1995. évi XCIII. törvény
1995. évi XCIII. törvény
a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról1
Az Országgyűlés a környezethez való alkotmányos alapjog maradéktalan biztosítása érdekében, az állam ezzel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeinek teljesítése és a természetvédelem jogszabályokkal biztosított eredeti szintjének helyreállítása céljából a következő törvényt alkotja:
1. § (1)2 E törvény hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett természeti területekre (a továbbiakban együtt: védett természeti terület) terjed ki, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló földterületek részeként törvény alapján a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása, továbbá a kárpótlási árverés céljából földalapokba elkülönítettek és törvény alapján már magántulajdonba kerültek.
(2) Nem terjed ki a törvény hatálya az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, azokra a védett természeti területekre, amelyeknek az egyes földalapokba történő kijelölésére a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról rendelkező 1992. évi L. törvény 4. §-ában foglalt módosító, illetve kiegészítő szabályok alkalmazása nélkül is törvényes lehetőség volt, és a kijelölés az irányadó szabályoknak megfelelően történt.
2. §3
3. §4
4. § (1)5 E törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket – a (2), (3) és (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. december 31-ig az állam javára ki kell sajátítani. A kisajátítást a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni vagy kérni.
(2)6 A természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával a kisajátítás kérése mellőzhető a tájidegen fafajú, mesterséges vagy rontott erdők, továbbá fokozott védettség alatt nem álló növény- és állatfaj élőhelyéül szolgáló szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú, továbbá – elhelyezkedésénél fogva – csekélyebb jelentőségű természeti értékkel rendelkező földterületek (pl. szántó közé ékelődött erdőfolt, periférikus, erősen zavart területek) esetén, amelyekre a természetvédelmi hatóság az érintett földterületre egyébként irányadó védelmi szabályoknál szigorúbb – a természeti károk bekövetkezésének megelőzésére alkalmas – korlátozást állapíthat meg.
(3) Mellőzhető a kisajátítás akkor is, ha a kisajátítás kezdeményezésének időpontjában az érintett földterület védettsége már megszűnt, vagy védelmi igénye olyan szintre csökkent, amelyre tekintettel a kisajátítás e törvény hatálybalépésének időpontjában nem lett volna indokolt.
(3a)7 A kisajátítás kérése mellőzhető akkor is, ha az ingatlan kedvező természeti állapota a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv állásfoglalása alapján, e törvény hatálybalépése óta nem romlott és a védettségi szint az állami tulajdonba vétel mellőzésével is fenntartható.
(4)8 Ha a védettségi szint biztosítása érdekében e törvény szerint előírt korlátozás az érintett földterület rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a természetvédelmi hatóság a tulajdonos javára – a korlátozó rendelkezések előírásával egyidejűleg – az alkalmazott korlátozás idejére a korlátozással arányos kártalanítást állapít meg. Ebben az esetben a tulajdonos a kisajátításra e törvényben megszabott határidőn belül a földterület kisajátítását kérheti. Ilyen kérelem esetén az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
5. §9
6. § (1)10 A 4. §-ban előírt kisajátítás pénzügyi fedezetéről az éves költségvetési törvényekben kell rendelkezni.
(2)11 A kisajátítási eljárás megindításáig a természeti károk megelőzése érdekében szükséges átmeneti intézkedések megtételéről (ellenőrzés fokozása, korlátozások előírása) a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelmi hatóság útján köteles gondoskodni.
7. § E törvény alkalmazásában
a) magántulajdonba kerültnek minősül az a földterület, amelyet az irányadó jogszabályok szerint a kárpótlásra jogosult az árverésen tulajdonul megszerzett, vagy a földkiadó bizottság — határozatával — a részarány-földtulajdonos javára magántulajdonként kiadott, illetőleg a részarány-földtulajdon helyét meghatározta, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént-e vagy sem,
b) védelemre tervezettnek az a földterület tekinthető, amely a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 15. §-ának (3) bekezdése értelmében ilyennek minősül,
c) természeti kár a természeti folyamatok vagy emberi hatás eredményeként a védett természeti értékek, a terület természeti állapotának kedvezőtlen változása, vagy védelmi szintjének csökkenése.
8. §12
9. § (1)13
(2)14 Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a kisajátítás ütemezését, illetve a kisajátításra kerülő egyes földterületek kisajátításának időpontját rendeletben megállapítsa.15
(2a)16 Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerinti földrészleteket.
(3)17 A törvény hatálya alá tartozó, védelemre tervezett természeti területekről az igazgatóság megkeresésre köteles tájékoztatást adni.
A törvényt az Országgyűlés az 1995. október 31-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1995. november 10. A törvényt a 2020: XL. törvény 16. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2025. január 1. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése a 2021: LX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. §-t a 2021: LX. törvény 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. §-t a 2021: LX. törvény 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1) bekezdése a 2020: XL. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: VI. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3a) bekezdését a 2020: XL. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (4) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: VI. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. §-t a 2021: LX. törvény 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdése a 2021: LX. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 31. §-ával megállapított, a 88. § (5) bekezdése, a 2015: VI. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. §-t a 2023. évi XCIV. törvény 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdését a 2006: X. törvény 112. § o) pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.
A 9. § (2) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 88. § (5) bekezdése és a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének r) pontja, a 2021: LX. törvény 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2a) bekezdését a 2020: XL. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9. § (3) bekezdése a 2011: CXII. törvény 86. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás