1055/B/1996. AB határozat
1055/B/1996. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (4) bekezdés, valamint a törvény 1. számú melléklet ,,Első részéből'' az óvodapedagógus-létszám megállapításai és a ,,Harmadik rész'' I. fejezet 1/b. pont alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek az 1996. évi LXII. törvény 19. § (2) bekezdéssel megállapított 24. § (4) bekezdése szerint az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatának. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.
A törvény 1. számú mellékletének ,,Első része'' azt írja elő, hogy az óvodai pedagógusok, gyógypedagógusok létszámát az óvodai csoportok, a kötelező órák száma, a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység, az óvoda nyitvatartási ideje alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitvatartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzék, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.
Az 1. számú melléklet ,,Harmadik része'' a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámát tartalmazza. Az indítványozó álláspontja, hogy a törvény felsorolt részeinek együttes értelmezése szerint az óvodapedagógusok közül legalább minden második csak részmunkaidőben tudja munkáját ellátni. A gyakorlatban ugyanis egy óvodai csoportban heti 50 óra időkeretben egy óvónő alkalmazása 32 kötelező órával nem elegendő, két egymást váltó óvónő kötelező órája pedig az 50 órába nem fér bele. Szerinte az óvodapedagógusi pálya hátrányos megkülönböztetése, hogy egy egész szakterületnek részmunkaidős tevékenységgé kell válnia. Az indítvány az Alkotmány 70/A. § (1) pontjára támaszkodik. Az indítványozó a kötelező óraszám előírásaiban hátrányos megkülönböztetést lát az óvodapedagógusokkal szemben.
II.
Az indítvány nem megalapozott.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmát az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés tartalmazza annak kimondásával, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének helyes értelmezésével az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott.
Önmagában egyes munkaköröket érintő megkülönböztető szabályok nem sértik az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését. A különböző csoportokra nézve — figyelemmel a mögöttes társadalmi, gazdasági, szociális stb. érdekekre — alkotmányos sérelem nélkül érvényesülhetnek eltérő szabályok. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének sérelme akkor vetődik fel, ha egyazon társadalmi csoporton belül, kellő alap nélkül eltérő a szabályozás [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990. 73.].
A közoktatásról szóló törvény és annak melléklete az óvodákban, a különböző fokú iskolákban és a kollégiumokban foglalkoztatott pedagógusok tevékenységi szabályait tartalmazza, akik között csoportonként az eltérő szabályozás indokolt lehet. Az óvoda sajátos céljai indokolják, hogy az ott dolgozó pedagógusok más munkarendben dolgozzanak, mint az iskolákban dolgozó pedagógusok. Az óvodapedagógusokra vonatkozó előírások a pedagógusok egy csoportjára vonatkoznak, a szabályozás a csoporton belül egységes, minden óvodapedagógusra vonatkozik, közöttük hátrányos megkülönböztetést tehát nem tesz. Nem is szükségszerű az óvodapedagógusok részidős foglalkoztatása, de az ilyen alkalmazás nem is alkotmánysértő. Így az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés sérelmét az Alkotmánybíróság nem látta megállapíthatónak.
Mindezekre a szempontokra figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta, ezért azt elutasította.
Budapest, 1997. január 13.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
Dr. Lábady Tamás s. k., |
Dr. Szabó András s. k., |
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., |
Dr. Vörös Imre s. k., |
Dr. Zlinszky János s. k., |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás