási kötelezettségére is'' (ABK 1995. február, 54/55.).
Az önkormányzat vizsgált jogalkotási kötelezettségének nem teljesítése mulasztásban megnyilvánuló törvénysértésnek minősül. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Budapest Zugló Önkormányzata mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követett el azáltal, hogy az Lt. 34. § (4) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem szabályozta rendelettel az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját. Ezért felhívta a képviselő-testületet arra, hogy a rendelkező részben megállapított határidőig tegyen eleget a jelzett jogalkotási kötelezettségének.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 406/H/1995/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás