916/B/1995. AB határozat
916/B/1995. AB határozat*
2005.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő-szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról szóló 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet 7. § (1) bekezdése és 2. sz. melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő-szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról szóló 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet 7. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a közcélú távbeszélő szolgáltatás-hozzáférési pont létesítéséért fizetendő egyszeri belépési díjról szóló 11/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet 6. § (1) és (4) bekezdése, valamint a Melléklet 3. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Több indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérték a közcélú távbeszélő szolgáltatás-hozzáférési pont létesítéséért fizetendő egyszeri belépési díjról szóló 11/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVMr.) egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az egyik indítványozó álláspontja szerint a KHVMr. 3. § (1) bekezdése és a Melléklet 1. és 2. pontja indokolatlan különbséget tesz a díjszabás mértékének meghatározásakor az egyéni vállalkozók és az egyéni igénylők között azzal, hogy magasabb díjtételt állapít meg az egyéni vállalkozó, valamint az intézményi igénylők terhére, amely véleménye szerint sérti az Alkotmány 9. § (2) bekezdését, valamint az indítványozó által tételesen nem hivatkozott, de szövegszerűen nevesített Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott diszkrimináció tilalmát.
A másik indítványozó – alkotmányos tétel megjelölése nélkül – alkotmányellenesnek tartja a KHVMr. 3. § (2) és (5) bekezdését, amely belépési díjelőleg fizetését írja elő. Álláspontja szerint a szolgáltató ezen joga azért méltánytalan, mert lehetővé teszi a MATÁV számára azt, hogy szerződési kötelezettség nélkül ingyenesen használja az igénylő pénzét, továbbá a KHVMr. ellentétes a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseivel.
A harmadik indítványozó a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangúságát és védelmét kimondó alkotmányos tételbe ütközőnek tartja a KHVMr. – az indítványban konkrétan meg nem jelölt – 3. § (1) bekezdésének előírását, amely alapján, ha a korábban telefonvonallal rendelkezett személy olyan lakásba költözik, amelyben nem található telefonvonal, akkor csak abban az esetben kaphat új telefonvonalat, ha a hozzáférési pont létesítéséért fizetendő térítési díj teljes összegét megtéríti, tekintet nélkül arra, hogy korábban már rendelkezett előző ingatlanán távbeszélő-állomással, továbbá – álláspontja szerint – a KHVMr. nem felel meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ában foglaltaknak, és ellentétes az Alkotmány 1. §-a, a 9. §-a és a 35. §-a rendelkezéseivel.
Az Alkotmánybíróság a vizsgálat során észlelte, hogy a KHVMr.-t 2002. február 1. napjával hatályon kívül helyezte a távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő-szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról szóló 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: MeHVMr.) 15. § (2) bekezdés c) pontja és a hatályos szabályozást a MeHVMr. tartalmazza. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint a teljesen azonos normaszöveg esetén a hatályos szabályokra nézve folytatja le a vizsgálatot. Mivel a KHVMr. 3. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a Melléklet 1. és 2. pontja rendelkezéseit lényegében azonos módon szabályozza az MeHVMr. 7. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 2. sz. melléklet 1. és 2. pontja, ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezésekre folytatta le az alkotmányossági vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmi azonosságuk miatt egyesítette és azokat egy eljárásban bírálta el.
II.
1. Az Alkotmány indítványokkal érintett rendelkezései:
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
2. A KHVMr. indítványokkal érintett rendelkezései:
„3. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott mértékű belépési díjat az igénylő – a külön jogszabályban meghatározott – előfizetői szerződésének megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni a szolgáltató részére.
(2) A szolgáltató legkorábban az előfizetői szerződés megkötését megelőzően egy évvel – a belépési díj 1/3-áig terjedő mértékű – belépési díjelőleget szedhet az igénylőtől.”
„3. § (5) A szolgáltató köteles az igénylők, illetőleg előfizetők által befizetett belépési díjelőlegekről és belépési díjakról nyilvántartást vezetni, és erről az igénylők, illetőleg az előfizetők részére igazolást adni. Ha az igénylő (előfizető) a belépési díjat vagy belépési díjelőleget nem fizeti meg, a szolgáltató jogosult az igénylést nyilvántartásából és sorolási rendszeréből törölni.”
„6. § (1) A szolgáltató az előfizető kérésének megfelelően a belépési díj ismételt megfizetése nélkül helyezi át a szolgáltatási területéhez tartozó primer körzetben (körzetekben) a szolgáltatás-hozzáférési pontot (áthelyezés).”
„6. § (4) Az (1)–(2) bekezdésekben említett igénybejelentés vagy szerződésmódosítás esetében az igénylő (előfizető) a rendelet mellékletének 3. pontjában meghatározott díjat köteles fizetni.”
„Melléklet a 11/1995. (VII. 12.) KHVM rendelethez
A belépési díj legmagasabb mértéke (áfa nélkül)
|
1. |
Előfizetői szerződés esetében: |
|
|
|
egyéni igénylők, előfizetők: |
|
|
|
főállomás (különvonalú állomás) |
30 000 Ft |
|
|
ikerállomás |
20 000 Ft |
|
|
üzleti/intézményi igénylők, előfizetők: |
|
|
|
főállomás (különvonalú állomás) |
90 000 Ft |
|
|
ikerállomás |
75 000 Ft |
|
2. |
Ikerállomás főállomássá alakításának díja: |
|
|
|
(kivéve, ha az átalakítást a szolgáltató kezdeményezi) |
|
|
|
egyéni igénylők, előfizetők |
3 000 Ft/vonal |
|
|
üzleti/intézményi igénylők, előfizetők |
10 000 Ft/vonal |
|
3. |
A szerződésmódosítás díja: |
1 500 Ft” |
3. A MeHVMr. vizsgált rendelkezései:
„7. § (1) Az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott egyszeri díjat az igénylőnek egyetlen alkalommal jogosult az adott szolgáltató felszámítani.
(2) A szolgáltató legkorábban az előfizetői szerződés megkötését megelőzően egy évvel – az egyszeri díj 1/3-áig terjedő mértékű – egyszeri díjelőleget szedhet az igénylőtől.”
„7. § (5) A szolgáltató köteles az igénylők, illetőleg előfizetők által befizetett egyszeri díjelőlegekről és díjakról nyilvántartást vezetni, és erről az igénylők, illetőleg az előfizetők részére igazolást adni. Ha az igénylő (előfizető) a díjat vagy a díjelőleget nem fizeti meg, a szolgáltató jogosult az igénylést nyilvántartásából törölni.”
„9. § (1) A szolgáltató az előfizető kérése esetén – 2002. július 1-jétől az általános szerződési feltételeiben meghatározott díj ellenében – helyezi át a szolgáltatási területéhez tartozó földrajzi számozási területen (területeken) az előfizetői hozzáférési pontot (áthelyezés). Az áthelyezés díját az áthelyezéshez szükséges tevékenység költségeivel összhangban kell meghatározni, annak mértéke budapesti földrajzi számozási területhez tartozó előfizetői hozzáférési pont esetében legfeljebb tízezer forint, az egyéb földrajzi számozási területeken legfeljebb tizenötezer forint.”
Az egyszeri díj és azzal kapcsolatos díjak legmagasabb mértéke (áfa nélkül)
|
1. |
Előfizetői szerződés esetében: |
|
|
|
egyéni igénylők, előfizetők: |
|
|
|
főállomás (különvonalú állomás) |
30 000 Ft |
|
|
ikerállomás |
20 000 Ft |
|
|
üzleti igénylők, előfizetők: |
|
|
|
főállomás (különvonalú állomás) |
90 000 Ft |
|
|
ikerállomás |
75 000 Ft |
|
2. |
Ikerállomás főállomássá alakításának legmagasabb díja: |
|
|
|
(kivéve, ha az átalakítást a szolgáltató kezdeményezi): |
|
|
|
egyéni igénylők, előfizetők |
3 000 Ft/vonal |
|
|
üzleti igénylők, előfizetők |
10 000 Ft/vonal |
|
3. |
a 10. § (1) bekezdésével kapcsolatos legmagasabb díj: |
2 000 Ft” |
III.
Az indítványok nem megalapozottak.
1. Az egyik indítványozó sérelmezte, hogy az előfizetési szerződés megkötésekor a KHVMr. 3. § (1) bekezdése és a Melléklet 1. és 2. pontja a díjfizetési kötelezettség mértéke szempontjából különbséget tesz az egyéni vállalkozó (üzleti igénylő) és az egyéni igénylő között. Előadta, hogy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény célja és az Alkotmány 9. § (2) bekezdése rendelkezésének „tükrében felmerül a kérdés, hogy a vállalkozások elismerésével és támogatásával hogyan hozható összhangba az a diszkriminatív megkülönböztetés, amelyet a 11/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet tartalmaz a távbeszélő szolgáltatás hozzáférési pont létesítéséért fizetendő egyszeri belépési díj tekintetében közületi (vállalkozói), ill. egyéni igény esetén”. A KHVMr.-t hatályon kívül helyező MeHVMr. 7. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 1. és 2. pontja a díjfizetési különbségtételt és a díjmérték nagyságát változatlan formában és tartalommal tartalmazza.
„A diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. ... A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egy csoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya.” (1009/B/1991. AB határozat, ABH. 479., 479–480.) A díjfizetési kötelezettség mértéke szempontjából külön-külön csoportba tartozik az egyéni vállalkozó (üzleti igénylő) és az egyéni igénylő. Így fogalmilag kizárt a diszkrimináció.
Az Alkotmány 9. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. „»A gazdasági verseny szabadsága« ... nem alapjog, hanem a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az Alkotmány 9. § (2) bekezdése értelmében az államnak is feladata. .... A vállalkozás joga [9. § (2) bekezdés] viszont valódi alapjog.” [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 120.] A díjfizetési kötelezettség különböző mértékű megállapítása és az Alkotmány 9. § (2) bekezdése vonatkozásában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma és az indítványozó által megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés között tartalmi összefüggés nem állapítható meg.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a hatályos MehVMr. 7. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. A másik indítványozó – alkotmányos tétel megjelölése nélkül – alkotmányellenesnek tartotta az KHVMr. 3. § (2) bekezdését és az (5) bekezdés második mondatát, amely alapján a szolgáltató legkorábban az előfizetői szerződés megkötését megelőzően egy évvel – a belépési díj 1/3-áig terjedő mértékű – belépési díjelőleget szedhet az igénylőtől, továbbá ha az igénylő (előfizető) a belépési díjat vagy belépési díjelőleget nem fizeti meg, a szolgáltató jogosult az igénylést a nyilvántartásából és a sorolási rendszeréből törölni. Az Alkotmánybíróság – határidő tűzésével – felhívta az indítványozót, hogy jelölje meg az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az indítványozó állítása szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés sért. A hatályos MeHVMr. 7. § (2) és (5) bekezdése az indítványozó által támadott és időközben hatályon kívül helyezett rendelkezéssel azonos szabályozást tartalmaz.
Mivel az indítványozó – a felhívás ellenére – nem jelölt meg alkotmányi rendelkezést, amelyet álláspontja szerint sérthet a támadott jogszabályi rendelkezés, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 29. § d) pontja alapján visszautasította.
3. A harmadik indítványozó – a jogszabályhely megjelölése nélkül, de indítványának tartalmából beazonosíthatóan – támadta a KHVMr. 6. § (1) és (4) bekezdését, valamint a Melléklet 3. pontját, amely a távbeszélő-állomás áthelyezése esetére a díjfizetési kötelezettséget és a fizetendő díj mértékét szabályozta. A KHVMr-t 2002. február 1. napjával hatályon kívül helyezte a MeHVMr. 15. § (2) bekezdés c) pontja. A MeHVMr. 7. § (1) bekezdése azonban már a KHVMr.-hez képest eltérő szabályozást tartalmaz az áthelyezés esetén fizetendő díjra. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság – határidő tűzésével – felhívta az indítványozót, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy indítványát az új szabályozásra is fenntartja-e, vagy kéri az eljárás megszüntetését. Az indítványozó a felhívás ellenére nem nyilatkozott. Ezért az Alkotmánybíróság az KHVMr. alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást az Ügyrend 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2005. június 20.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás