965/B/1995. AB határozat
965/B/1995. AB határozat*
1998.01.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a távközlési beruházási hozzájárulásról szóló 16/1987. (V. 13.) MT rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 84/1995. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az egyesített ügyben az indítványozók a távközlési beruházási hozzájárulásról szóló 16/1987. (V. 13.) MT rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 84/1995. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. A kifogásolt rendelkezés a következőképpen szól:
(4) A távbeszélő-állomás átírása vagy áthelyezése esetében – arra a szolgáltatás-hozzáférési pontra, amelyért a beruházási hozzájárulást még nem fizették meg – a külön jogszabályban meghatározott mértékű belépési díjat kell a jogosult részére megfizetni.
Az egyik indítványozó véleménye szerint az idézett rendelkezés az Alkotmány 70/A. § (1) és (3) bekezdéseibe ütközik, mivel hátrányos megkülönböztetést tesz a belépési díj fizetési kötelezettség tekintetében azok között, akik a telefonvonaluk bekötésekor fizettek beruházási hozzájárulást, illetve azok között, akik erre a telefonvonaluk megszerzésekor hatályos jogszabályok szerint nem voltak kötelesek.
Véleménye szerint ez a megkülönböztetés sérti az állampolgárok jogegyenlőségét is, mivel azok, akik a telefonvonalhoz az akkori rendelkezéseknek megfelelően ingyenesen jutottak, ugyanolyan jogos használói a távbeszélő vonalnak, mint azok, akik a telefonvonalhoz később, az akkor hatályos jogszabályok szerint beruházási hozzájárulás fizetése ellenében jutottak.
A másik indítványozó álláspontja szerint az érintett rendelkezés sérti az állampolgárok jogbiztonságát, mivel egy, már hosszú ideje igénybe vett szolgáltatásért visszamenőleges hatállyal kíván beruházási hozzájárulást fizettetni.
Véleménye szerint a jogegyenlőség elvét is sérti az, hogy azok az előfizetők, akik a telefonvonalért beruházási hozzájárulást nem fizettek, de nem kérnek átírást vagy áthelyezést, továbbra is fizetési kötelezettség nélkül használhatják telefonjukat, míg azok, akik átírást vagy áthelyezést kérnek, belépési díjat kötelesek fizetni.
Ez a rendelkezés az indítványozó szerint végső soron az állampolgárok élethez való jogát is sérti, mivel a fizetendő összeg olyan magas, hogy sokak számára megfizethetetlen. Így éppen a leginkább rászorulók, az idős, beteg kisnyugdíjasok vannak kitéve annak a veszélynek, hogy elveszítik a telefonvonalukat.
II.
Az indítványok a következők miatt nem megalapozottak:
Az Alkotmány 70/A §-a a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az emberi, illetve az állampolgári jogokkal összefüggésben fogalmazza meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint ez a tilalom kiterjed az egész jogrendszerre, feltéve, hogy a megkülönböztetés az emberi méltósághoz való jogot sérti.
A diszkrimináció tilalma nem jelenti azonban azt, hogy az emberek közötti bármiféle különbségtétel tilos lenne. Amennyiben a kormányrendelet a belépési díj fizetési kötelezettség tekintetében aszerint tenne különbséget, hogy valaki fizetett-e már beruházási hozzájárulást vagy nem, akkor sem tenne az emberi méltóságot sértő, önkényes megkülönböztetést.
A fizetési kötelezettség azonban a rendelet nyelvtani értelme szerint nem attól függ, hogy az áthelyezést, illetve az átírást kérő személy fizetett-e már beruházási hozzájárulást, hanem attól, hogy arra a szolgáltatás-hozzáférési pontra, ahová a telefonvonal áthelyezését, illetve átírását kérik, fizettek-e már beruházási hozzájárulást. Az Alkotmánybíróság a jogszabálynak ebből a megfogalmazásából indult ki.
Ilyen értelmezés mellett előfordulhat, hogy olyan személy kér áthelyezést, aki a telefonvonaláért nem fizetett beruházási hozzájárulást, de olyan helyre (olyan szolgáltatás-hozzáférési pontra) kéri a vonal áthelyezését, amelyre már fizettek beruházási hozzájárulást, s így nem lesz köteles belépési díjat fizetni.
Ugyanilyen értelmezés mellett lehetséges az ellenkező eset is, amikor olyan vonal áthelyezését kérik, amelyért már fizettek beruházási hozzájárulást, de olyan szolgáltatás-hozzáférési pontra, amelyre még nem fizettek. Ilyenkor a rendelet szerint az áthelyezést kérő köteles lesz még egyszer megfizetni a belépési díjat.
Meglehet, hogy ez a szabályozás célszerűtlen, adott esetekben igazságtalan, de nem minősíthető alkotmányellenesnek, mivel nem tartalmaz az emberi méltóságot sértő, önkényes személyek közötti megkülönböztetést. A jogszabályok technikai megoldásai, célszerűségi, igazságossági szempontok szerinti elbírálása pedig nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
Budapest, 1998. január 19.
Dr. Holló András s. k., Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás