913/B/1995. AB határozat
913/B/1995. AB határozat
1997.02.28.
913/B/1995. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény 9-16., 17. §-ai, valamint 20. § (4) bekezdésének alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) alapján a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérre, pótlékra és különjuttatásra jogosult (4. §).
A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (Bsz.) 80/G. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 39. § (1) bekezdése szerint a munkaidő heti 40 óra. A Ktv. 39. § (2) bekezdése szerint a munkaidő az (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet; ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.
A Tv. II. fejezete a Tv. hatálya alá tartozó dolgozók konkrét bérrendszer-változatát tartalmazza. A Tv. 9—16. §-a, a 17. §-a és a 20. § (4) bekezdés rendelkezései a munkabérrendszer részletes szabályairól szólnak. Meghatározzák a fizetési osztályokat, fokozatokat, csoportokat, ezekbe való besorolás szabályait; a bírói, ügyészi, vezetői pótlékot, a külön juttatásokat.
Ezek a szabályok az említett dolgozók munkabérét nem az általuk elvégzett munka valamiképpen mérhető eredményétől (teljesítménybér-rendszer), hanem a személyhez fűződő munkaköri besorolástól teszik függővé, egységesen meghatározott munkaidő előírásával. Az egyedileg végzett munka minőségi értékelése csak kivételesen, a Tv. szerinti első besorolásnál adott lehetőséget az illetményre közvetlenül kiható rendhagyó fizetési besorolásra [20. § (4) bekezdés].
Az indítványozó e rendelkezések alkotmányellenességét állítja. Érvelése szerint a vizsgált jogszabályok ,,csak az iskolai végzettséget, a szolgálati időt, illetve a vezetői beosztást honorálják, a végzett munka mennyisége és minősége nem kerül értékelésre'', ezért a ,,tényleges produktumokkal merőben ellentétes javadalmazást'' eredményeznek. Ez pedig az Alkotmány 70/B. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseibe ütközik.
II.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 70/B. §-a szerint:
,,(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.''
A Tv. hatálya alá tartozó dolgozók közszolgálatban állnak. A közszolgálati viszonyban az állam és a dolgozó viszonyát — munkaköri kötelezettségei és javadalmazása (illetménye) tekintetében — nem a versenyszférában jellemző kétoldalú megállapodás (munkaszerződés), hanem jogszabályok rendezik.
1. A Tv. hatálya alá tartozó dolgozók esetében a beosztáshoz igazodó egységes munkaköri követelményekhez egységes javadalmazási (illetmény) rendszer társul. A vizsgált rendelkezésekben a szabályozási körben érintett egyes dolgozók — javadalmazásuk szempontjából való — megkülönböztetése vagy korlátozása nem ismerhető fel. Az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésében tiltott megkülönböztetést a vizsgált szabályok ezért nem valósítanak meg.
2. A munkával szerezhető megfelelő jövedelemhez való jog (Alkotmány 70/B. § (3) bekezdés) érvényesüléséhez az Alkotmány rendelkezéseiből levezethetően nem feltétlenül szükséges az olyan tartalmú szabályozási rendszer, amely a személy által végzett munka mért eredményének függvényében határozza meg a munkabért. Nem következik az olyan szabályozás kényszere sem, hogy a munkavégzési kötelezettség teljesítésének színvonala vagy intenzitása közvetlenül a munkabér járandóságra legyen kihatással.
A Tv. vizsgált javadalmazási rendelkezéseivel szemben olyan munkavégzési kötelezettségeket megállapító szabályok állnak, amelyek a munka mennyiségét egységes időtartamban (törvényes munkaidő) határozzák meg, a munka minőségét pedig a beosztásnál illetve a besorolásnál értékelik. A támadott szabályok ennek megfelelve állapítják meg a javadalmazást.
Az indítvány alapján vizsgált javadalmazási szabályok az Alkotmány idézett szabályait nem sértik, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1997. február 3.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
|
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
|
Dr. Kilényi Géza s. k., |
Dr. Lábady Tamás s. k., |
|
Dr. Szabó András s. k., |
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., |
|
Dr. Vörös Imre s. k., |
Dr. Zlinszky János s. k., |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás