PK BH 1996/103
PK BH 1996/103
1996.02.01.
Nincs helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítási anyag okszerű mérlegelése, a felek különös méltánylást érdemlő érdekeinek megfelelő értékelése alapján módosította az előszerződésben megállapított feltételeket [Ptk. 208. § (4) bek., Pp. 206. § (1) bek.].
A peres felek 1989. február 7-én előszerződést kötöttek a perbeli családi házas ingatlanra, amely akkor 1/4-1/4 arányban az alperesek, 1/2 arányban pedig P. J.-né tulajdonában állt, akit az alperesek öröklési szerződés alapján eltartottak annak fejében, hogy ők lesznek majd az ingatlanhányadrész örökösei.
Az előszerződés megkötésekor a 800 000 forintban meghatározott teljes vételárból 400 000 forintot a felperesek megfizettek, a további 400 000 forint megfizetésére pedig a tulajdonjog szegszerzését követő három év alatt részletekben vállaltak kötelezettséget. A felek úgy állapodtak meg hogy a végleges adásvételi szerződés azonnal megkötik, mihelyt az alperesek az 1/2 hányadrészt megöröklik. P. J.-né 1989. június 6-én elhunyt, így az alperesek megörökölték az 1/2 hányadrészt, és az ingatlan kizárólagos tulajdonosaivá váltak egymás között 1/2-1/2 arányban. Az alperesek a végleges adásvételi szerződést mégsem kötötték meg a felperesekkel, hanem pert indítottak az előszerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt. Keresetüket az eljárt bíróságok jogerősen elutasították, és megállapították, hogy az előszerződés érvényes.
Ezt követően indították meg a felperesek a jelen pert, kérve, hogy a bíróság az előszerződés alapján azzal azonos tartalommal hozza létre az adásvételi szerződést a peres felek között.
Az alperesek ellenkérelme a szerződés 1 500 000 forintos vételáron való létrehozására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a szerződést 800 000 forint vételár mellett hozta létre úgy, hogy az ingatlant az alperesek 15 nap alatt kiürítve kötelesek a felperesek birtokába adni, ugyanazon idő alatt pedig a felperesnek a hátralékos 400 000 forint vételárat egy összegben megfizetni. Megkereste az elsőfokú bíróság a földhivatalt, hogy a vételár megfizetésének igazolását követően a felperesek tulajdonjogát jegyezze be.
Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, kérve a vételár 1 500 000 forintban történő meghatározását. A másodfokú bíróság az első fokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseit részben megváltoztatva, az ingatlan vételárát 1 000 000 forintra, a felperesek vételártartozását 600 000 forintra felemelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Ptk. 208. §-ának (4) bekezdése alapján módosította az előszerződésben megállapított vételárat. Az alperesek különös méltánylást érdemlő érdekét sértette volna ugyanis, ha az előszerződés idején érvényes lakott forgalmi áron a felperesek úgy jutottak volna az ingatlanhoz, hogy a vételárhátralékot csak négy évvel később kell megfizetniük. Ezért a másodfokú bíróság az előszerződés idején érvényes beköltözhető árban határozta meg a vételárat.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. A felperesek álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértően alkalmazta a Ptk. 208. §-ának (4) bekezdését, mert az arra alapot adó kivételes feltételek nem álltak fenn.
Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A bíróság a Ptk. 208. §-ának (4) bekezdése alapján akkor jogosult a szerződést az előszerződésben megállapított feltételek módosításával létrehozni, ha a bizonyítékok Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti értékelésével úgy találja, hogy valamelyik fél különös méltánylást érdemlő érdeke ezt indokolja. Amikor tehát a felülvizsgálati kérelem a Ptk. 208. §-ának (4) bekezdése alkalmazását kifogásolja, lényegében a szabad bírói mérlegelést támadja. A Legfelsőbb Bíróság már több határozatában is rámutatott arra, hogy a bizonyítékok okszerű mérlegelése a felülvizsgálati eljárásban sikerrel nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, vagyis a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a lefolytatott bizonyítás adatainak szembeállítására, újabb összevetésre. Erre csak akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy a bíróság iratellenesen, okszerűtlenül vagy logikai ellentmondást tartalmazó módon értékelte a bizonyítás anyagát. A jogerős ítélet ugyanis csak ezekben az esetekben tekinthető megalapozatlannak s így jogszabálysértőnek.
A jelen esetben azonban ez nem volt megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítási anyag okszerű mérlegelése, a felek körülményeinek és az ügyletkötés során tanúsított magatartásának a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti megfelelő értékelése alapján találta indokoltnak az előszerződésben megállapított feltételeknek a Ptk. 208. §-ának (4) bekezdése szerinti módosítását.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22 695/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás