BK BH 1995/79
BK BH 1995/79
1995.02.01.
A hivatali visszaélés bűncselekményének a megvalósulása szempontjából az előnyön bármely dolog átadását, szolgáltatásban részesítést vagy egyéb juttatást is érteni kell, amely – annak értékétől függetlenül – kedvezményezett számára jogtalan és előnyös kedvezmény [Btk. 225. §].
A megyei bíróság katonai tanácsa 1993. szeptember 2-án kelt végzésével a terhelttel szemben a hivatali visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette és őt megrovásban részesítette. A megállapított tényállás lényege a következő.
A rendőr zászlós terhelt 1992. december 29-én fogdaőri szolgálatot teljesített a rendőrkapitányság fogdájában. Az ekkor előzetes letartóztatásban levő K. Z. több alkalommal kérte a terheltet, hogy ügyének az előadójával beszélhessen. Mivel nevezettet az előadó nem kereste fel, a terheltet kérte meg, hogy részére cigarettát és különböző édességeket vigyen be. A terhelt ez utóbbi kérést teljesítette, és másnap 2 doboz cigarettát, egy üveg málnaszörpöt és 3 csomag cukorkát vitt az előzetes letartóztatott részére, összesen 287 forint értékben.
A Legfelsőbb Bíróság 1993. november 30-án kelt végzésével a katonai tanács végzését azzal hagyta helyben, hogy a cselekményt - a hivatali visszaélés bűntette mellett - szolgálatban kötelességszegés vétségeként is értékelte, és ezért őt megrovásban részesítette.
A jogerőre emelkedett végzések ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Eszerint bűnösségének a megállapítása a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével történt, mert cselekménye nem valósítja meg a Btk. 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettét.
A katonai főügyész a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét egyrészt a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettében, másrészt a Btk. 348. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgálatban kötelességszegés vétségében állapították meg.
A hivatali visszaélés bűntettét a törvény rendelkezései szerint az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, a hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.
A rendelkezésre álló adatok és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a terhelt mind rendőr, tehát a Btk. 137. §-a (1) pontjának i) alpontja értelmében hivatalos személy, a kötelességét megszegte. Az őrizete alatt álló előzetes letartóztatott részére élvezeti cikkeket vásárolt jogellenes módon, és ezzel a cselekményével az őrizetben levő személyt jogtalan előnyben részesítette, mert a vonatkozó rendelkezések értelmében a használati és élvezeti cikkek adására nem volt lehetőség.
A Btk. 225. §-a alkalmazásában kialakult ítélkezési gyakorlat szerint az előny bármely e fogalom körébe tartozó dolog, szolgáltatás vagy egyéb tényező lehet. Annak mértékére vonatkozóan sem tartalmaz korlátozó rendelkezést a törvény, tehát csekélyebb súlyú jogtalan előny esetén is megvalósulhat a hivatali visszaélés bűntette. Az előny értéke vagy annak mértéke a felelősségre vonás során a büntetés vagy az intézkedés alkalmazásának a megválasztásánál jut jelentőséghez.
Az adott esetben tehát az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terhelt bűnösségét hivatali visszaélés bűntettében megállapították. A Btk. 348. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szolgálati bűncselekményt a terhelt azzal valósította meg, hogy megszegte a Rendőrség Fogdaszabályzatának (16/1990. BM utasítás) 87. pontjában és 98. pontjában írt rendelkezéseket, amikor jogtalan előnyben részesítette az őrizetest, és vele magánbeszélgetést folytatott. Ezzel, mint őr a szolgálatára vonatkozó szabályokat olyan mértékben megszegte, hogy bűncselekménye a szolgálatban kötelességszegés vétségét is megvalósította.
Az eljárt bíróságok a terheltet megrovásban részesítették, mely intézkedés összhangban áll a cselekmények csekélyebb súlyával és a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményekkel. Mindezek folytán a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatok ebben a részükben is törvényesek.
Mivel eljárási szabálysértés sem történt, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, ezért a határozatokat a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján a hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. X. 670/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás