1035/F/1996. AB határozat
1035/F/1996. AB határozat*
1998.06.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 8. § (2) bekezdése alapján indult eljárásban meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Szeged, Vasgyár utca területén megépült szervizút kialakítása miatt az érintett ingatlanok tulajdonosainak kártalanítása ügyében az építésügyről szóló – a konkrét ügyben még irányadó – 1964. évi III. törvény 17. §-ára figyelemmel a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell eljárni.
A konkrét ügyben a 373/1993. számú építési engedélyt kiadó Csongrád Megyei Közlekedési Felügyeletnek, mint etekintetben engedélyező hatóságként eljáró szervnek van hatásköre, amely hatóság a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. rendelkezései alapján hozza meg a kártalanítás ügyében a szükséges határozatot.
Indokolás
A Csongrád megyei Közigazgatási Hivatalnak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 8. § (2) bekezdésére figyelemmel előterjesztett kérelme arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, miszerint a Szeged, Vasgyár utcai szervizút megépítése miatt az érintett ingatlanok tulajdonosai által igényelt kártalanítás ügyében hozandó közigazgatási döntés meghozatalára melyik hatóságnak van hatásköre. A kérelmező az Áe 8. § (2) bekezdés alapján hatásköri vitát lát abban, hogy sem az építési engedélyt kiadó hatóság, sem pedig Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet nem vállalta a tulajdonosok kártalanítását. A kérelmező Csongrád megyei Közigazgatási Hivatal pedig hatáskörének hiányát állapította meg az ügyben.
Annak ellenére, hogy a tulajdonosok által indított kártérítési perben az eljáró bíró jogerős permegszüntető végzése szerint a kérelem kártalanítási igény, amely ügyben az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) 17. §-ára figyelemmel a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell eljárni, s a bíróságnak ebben a szakaszban hatásköre nincs.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy miután a – fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett – pert megszüntető végzésből az következik, hogy a tulajdonosok igénye nem kártérítési alapú, hanem azt a bíróság kártalanításra vonatkozó kérelemnek tekintette, a kérdéses ügyben tehát a bíróság által megjelölt Ét. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
Eszerint ugyanis a telek közút céljára történő igénybevétele esetén a kártalanítás kérdésében a kisajátítási eljárás kártalanítási szabályait kell alkalmazni. A Polgári jogi döntvénytár IX. kötetében közzétett 64. számú jogesetből kiindulva a hivatkozott rendelkezést a bírósági gyakorlat kiterjesztően értelmezi. Ennek megfelelően a megjelölt rendelkezés szerint kell eljárni akkor is, ha a közút megépítése során nem történt igénybevétel a szomszédos telekből, de a közút létesítésével, korszerűsítésével kapcsolatos munka értékcsökkenéssel jár.
Időközben ugyan az Ét-t hatályon kívül helyezte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény – amely e kérdést hasonlóan szabályozza –, de a törvény 60. §-ának utolsó bekezdése szerint a folyamatban lévő kártalanítások ügyében, – tehát a konkrét ügyben is – az Ét. rendelkezései az irányadóak.
Az Ét. 17. §-a logikájából pedig az következik, hogy a kártalanítás ügyében is annak a hatóságnak kell eljárnia, amely hatóság az igénybevétel során a lejegyzés elrendelő határozatot hozta. Ez a hatóság az építésügyi hatóság. Ez a szabály érvényesül abban az esetben is, ha a közút megépítése során nem történt igénybevétel, de kártalanítási igény felmerül. A kártalanítási eljárásra a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. (Tvr.) rendelkezései az irányadók.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a konkrét ügyben a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyeletnek van hatásköre, minthogy a Szabadkai (5-ös) út és a Szeged III. Körút keresztezésében a jelzőlámpás csomópont megépítésére az építési engedélyt 373/1993. számú határozatával e hatóság adta ki.
E hatóság a kártalanítási igények elbírálása során határozattal dönthet abban a kérdésben – amennyiben a kártalanításra vonatkozó igény megalapozott –, hogy milyen arányban terheli a kártalanítás kötelezettsége a szalagkorlátot elhelyező közút építőjét, és milyen arányban a nem megfelelőnek minősülő szervizút megvalósítóját.
A Tvr. 19. § (1) bekezdése itt is irányadó; vagyis, hogy a közigazgatási határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a fél azonban a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.
Budapest, 1998. június 22.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás