PK BH 1995/96
PK BH 1995/96
1995.02.01.
A biztosítási szerződés létrejöttével, hatálybalépésével kapcsolatos egyes kérdések [Ptk. 220. § (1) bek., 537. § (1)–(2) bek., 538. § (1) bek., 539. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes biztosító részvénytársaság köteles a felperes részére a biztosítási összeget megfizetni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a peres felek között 1991. november 7-én a CJG 750 frsz.-ú személygépkocsira létrejött extra casco biztosítási szerződés az alperes 15 napon belüli visszautasítása folytán nem jött létre, viszont a Ptk. 539. §-a, illetőleg a biztosítási szerződési feltételek X/60. pontja értelmében a szerződés a biztosítási ajánlat megtételét követő napon hatályba lépett, ezért az alperes a hatályba lépett szerződés alapján köteles a felperes káráért helytállni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a közbenső ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 1991. november 7-én vásárolta a perbeli gépkocsit. Ugyanezen a napon az alperesnek casco szerződés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítás első díját, 4713 forintot nyomban kifizette, amelyről az alperes megbízottja elismervényt állított ki. A gépkocsit ismeretlen tettes 1991. november 12-én eltulajdonította. A felperes feljelentést tett, és ugyanezen a napon kárigényét bejelentette. Az alperes 1991. november 13-án írásban közölte a felperessel, hogy a szerződési ajánlatát nem fogadja el, és a díjelőleget a felperesnek visszafizetni rendelte. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes nem hivatkozott arra, hogy a Ptk. 537. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlat megtételekor az alperes nyomban írásbeli elfogadó nyilatkozatot tett kötvény kiállításával. Ezért, miután az alperes a Ptk. 537. §-ának (2) bekezdésében írt jogával élve 15 napon belül az ajánlatot visszautasította, a felek között a vagyonbiztosítási szerződés nem jött létre. Létre sem jött szerződés alapján az alperes a szerződés teljesítésére, a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kár megtérítésére nem kötelezhető. A Ptk. 537. §-ának (2) bekezdése és 539. §-ának (1) bekezdése csak létrejött szerződés esetében, a biztosítási szabályzattal összhangban rendezi a szerződés visszamenőleges hatályának beálltát. Szerződés hiányában pedig a felperes keresetét el kellett utasítani.
A jogerős ítélet ellen - a jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú ítélet megváltoztatását és a közbenső ítélet helybenhagyását kérte. Felülvizsgálati kérelmének indokolása szerint jogszabálysértően téves a jogerős ítélet álláspontja, amely szerint a létre nem jött szerződés nem lépett hatályba. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a biztosításidíj-előleg átvételekor a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatot tett, ezáltal a szerződés létrejött, és hatályba lépett. Ennek igazolására csatolta a biztosító a biztosító elfogadást is tartalmazó elismervényét.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A másodfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján helytállóan állapította meg, hogy az alperes visszautasítása folytán létre nem jött szerződés nem léphetett hatályba, azaz szerződés hiányában az alperes marasztalására nincsen lehetőség.
A felülvizsgálati eljárásban azonban a felperes csatolta az alperes által kiállított extra casco díj elismerése elnevezésű okiratát, amelynek hátoldala rögzíti, hogy "ez az elismervény helyettesíti a casco kötvényt", amíg azt a felperes nem kapja kézhez, és rögzíti azt is, hogy a "megkötött casco biztosítás" a megkötést követő nap 0 órájakor lép életbe. A Ptk. 537. §-ának (1) bekezdése alapján a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Ennek a szokásos menete az, hogy a biztosított a rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagyonbiztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. Ez a biztosított írásbeli ajánlata, amelyet ezt követően többféleképpen fogadhat el a biztosító. Ennek egyik módja, hogy nyomban írásbeli elfogadó nyilatkozatot tesz és ezáltal a szerződés nyomban létrejön. A Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése alapján az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja.
A perben a biztosítottnak kell bizonyítania a biztosító tagadásával szemben, hogy a szerződés írásban létrejött. A felperes által csatolt igazolás tartalma szerint maradéktalanul megfelel a biztosító elfogadó nyilatkozatát pótló, a Ptk. 538. §-ának (1) bekezdésében megkívánt igazolójegynek. Nem vitás, hogy az igazolójegy kiállítása az ajánlattétel napján, azaz 1991. november 7-én történt. Ezen írásbeli elfogadásnak minősülő igazolójegyet a biztosító megbízottja írta alá, akinek szerződés kötésére való jogosultsága a Ptk. 220. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítható. Ezzel a Ptk. 537. §-ának (1) bekezdésében megkívánt írásbeli alakban a biztosítási szerződés érvényesen létrejött, és a Ptk. 539. §-ának (1) bekezdése értelmében a következő nap 0 órájakor hatályba lépett. A létrejött szerződés alapján az alperes a Ptk. 537. §-ának (2) bekezdésében írt visszautasítási jogával már nem élhetett.
A fentiek alapján a felülvizsgálati eljárásban csatolt bizonyíték alapján megállapítható, hogy a biztosítási szerződés létrejött, és hatályba lépett. Ebből eredően a másodfokú bíróság a felperes keresetét jogszabálysértéssel utasította el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22. 835/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás