1166/B/1996. AB határozat
1166/B/1996. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság Mátészalka Város Önkormányzatának a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 15/1996. (VIII. 10.) Ök. számú rendelete 6. § (1) bekezdés a) és b) pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
1. Mátészalka város önkormányzati képviselőtestületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló — a 27/1996. (XII. 9.) Ök. számú rendelettel módosított — 15/1996. (VII. 10.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 6. § (1) bekezdésének a) és b) pontja akként rendelkezik, hogy a magánszemélyek kommunális adójának a mértéke:
,,a) Az első adóköteles ingatlan után évi: 1.000 Ft (lakás + garázs)
b) Minden további adóköteles ingatlan után évi: 12.000 Ft, ebből az adótételből évi 50% adókedvezmény illeti meg a lakás, a garázs, a műhely, az iroda, a rendelő, az üzleti raktár, vendéglátóipari egységek áruelőállító és szolgáltató helyiségeit''.
2. Az indítványozó az Ör. idézett két pontját alkotmányellenesnek tartja. Érvelése szerint az a) pont ,,bármilyen jövedelmi vagyoni viszony és vagyonérték mellett a nagyobb értékű vagy bevételű adóalanyokat pozitív diszkriminációban részesíti'', a b) pont szerint ,,az a) ponthoz képest negatívan diszkriminál''. Példával erősíti állítása helytálló voltát: Akinek ,,kétszer másfél milliós'' ingatlana van, annak 1000 Ft + (az adókedvezmény alapján) 6.000 Ft, összesen 7.000 Ft adót kell fizetnie. Akinek viszont egy ingatlana van, de az ,,húszmilliós értékű, akkor is csak egyezer forint'' az adója. E szabályozás — felfogása szerint — sérti az Alkotmánynak a 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott tiltott különbségtételre és a 70/I. §-ában előírt arányos közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseit.
3. Az indítvány megalapozatlan.
3.1. Az Ör. 6. § (1) bekezdésének a) pontja nem azt az adóalanyt részesíti pozitív diszkriminációban, akinek nagy értékű háza, lakása, telke van, hanem azt, akinek — értéktől függetlenül — csak egy ingatlana van. Általában ugyanis az egyetlen ingatlan tulajdonosa (adóalanya) a saját házában vagy bérleményében lakik és az ahhoz tartozó telket használja. Akinek azonban két vagy több ingatlana van, az nem tudja mindegyiket egyidőben lakni vagy használni. Méltányos és jogilag sem tiltott, hogy az ilyen ,,további adóköteles ingatlan'' adóalanya magasabb mértékű adó fizetésére legyen kötelezhető. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogegyenlőség nem jelenti a természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok — köztük a vagyoni helyzet — szerinti egyenlőségét is. [Ezt fejtette ki részletesen az Alkotmánybíróság 61/1992. (XI. 20.) AB határozata is. — ABH 1992. 282.] Az Alkotmány 70/I. §-a pedig éppen azt írja elő, hogy az állampolgárok a jövedelmi és vagyoni viszonyaiknak megfelelően kötelesek a közterhekhez hozzájárulni.
3.2. A jogszabály — az Ör. is — tipikus esetekre állapít meg általános normákat. Előfordulhat természetesen, hogy a norma — egyedi körülmények mérlegelése nélküli — merev alkalmazása adott esetben méltánytalan adóztatási következményre vezet. Ezt az elvi lehetőséget is feloldja azonban az Ör. 8. § (1) bekezdés a) pontja, mely szerint: ,,Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság-, vagy pótléktartozást mérsékelheti, vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti''.
3.3. A kommunális adó bevezetésének önkormányzati jogosultságát maga az indítványozó sem vonja kétségbe. Az Ör. a magánszemélyek kommunális adóját a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján — annak megengedő és megszorító keretei között — állapítja meg. A Htv. 26. §-a a magánszemélyek kommunális adója mértékét illetően úgy rendelkezik, hogy az ,,adó évi mértékének felső határa a 11. §-ban és a 17. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 12.000 Ft''. (A 11. § az építményre, a 17. § pedig a telekre vonatkozó adókötelezettség megállapítását teszi lehetővé.) Az Ör. a magánszemélyek helyi kommunális adóját az egyes adótárgyakhoz differenciáltan igazodó adómértékben, tehát a Htv. előírásainak a keretében határozza meg.
4. Az Alkotmánybíróság a 3.1—3.3 pontokban részletezett indokai alapján az Ör. alkotmányellenességét nem állapította meg, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 1997. június 24.
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás