1996. évi CIV. törvény
1996. évi CIV. törvény
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelmérőll Budapesten, 1994. június 8-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről1
1996.11.29.
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Budapesten,
1994. június 8-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. szeptember 7-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1995. szeptember 7-én hatályba lépett.)
2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
,,Megállapodás
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között
a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között
a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről
A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)
attól az óhajtól vezetve, hogy a két Állam gazdasági kapcsolatait fejlesszék,
azzal a szándékkal, hogy ösztönözzék és kedvező feltételeket teremtsenek az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél területén a kölcsönös előnyök alapján,
felismerve, hogy a beruházások kölcsönös előmozdítása és védelme a Megállapodással összhangban ösztönzi a kezdeményezéseket ezen a területen,
megállapodtak a következőkben:
1. Cikk
Meghatározások
A Megállapodás alkalmazásában:
1. A ,,beruházás'' kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, különösen a következőket:
a) az ingó és ingatlan vagyont, valamint minden egyéb vagyoni értékű jogot, mint például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;
b) a részvényeket, üzletrészeket és a társasági érdekeltség egyéb formáit;
c) a kinnlevőségeket és más gazdasági értékkel bíró jogokat;
d) a szerzői jogokat, az ipari és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat (például a szabadalmakat, engedélyeket, ipari terveket, kereskedelmi neveket, márkaneveket és kereskedelmi elnevezéseket), a műszaki folyamatokat, a know-how-t és a good-will-t;
e) minden jogszabály vagy szerződés keretében biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót.
Ilyen vagyoni értékű jog minden olyan közvetlen beruházás, amelyet a törvényekkel és a jogszabályokkal összhangban valósítottak meg annak a Szerződő Félnek a területén, ahol a beruházás megvalósult.
A vagyon értékű jog beruházási formájának későbbi változásai nem érintik azok beruházási jellegét, feltéve, hogy az ilyen változás nem ellentétes az adott Szerződő Fél erre vonatkozó jogszabályaival.
2. A ,,hozam'' kifejezés a beruházásból jogszerűen szerzett nyereséget, osztalékot, kamatot és egyéb összegeket jelenti.
3. A ,,beruházó'' kifejezés mindkét Szerződő Félre vonatkozóan az alábbiakat jelenti:
a) az olyan természetes személyt, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak hatályos jogszabályai értelmében.
b) minden olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot, céget, társulást, szervezetet vagy egyesületet, amely bármelyik Szerződő Fél jogszabályaival összhangban jött létre, vagy került bejegyzésre a területén lévő székhellyel.
4. A ,,terület'' kifejezés az alábbiakat jelenti:
a) Magyarország tekintetében, földrajzi értelemben a Magyar Köztársaság területét;
b) Bulgária tekintetében a Bolgár Köztársaság szuverenitása alá tartozó területet, beleértve a területi vizeket is, valamint a kontinentális talapzatot és azt a kizárólagos gazdasági övezetet, amely felett a Bolgár Köztársaság felségjogokat és joghatóságot gyakorol a nemzetközi joggal összhangban.
2. Cikk
A beruházások előmozdítása és védelme
1. Mindkét Szerződő Fél előmozdítja és védi területén a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait, törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházásokat, valamint igazságos és méltányos bánásmódot és védelmet biztosít számukra.
2. A beruházásból származó hozam újrabefektetése esetén az ilyen újrabefektetés és hozama is ugyanazt a védelmet élvezi, mint az eredeti beruházás.
3. Mindkét Szerződő Fél kedvezően és a törvényeivel és jogszabályaival összhangban ítéli meg a másik Szerződő Fél azon állampolgárainak, valamint a háztartásuk részét képező családjuknak a Szerződő Állam területére történő belépésével, tartózkodásával, munkájával és mozgásával kapcsolatos kérdéseket, akik a Megállapodás meghatározása szerinti beruházásokkal kapcsolatos tevékenységeket végzik.
3. Cikk
Nemzeti és legnagyobb kedvezményes bánásmód
1. Mindkét Szerződő Fél beruházóinak beruházásai a másik Szerződő Fél területén olyan bánásmódban részesülnek, amely nem kedvezőtlenebb annál, amelyben a saját beruházók vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak a beruházásai részesülnek, bármelyik is a kedvezőbb.
2. Mindkét Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén olyan bánásmódban részesülnek a beruházások irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amelyben a saját beruházók vagy bármelyik harmadik állam beruházói részesülnek, bármelyik is a kedvezőbb.
3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők úgy, y az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy a másik Szerződő Fél beruházóinak bármilyen olyan kedvezményes bánásmódot, preferenciát vagy kiváltságot biztosítson, amelyet az előbbi Szerződő Fél a következők alapján nyújt:
a) bármely vámunió, vagy szabadkereskedelmi övezet, vagy pénzügyi unió, vagy hasonló nemzetközi megállapodások alapján létrejött ilyen uniók, intézmények és más gazdasági együttműködési formák, melynek bármelyik Szerződő Állam tagja vagy tagja lehet;
b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy nagyrészt az adózással kapcsolatos.
4. Mindkét Szerződő Fél fenntartja a jogot arra, hogy a hatályos jogszabályaival összhangban kivételeket tegyen, vagy tartson fenn az e Cikk 1. és 2. bekezdéseinek megfelelően biztosított nemzeti elbánásmódból. Ugyanakkor minden új kivétel csak azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket az ilyen kivételek hatálybalépése után valósítanak meg.
4. Cikk
Kártalanítás veszteségekért
Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerződő Fél saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít. Az ezzel kapcsolatos kifizetések szabadon átváltható pénznemben szabadon és késedelem nélkül átutalhatók.
5. Cikk
Kisajátítás
1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy a kisajátítással (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve a közérdeket. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, kellő jogi eljárások keretében kell végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezéseket kell hozni az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanításról.
2. A kártalanítás összegének meg kell egyeznie a beruházásnak közvetlenül a kisajátítás időpontja előtti piaci értékével, haladéktalanul ki kell fizetni, és a kifizetés időpontjáig terjedő időszakra a beruházás megvalósításának pénznemében jegyzett 12 havi LIBOR-nak megfelelő éves kamatot kell tartalmaznia. Az ilyen kárpótlási kifizetés szabadon átutalható.
3. Az érintett beruházónak joga van arra, hogy e Szerződő Fél bírói vagy egyéb független hatósága azonnal megvizsgálja az ügyét, és beruházását az e Cikkben rögzített elvekkel összhangban értékelje.
6. Cikk
Átutalások
1. Mindkét Szerződő Fél garantálja a másik Szerződő Fél beruházói számára, a beruházók minden adókötelezettségének teljesítése után, a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az ilyen átutalások különösen a következőket foglalják magukban:
a) a tőkét és a pótlólagos összegeket a beruházás fenntartására vagy növelésére;
b) a beruházás hozamát;
c) a beruházás eladásából vagy teljes, illetve részleges felszámolásából befolyó összegeket;
d) a beruházás működtetéséből eredő költségek kifizetéséhez szükséges összegeket, például a hitelek visszafizetését, a szabadalmi vagy licencdíjak kifizetését;
e) a 4. és 5. Cikk értelmében fizetendő kártérítést;
f) a másik Szerződő Fél állampolgárai által a másik Állam területén végrehajtott beruházásokkal kapcsolatosan elvégzett munkákért és szolgáltatásokért kapott munkadíjat az illető Állam jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően.
2. Az előző bekezdésben említett átutalásokat késedelem nélkül teljesíteni kell annak a Szerződő Félnek a területén az átutalás időpontjában érvényes hivatalos átváltási árfolyamon, amelynek területén a beruházás megvalósult.
7. Cikk
Jogutódlás
1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri:
a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átruházását jogszabály vagy jogügylet útján ebben az Államban az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére, valamint
b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak a kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.
2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.
8. Cikk
A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése
1. A Szerződő Felek közötti jogvitákat a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan lehetőség szerint a Szerződő Felek közötti tárgyalások útján kell rendezni.
2. Ha a Szerződő Felek közötti vita a tárgyalások kezdetétől számított hat hónapon belül nem rendezhető, bármelyik Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé kell terjeszteni.
3. Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani:
A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ez a két tag azután kiválasztja egy harmadik Állam állampolgárát, akit a két Szerződő Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé kell kinevezni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított két hónapon belül ki kell jelölni.
4. Amennyiben az e Cikk harmadik bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történnek meg, ellenkező megállapodás hiányában bármelyik Szerződő Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Ha az elnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza említett feladatai ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.
5. A választottbíróság a Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei és szabályai alapján hoz döntést. A választottbíróság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés végleges és mindkét Szerződő Felet köti. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.
6. Mindkét Szerződő Fél maga viseli saját tagjának, valamint a bírósági eljárásban saját képviseletének a költségeit. Az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik.
9. Cikk
Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási jogviták rendezése
1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti jogvitákat az utóbbinak az előbbi beruházásával kapcsolatos ezen Egyezmény szerinti kötelezettségére vonatkozóan a vitában álló felek lehetőség szerint baráti módon rendezik.
2. Ha az ilyen vita attól az időponttól számítva hat hónapon belül nem rendezhető, hogy valamelyik fél baráti rendezést kért, az érintett beruházó a jogvitát a Szerződő Fél illetékes bírósága elé terjesztheti.
3. A Megállapodás 4., 5. és 6. Cikkével kapcsolatos vita esetén az érintett beruházó e helyett úgy is dönthet, hogy az ügyet választottbírósági eljárásra terjeszti be
a) olyan ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) a választottbíróságokra vonatkozó szabályai szerint jön létre; vagy
b) a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához, abban az esetben, ha Bulgária részesévé válik az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási vitákról szóló Egyezménynek, amelyet 1965. március 18-án fogadtak el Washingtonban (ICSID Egyezmény).
4. Az ítélet végleges, a vitában álló mindkét felet köti, és az érintett Szerződő Fél belső jogszabályaival összhangban hajtandó végre.
10. Cikk
Egyéb szabályok alkalmazása
Ha a Szerződő Felek nemzeti jogszabályai vagy a Szerződő Felek között a hatályban lévő jelenlegi vagy jövőbeni nemzetközi megállapodás, vagy valamilyen más nemzetközi megállapodás, amelynek mindkét Szerződő Fél részese, olyan akár általános, akár speciális szabályokat tartalmaz, amelyek a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait kedvezőbb bánásmódra jogosítják fel, mint amit a Megállapodás biztosít, ez a szabályozás olyan mértékben, amilyen mértékben kedvezőbb, előnyt élvez a Megállapodással szemben.
11. Cikk
Tanácskozások
A Szerződő Felek képviselői szükség esetén tanácskozásokat tartanak a Megállapodás végrehajtását érintő bármilyen kérdésben. Az ilyen tanácskozásokat az egyik Szerződő Fél javaslatára tartják, diplomáciai úton egyeztetett helyen és időben.
12. Cikk
A megállapodás hatálya
A Megállapodás kiterjed a két Szerződő Fél beruházóinak azokra a beruházásaira is, amelyeket a másik Szerződő Fél területén 1965. január 1-je után szereztek meg.
13. Cikk
Hatálybalépés, időbeli hatály
1. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeiknek eleget tettek. A Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba.
2. A Megállapodás tizenöt (15) évig marad hatályban, és azt követően is mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az eredeti vagy bármelyik későbbi időszak lejárta előtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másikat arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.
3. A Megállapodás felmondása előtti időszakban megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás 1—12. Cikkének rendelkezései a felmondást követő további tíz évig hatályban maradnak.
Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták.
Készült két eredeti példányban Budapesten, 1994. június hó 8. napján, angol nyelven.
A Magyar Köztársaság nevében
Szabó Iván s. k.
Szabó Iván s. k.
A Bolgár Köztársaság nevében
Sztojan Alekszandrov s. k.''
Sztojan Alekszandrov s. k.''
3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. szeptember 7-től kell alkalmazni.
1
A törvényt az Országgyűlés az 1996. november 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. november 29. A törvényt a 2020: LXI. törvény 6. § k) pontja hatályon kívül helyezte 2020. június 24. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás