1170/D/1996. AB határozat
1170/D/1996. AB határozat*
2004.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 64. § (2) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó felvételi vizsgát tett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán skandinavisztika szakra. Felvételi kérelmét elutasították, noha véleménye szerint a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban közzétett feltételeknek megfelelt és a felvételhez szükséges pontszámot elérte. Az elutasító döntés ellen a kar dékánjához fellebbezett, aki azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a fellebbező jogszabálysértésre nem hivatkozott.
Az indítványozó ezután felvételi ponthatár elérésének megállapítása iránt pert indított az Eötvös Loránd Tudományegyetem alperes ellen, mert álláspontja szerint az egyetem nem adta meg neki azt a két többletpontot, amely a nyilvánosan közzétett felvételi tájékoztató szerint a felsőfokú nyelvtudása után járt volna. A Pesti Központi Kerületi Bíróság, az ügyben eljáró elsőfokú bíróság, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 7. §-ára tekintettel megállapította hatáskörét, a keresetet érdemben bírálta el, s a keresetet elutasító ítéletet hozott.
A felperes az ítélet ellen fellebbezéssel élt, annak megváltoztatását kérte. A Fővárosi Bíróság másodfokú tárgyaláson hozott végzésével a pert a bírósági hatáskör hiányának megállapításával megszüntette és a felperes kérelmét érdemben elbíráló első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Az ítélet szerint „(a) 64. § csak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján enged intézményi ügyben állami hatáskört és ide kell érteni a bírói hatáskört is (...)”.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint ez a „szabály sérti az Alkotmány 57. §-át, 70. §-át és a 70/K. §-át is, mert alapvető jogok megsértése esetén az igény a bíróság előtt érvényesíthető.” Miután őt ettől az igényérvényesítéstől a pert megszüntető végzés elzárta, ezért alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Fotv.) 64. § (2) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítását, s annak kimondását, hogy a sérelmezett rendelkezés a konkrét peres ügyben nem lett volna alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. §-ában foglaltaknak, ezért azt érdemben bírálta el.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítványozó által hivatkozott rendelkezései a következők:
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő Országgyűlési képviselők kétharmadával elfogadott törvény korlátozhatja.”
„70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki által hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.”
„70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.”
2. A Fotv. az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése a következő:
„A felsőoktatási intézmények önkormányzata
64. § (2) Az oktatás, a tudományos képzés, a művészeti tevékenység, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga különösen (...)
c) a költségvetési támogatásra is figyelemmel a felvehető hallgatók számának megállapítása, továbbá a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele;”
III.
A Fotv. indítványozó által megjelölt 64. § (2) bekezdés c) pontja értelmében az intézményi autonómia körébe tartozik a felvehető hallgatók számának megállapítása, a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés a Fotv. 64. § (2) bekezdés c) pontja és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései között az indítványozó által megjelölt szempontok alapján, ezért az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy tartalma alapján az indítvány nem a Fotv. 64. §-ára, hanem a 83. § (7) bekezdésére vonatkozik és a konkrét alkotmányos probléma, melyet az indítványozó megjelölt hasonló az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában elbírált kérdéshez.
Az Alkotmánybíróság 1995-ben született döntése kimondja, hogy „a jogorvoslathoz való jog nem minden esetben jelenti a bírósághoz fordulás jogát, csak a közigazgatási határozatok tekintetében. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen biztosít jogorvoslati jogot, (...). Ha a felvételi bizottságnak a felsőoktatási intézmény nevében hozott határozata nem közigazgatási határozat, akkor nem alkotmányellenes, hogy kibocsátójával szemben közigazgatási per nem indítható.” (1310/D/1990 AB határozat, ABH 1995, 579, 588.)
Az Alkotmánybíróság ugyanitt megjegyezte, hogy „indokoltnak tartaná, hogy a jogalkotó a felsőoktatási intézményekbe való felvétellel kapcsolatos panasz intézményét részletesen szabályozza.” (1310/D/1990 AB határozat, ABH 1995, 579, 588.)
A jogalkotó ennek eleget téve megalkotta a 2003. szeptember 1-jétől hatályos új Fotv.-t, melynek 83. § (14) bekezdése, illetve a 34. § (9) és (10) bekezdése megnyitja a bírósági felülvizsgálat igénybevételének lehetőségét a felvételi bizottság másodfokú határozatával szemben.
Budapest, 2004. június 29.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró akotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás