BK BH 1996/11
BK BH 1996/11
1996.01.01.
I. A tiltott szerencsejáték szervezője – vagyis az, aki a szerencsejátékot irányítja, és másokat az abban való részvételre rábír vagy rábírni törekszik – akkor is megvalósítja a bűncselekményt, ha ő maga személyesen nem vesz részt a játékban [Btk. 267. §, 1991. évi XXXIV. tv. 1. § és 37. § 14. pont].
II. A tiltott szerencsejáték szervezése rendszeres, ha az elkövető a tényállásszerű magatartást többször fejti ki, amely természetes egység, ezért a folytatólagosság megállapítása kizárt [Btk. 267. §, 12. § (2) bek.].
A városi bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett tiltott szerencsejáték szervezésének vétségében mondotta ki bűnösnek, ezért őt, mint többszörös visszaesőt főbüntetésül 4 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül pedig 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte; a legutóbbi szabadságvesztése kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, és kimondotta, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.
Az ítélet ellen a vádlott és a védője kizárólag enyhítés érdekében fellebbezett. A védő a másodfokú tárgyaláson hangoztatta, hogy a vádlott maga és családja megélhetésének biztosítása végett - szinte gazdasági szükségszerűségből - követte el cselekményeit.
A megyei főügyészség átiratában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A megyei bíróság a vétségi eljárás szabályai szerint vizsgálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és eljárását.
A városi bíróság által megállapított - a vádlott vallomásával is összhangban álló - megalapozott és nem vitatott tényállás az alábbiakban összegezhető.
A 32 éves vádlott nőtlen, de élettársi kapcsolatban él, élettársával négy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnak. Nyolc általános iskolai osztályt végzett, szakképzetlen, rokkantnyugdíjas. Nyugdíjának összege havi 7200 forint. Vagyontalan. A vádlottat tiltott szerencsejáték vétsége miatt már többször végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A legutóbbi bűncselekményből 1993. szeptember 24-én feltételes szabadságra bocsátották.
1993 őszétől kezdődően személygépkocsijával közlekedve, az ország különböző városait kereste fel abból a célból, hogy az "itt a piros, hol a piros" elnevezésű tiltott szerencsejátékot szervezze, folytassa, és ebből rendszeres haszonhoz jusson. Általában vásárokon jelent meg, és a jelen lévő embereket a játékban való részvételre buzdította. A játékot egy kartondoboz tetején elhelyezett 3 gyufásdoboz és 1 szivacsgolyó segítségével folytatta. A gyufásdobozokat mozgatva a szivacsgolyót mindig a dobozok egyike alá rejtette. Minden egyes játékossal 100 forinttal kezdődő, különböző összegű fogadásokat kötött arra vonatkozóan, hogy a játék során a szivacsgolyót melyik gyufásdoboz alá rejtette el. Ha a játékos nem találta el, hogy melyik gyufásdoboz alá került a szivacsgolyó, a játékos a pénzét elveszítette.
A vádlott 1993. október hó 24-én a déli órákban Sz.-en az ottani piac területén jelent meg, és ezt a játékot szervezte. A játék bemutatása közben a rendőrjárőrök őt tetten érték, a cselekményét leleplezték, és tőle a játékhoz használt 3 db gyufásdobozt a szivacsgolyót, valamint 1200 forintot lefoglalták.
Ezek után 1993. november 16-án Sz.-en az utcai árkádok alatt szervezte ezt a játékot. A vádlottal 500 forintban fogadott egy lakos, aki a pénzét elveszítette, a pénzt azonban a vádlott visszaadta, mert két rendőr jelent meg a helyszínen, és a tevékenységét leleplezték.
A vádlott 1993. december 18-án Gy.-re utazott és ott az úgynevezett "lengyel piac" területén két ismerősével mutatta be az "itt a piros, hol a piros" játékot. A vádlott volt a játékmester, a másik két személy pedig "beugróként" tevékenykedett. Egy személy 1000 forintot adott át a vádlottnak; fogadást kötött vele arra nézve, hogy melyik gyufásdoboz alá került a szivacsgolyó. Ekkor azonban a megjelent rendőrök közbeléptek, a játék folytatását megakadályozták, és a vádlott cselekményét leleplezték. A vádlott ekkor a fogadónak visszaadta az 1000 forintját.
1993. december 19-én K.-n jelent meg a vádlott a vásárban. Az ottani vendéglő előtt hangos "itt a piros, hol a piros" kiabálással buzdította játékra és fogadásra a járókelőket. Két rendőr észlelte a tevékenységet, cselekményét leleplezték, és megakadályozták a játék elkezdését.
Ezek után a vádlott 1994. január 4-én az sz.-i vásárban jelent meg e szerencsejáték folytatása. szervezése céljából. Itt egy ottani lakos 7000 forintban fogadott vele, minthogy azonban nem találta el, hogy melyik gyufásdoboz. alatt van a szivacsgolyó, ezt a pénzt elveszítette.
A fentiek szerinti tényállásból okszerűen vonható következtetés a vádlott bűnösségére.
A tevékenységének a jogi értékelésével - amely szerint a cselekmény 1 rb. folytatólagosan elkövetett tiltott szerencsejáték szervezésének vétsége - a megyei bíróság nem értett egyet, megítélése szerint ugyanis a folytatólagosság nem állapítandó meg. A tiltott szerencsejáték szervezésének vétségét (Btk. 267. §) ugyanis az valósítja meg, aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, az elbírálandó ügyben ez az elkövetési magatartás az eljárás tárgya.
A szerencsejáték fogalmát az 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-a határozza meg, eszerint "szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ." Az említett törvény 37. §-ának 14. pontja szerint tiltott szerencsejáték: "az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, illetve a jelen törvény szabályainak kijátszásával vagy az abban foglalt kötelezettség vagy tilalom megszegésével szervezett szerencsejáték".
A vádlott által nyilvános helyeken "pénzre" folytatott közismert "itt a piros, hol a piros" játék senki által nem vitatottan tiltott szerencsejátéknak minősül. E tekintetben egységes a jogszabályt értelmező ítélkezési gyakorlat. Ilyen játékra engedélyt nem adnak ki, a nyereség vagy a veszteség döntően a véletlentől függ, emellett a szervező a tapasztalatok szerint rendszerint "befolyásolja" az események alakulását.
Szervezőn az a személy értendő, aki a szerencsejátékot irányítja, másokat az abban való részvételre rávesz, vagy rábírni törekszik. Szervezés a szerencsejátékban részt vevők körének a kiszélesítésére irányuló tevékenység is. Ugyanakkor nem szükséges, hogy a szervező magában a játékban is részt vegyen. A gyakorlatban azonban a szervező rendszerint jelen van, ő az eseményeket ténylegesen is irányító személy.
Maga a fentiekben elemzett szervezés önmagában még nem bűncselekmény. A Btk. 67. §-a szerinti vétség megvalósulásához a rendszeresség, azaz egységes akaratelhatározás melletti többszörös elkövetés szükséges. Ugyanakkor - bár a tiltott szerencsejáték szervezése szinte mindig folyamatos haszonnal jár - sem az üzletszerűség, sem a nyereségvágyból elkövetés nem szorosan vett tényállási elem. Rendszerességről akkor beszélhetünk, ha - mint a jelen ügyben is - az egyes, többször ismétlődő esetek között nem telt el viszonylag hosszabb idő. A rendszeresség fennállása esetén annak nincs a minősítésre kiható jelentősége, hogy az egyes esetekben a szervező tevékenységét a rendőrök, piaci közegek megakadályozták, még mielőtt a felhívására a játékos jelentkezett volna.
Mindebből nyilvánvaló, hogy a vádlott a tényállásban foglal cselekményeivel megvalósította a szóban levő vétség törvényi tényállását.
Elvileg nem kizárt két (vagy több) rendbeli szerencsejáték szervezése vétségének a bűnhalmazatban megállapítása. Erre azon viszonylag ritka esetben kerülhet sor, ha az elkövető a fentiekben elemzett teljes törvényi tényállást (cselekménysorozatot) több ízben, külön-külön akaratelhatározással, jelentős időbeli különbséggel valósítja meg, és mindez egy eljárásban kerül elbírálásra. Folytatólagosság azonban ilyenkor sem kerülhet szóba, mivel a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésében írt "egységes akaratelhatározás" és "rövid időköz" eleve hiányzik.
A megyei bíróság mindezeknek megfelelően a vádlott tevékenységét 1 rb. szerencsejáték tiltott szervezése vétségének (Btk. 267. §) minősítette.
Megjegyzi a megyei bíróság, hogy ha rendszerességre irányuló szándék mellett az elkövető tevékenysége már egy-két eset után - hatósági közbelépésre - véglegesen megszakad, a kísérlet (Btk. 16. §) megállapítására kerülhet sor. Rendszeresség hiányában - a nyilvános elkövetés mellett - az "itt a piros, hol a piros" játékban részt vevő szabálysértést valósít meg [17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 30. § (1) bek.].
A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a vádlott terhére - minthogy a főbüntetést nem a Btk. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti felemelt keretben határozta meg - a többszörös visszaeső voltát, továbbá azt, hogy egyben különös visszaeső is. Helyesen vette súlyosítóként figyelembe, hogy hasonló, illetőleg ugyanilyen cselekmények miatt is volt többször büntetve, és tevékenységét most a feltételes szabadság tartama alatt, nem sokkal a legutóbbi büntetésből való szabadulása után valósította meg.
Indokoltan értékelte viszont jelentős enyhítő körülményként a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, azt, hogy rokkantnyugdíjas, gyenge egészségi állapotú, és négy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.
Mindezek figyelembevétele mellett a városi bíróság nem tévedett, amikor az alternatív büntetések közül a szabadságvesztést alkalmazta, és az enyhítő körülmények (közöttük az egészségi állapot) jelentőségét a büntetés tartamának alacsonyabb mértékben való meghatározásával juttatta kifejezésre.
A védői érvelésre utalva megjegyzi a megyei bíróság, hogy a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésének törvényi akadálya van. [Btk. 90. § a) pont] a vádlott egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka eleve nem lenne vele szemben kiszabható, a sokszorosan büntetett előéletére tekintettel pénzbüntetés alkalmazásától a büntetési cél megvalósulása nem volna várható. Ilyen körülmények között a megyei bíróság a főbüntetést nem látta enyhíthetőnek. Nem jöhetett szóba az indokoltan, egyébként törvényi minimumban meghatározott közügyektől eltiltás mérséklése sem.
A megyei bíróság a cselekmény jogi minősítését megváltoztatta, egyéb vonatkozásában helybenhagyta a városi bíróság ítéletét. A vádlott legutóbbi büntetésével kapcsolatos feltételes szabadság megszüntetése folytán immár két büntetést kell rajta folyamatosan végrehajtani, erre figyelemmel a megyei bíróság meghagyta a városi bíróságnak, hogy folytassa le az összbüntetési eljárást. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 56/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás