110/B/1996. AB határozat
110/B/1996. AB határozat*
1999.04.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránti indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság – az időközben módosításra került – környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről kiadott 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítása iránti indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó beadványában azt kifogásolta, hogy a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban Kt.) 11. § (3) bekezdése a termékdíj megfizetése alóli mentességet oly módon rögzíti, hogy csak a teljes mentességre ad lehetőséget. Ugyanakkor a Kt. végrehajtására kiadott 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 1. számú melléklete a termékdíj fizetése alóli mentesség kiszámítására olyan definíciót ad, amely lehetővé teszi a „részleges mentesség” megszerzését is. Az indítványozó álláspontja szerint a törvény nem szólt a „részleges mentesség”, azaz a termékdíj kedvezmény lehetőségéről, így a Vhr. azzal ellentétes, s ily módon az Alkotmány 37. §-át sértő szabályozást ad.
Az indítványozó kérte a sérelmezett rendelkezés részbeni megsemmisítését.
Az indítvány által felhívott jogszabályi rendelkezések a következők:
A Kt. a csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja címet viselő III. fejezetben, a mentességet a következőképpen rögzíti:
„11. § (1) Termékdíjat kell fizetni a csomagolóeszközök után (a továbbiakban: Cskt.).
(2) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, a (3) bekezdésben meghatározott mértékű mentesség szerezhető a Cskt. azon része alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a termékdíjköteles csomagolóeszközét visszagyűjti, visszavásárolja és újrahasználja, vagy újrafeldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (a továbbiakban együtt: kezeli). Kezelésnek minősül a csomagolóeszköz gyártója, illetve importálója (elsődleges kötelezett) számára egy kezelést koordináló szervezettel kötött, valamint az értékesített csomagolóeszköz vevőjével kötött szerződés, amelyben az elsődleges kötelezettől a termékdíjfizetési kötelezettséget a kezelést koordináló szervezet vagy a csomagolóeszköz vevője (másodlagos kötelezettek) átvállalja.
(3) Teljes mentesség szerezhető a Cskt. alól, ha a külön jogszabályban meghatározott kötelező kezelési aránynak megfelelő mennyiségű csomagolóeszközt kezelt a kötelezett. A mentesség meghatározásakor a kezelt csomagolóeszköz arány és a kötelező kezelési arány hányadosát kell figyelembe venni.”
A Vhr. a csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatos egyes szabályok tekintetében a következőket rögzíti:
„1. § A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja (Cskt.) alóli mentesség megállapításához a kötelező kezelési arány mértékét, mentesség meghatározásának módját az 1. számú melléklet tartalmazza.”
Az 1. számú melléklet a fenti szakaszhoz kapcsolódva meghatározza a kötelező kezelési arányt, valamint a mentesség kiszámításának képletét.
Az indítvány által érintett, de fel nem hívott további rendelkezések:
A Kt. 5. §-a a következő – általános – szabályozást adja a termékdíjkedvezményről:
„A kötelezettnek a termékdíj felét kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerinti környezetbarát védjegy használatára (termékdíjkedvezmény).”
A Kt. 5/A. §-a pedig – az 1998. évi LXIX. törvény 2. §-a által beiktatva, 1999. január 1-jei hatállyal – lehetőséget biztosít a termékdíj visszaigénylésre, a következő módon:
„Visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amelyre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. A visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtása szükséges.”
II.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat lefolytatása során megállapította, hogy az indítványozó álláspontja téves feltevésen alapul. Az indítványozó ugyanis figyelmen kívül hagyta a Kt. általános rendelkezései körében rögzített termékdíjkedvezményt, amely valamennyi – a törvényben később részletezett – termékdíjra vonatkozik. Az indítványozó csupán a csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja címet viselő fejezeten belüli – specifikusan csak ebben a körben alkalmazandó – szabályokat vette figyelembe, ahol a törvényalkotó valóban csak a teljes mentesség esetét rögzíti. A Vhr. által megadott képlet szerinti számítás azonban az általános – minden környezetvédelmi termékdíj esetében alkalmazandó – termékdíjkedvezményre, valamint a későbbi módosítás révén a jogszabályba beiktatott termékdíj visszaigénylés esetére is vonatkozik. Az indítványozó azon állítása tehát, amely szerint a Kt. nem szól termékdíjkedvezményről, és a törvénnyel ellentétes a Vhr. – kedvezményre is lehetőséget adó – rendelkezése nem áll meg, a Vhr. nem ellentétes a törvénnyel, s ily módon az alkotmányellenesség sem állapítható meg.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, döntése kialakításakor az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja, 20. §-a, valamint a 21. § (2) bekezdése alapján járt el.
Budapest, 1999. április 27.
Dr. Holló András s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás