899/D/1995. AB határozat
899/D/1995. AB határozat*
1999.05.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 13/A. § (4) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Indokolás
1. A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 20. § (6) bekezdése által 1992. január 1-jével hatályon kívül helyezett, de alkotmányjogi panasz folytán vizsgált – a vállalkozási nyereségadóról szóló – 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VÁNYA tv.) 13/A. §-ának (1) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja ekként rendelkezett:
„(1) A (4) bekezdésben meghatározott adóalanyok 1991., 1992. és 1993. években a számított adóból – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 50%-os mértékű – adóvisszatartás formájában igénybe vehető – adókedvezményben részesülnek.
(4) (1)–(2) bekezdésben foglalt adókedvezmény igénybevételére jogosult adóalanyok:
a) ...
b) az 1982. január 1. után kizárólag tagok vagyoni hozzájárulásából alakult kisszövetkezet, a szakcsoport, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoport;
c) ...”
2. Az alkotmányjogi panaszt benyújtó erdőgazdasági szövetkezet, amelyet belföldi magánszemélyek csoportja „kistermelők szövetkezete” formában 1989-ben alakítottak meg, a VÁNYA tv. 13/A. § (4) bekezdés b) pontját diszkriminatívnak vélte. Az Alkotmány 70/A. §-ában meghatározott hátrányos megkülönböztetést abban látta, hogy „a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt kategóriák közül hiányzik a kistermelők szövetkezete”. Ez a szövetkezeti típus ugyanis „mindenben megfelel a törvény indokolásában foglaltaknak”, ezért – álláspontja szerint – „a kistermelők szövetkezetét kifelejtették a törvényalkotók a felsorolásból”. Ez pedig sérti „a szektorsemlegesség elvét. Ugyanis ha például betéti társaság formájában vagy akár kisszövetkezeti formában végeznék tevékenységüket a tagok, akkor minden további nélkül megilletné őket a VÁNYA kedvezmény.” Az indítványozó akként is értelmezi a már nem hatályos, de jogvitájában még alkalmazandó törvényt, hogy a „felsorolás nem taxatív, ezért a kistermelők szövetkezete, amely az új típusú szövetkezetek egyik alternatívája és a szövetkezeti átalakulásokat megelőzően egy lehetséges megoldást jelentett, megfelel a törvényi meghatározásnak”.
A VÁNYA tv.-ben biztosított adókedvezmény igénybevétele miatt az indítványozó terhére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. Az APEH közigazgatási határozata felülvizsgálata iránt az indítványozó szövetkezet pert indított. A keresetet a Budakörnyéki Bíróság, mint elsőfokú bíróság 17. K. 16.281/1994/3. számú ítéletével elutasította, s az elutasítást a Pest Megyei Bíróság másodfokon hozott Kf. 25.098/1995. számú ítéletével helybenhagyta.
A jogerős ítéletet az indítványozó 1995. július 18-án vette át, alkotmányjogi panaszát pedig törvényes határidőn belül, 1995. szeptember 6-án nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz. Ezért az Alkotmánybíróság a panaszt érdemben bírálta el.
3. Az alkotmányjogi panasz megalapozatlan.
3.1. A támadott törvényi rendelkezés meghatározott évekre számított adóból, pontosan megnevezett adóalanyok részére, megállapított feltételeknek való megfelelés esetén – adóvisszatartás formájában igénybe vehető – adókedvezményt biztosított. Az Alkotmánybíróság a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatában kimondta, hogy amíg a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettség, addig „senkinek sincs Alkotmányból származó alanyi joga arra, hogy e kötelezettség alól részben vagy egészben mentesüljön”. (ABH 1992. 280. 281.) A kedvezményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság hatáskörébe kizárólag annak ellenőrzése tartozik: a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság nem jogosult a jogalkotói mérlegelés célszerűségi – pl. gazdaságpolitikai, szociálpolitikai – szempontú felülbírálatára. A törvényhozó a jelen alkotmányjogi panasz kapcsán sem sértette meg az Alkotmány 9. §-ában meghatározott szektorsemlegesség elvét és az Alkotmány 70/A. §-a rendelkezéseit. Jogosult volt arra, hogy „a kistermelők szövetkezete” kategóriára – amelybe az alkotmányjogi panasszal élő erdőgazdasági szövetkezet is tartozik – jogalkotói mérlegelés alapján ne terjessze ki az 50%-os mértékű adókedvezményt.
3.2. A szövetkezeti típusokat vagy formákat – különféle jogosultságokkal és kötelezettségekkel, eltérő szervezeti követelmények meghatározásával – a korabeli jogszabályok részletesen megállapították. A vitatott VÁNYA tv. 2.-3. §-a is kimerítően meghatározta, hogy mely szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, szövetkezeti szakcsoportok, iskolai szövetkezeti csoportok, lakásszövetkezetek tekintendők – a törvény alkalmazásában –adóalanynak. A törvény 5. §-ának (3) bekezdése kifejezetten is megemlíti „a kistermelők szövetkezete” vállalkozási kategóriát, – meghatározott feltételek szerinti kedvezményes eredmény-elszámolás lehetővé tételével. Téves tehát az az indítványozói vélekedés, hogy a törvényalkotó „kifelejtette” a kistermelői szövetkezeti formát az adókedvezményre feljogosítottak csoportjából. Tudatos mellőzésének viszont – az előző pontban kifejtett érvek alapján – nem volt alkotmányos akadálya. A törvény – akár a törvényjavaslat indokolásából, akár egyéb logikai úton levezetett – kiterjesztő értelmezése természetesen jogvitára adhatott okot. Ennek elbírálására a bíróság volt hivatott.
4. Mivelhogy a VÁNYA tv. 13/A. § (4) bekezdés b) pontja alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság nem állapította meg, az arra alapozott alkotmányjogi panaszt elutasította.
Budapest, 1999. május 31.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás