• Tartalom

9/1995. (II. 22.) AB határozat

9/1995. (II. 22.) AB határozat1

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

1995.02.22.
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítása iránti indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Sárszentmihály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete törvénysértést követett el azáltal, hogy az 1992. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadásról szóló rendeletet nem alkotta meg. Ezért felhívja a képviselő-testületet arra, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-ában meghatározott jogalkotási kötelezettségének 1995. május 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Sárszentmihály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1992. évi költségvetésével összefüggésben nem alkotta meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 82. §-ában foglalt rendelkezés alapján a zárszámadásról szóló rendeletét. Emiatt a köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében az önkormányzat képviselő-testületét a törvénysértés megszüntetésére hívta fel. A képviselő-testület a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, ezért a köztársasági megbízott az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a törvénysértés megszüntetését.
Az indítvány szerint a képviselő-testület 1993. május 27-i és a július 29-i ülésén tárgyalta az 1992. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, azonban e tárgykörben megfelelő szavazati arány hiányában érdemi döntést nem hozott. A képviselő-testület a zárszámadásról szóló rendeletet a törvényességi felhívást követően sem alkotta meg.
Az indítványozó a kiegészített beadványában kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a jogszabályalkotási kötelezettség elmulasztása miatt fennálló mulasztásos törvénysértést állapítsa meg, és a képviselő-testületet kötelezze a zárszámadásról szóló rendelet megalkotására.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt határozatát a következőkre alapozta.
Az Áht. 2. §-a alapján: ,,Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései alkotják.'' A 65. §-a előírja: ,,A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg.'' A 82. §-a pedig így rendelkezik: ,,A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 3 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselőtestület a zárszámadásról rendeletet alkot.''
Az Ötv. 77. § (2) bekezdésének első mondata megállapítja: ,,Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik.'' A 91. § (1) bekezdése szerint: ,,Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését''.
A fenti törvényi rendelkezések értelmében a helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás rendszerébe tartozik, annak részét alkotja. Az Áht. pedig kötelezően előírja, hogy az önkormányzatok költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadást önkormányzati rendeletben kell megállapítani. Az Áht. tehát a szóban forgó tárgykörök tekintetében egyértelműen szabályozási kötelezettséget határoz meg.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint: ,,A helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül.'' A 44/A. § (2) bekezdése alapján pedig: ,,A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.'' Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy: ,,A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
Az Alkotmány 43. § (2) bekezdésének első mondata akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az Alkotmány e rendelkezéséből az következik, hogy törvény az önkormányzatok tekintetében szabályozási kötelezettséget is megállapíthat. Az Áht. 82. §-ában meghatározott jogalkotási kötelezettség tehát az Alkotmány eme rendelkezésén alapul. Erre tekintettel az önkormányzatnak az Alkotmány 44/A. § (1) a) pontjában meghatározott szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a zárszámadási rendelet megalkotására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, s ez vonatkozik a jogalkotási kötelezettségére is.
Az önkormányzat vizsgált jogalkotási kötelezettségének elmulasztása mulasztásban megnyilvánuló törvénysértésnek minősül. Az Alkotmánybíróság a 62/1994. (XII. 24.) AB határozatában hasonló ügyben mulasztásos törvénysértést állapított meg, mert az érintett önkormányzat a zárszámadásról szóló rendeletet nem alkotta meg (ABK 1994, 516, 517).
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Sárszentmihály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követett el azzal, hogy az Áht. 82. §-ában foglalt előírás ellenére a zárszámadásról szóló rendeletét nem alkotta meg. Ezért felhívta a képviselő-testületet arra, hogy a rendelkező részben megállapított határidőig tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1161/E/1993/3.
1

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére