• Tartalom

117/B/1996. AB határozat

117/B/1996. AB határozat*

2000.02.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros XII. Kerületi Önkormányzatának a Budapest Főváros XII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1994. (X. 25.) rendelete 43. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, a rendelet 36. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára indított eljárást pedig megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában Budapest Főváros XII. Kerületi Önkormányzatának a Budapest Főváros XII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1994. (X. 25.) rendelete (továbbiakban: SZMSZ) 36. § (3) bekezdése és 43. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó elsődlegesen az SZMSZ 43. § (3) bekezdésének azt az előírását kifogásolta, amely szerint egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak lehet tagja. Az indítvány szerint amennyiben az SZMSZ e rendelkezése alapján a képviselő-testület többségi véleménye dönti el, hogy melyik képviselő lehet két bizottságnak tagja, akkor ez a rendelkezés ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (1) bekezdésével. Ha pedig ez a rendelkezés a "lehet" szóra figyelemmel azt jelenti, hogy a képviselő saját szándéka szerint lehet két bizottságnak vagy kevesebbnek a tagja, akkor "az ellentétes az SZMSZ rendelkezésével."
Az indítvány szerint az SZMSZ 36. § (3) bekezdése ellentétes az Ötv. 19. § (1) bekezdésével, mert kizárja az egyik párt képviselőit a képviselőcsoport alakításának lehetőségéből, és ezáltal a Jogi és Ügyrendi Bizottságból való részvételből is. Az SZMSZ e rendelkezése ellentétes továbbá az SZMSZ 43. § (1) bekezdésével is.

II.
1. Az SZMSZ 43. §-a a következő előírásokat tartalmazza:
(1) A bizottságok létszáma legfeljebb 9 fő. Az egyes bizottságok tagjainak számát és összetételét az erre a célra a képviselőkből megalakított képviselőcsoportok megegyezése alapján kell lehetőleg meghatározni.
(2) A bizottságok elnökét és tagjait a képviselő-testület minősített többséggel választja meg. A bizottság tagjainak több mint a fele csak képviselő lehet. A bizottság elnökének csak képviselő választható meg.
(3) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak lehet a tagja. E szempontból a Jogi és Ügyrendi Bizottsági tagságot nem kell figyelembe venni. A Jogi és Ügyrendi Bizottságnak csak képviselő lehet a tagja.
(4) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak a jogai és kötelezettségei a bizottság működése szempontjából azonosak.
Az SZMSZ eredeti 36. § (3) bekezdése így rendelkezett:
"A képviselő-testületben a választáson mandátumot szerzett pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolására pártonként egy-egy képviselőcsoportot hozhatnak létre."
Az SZMSZ-nek az indítvánnyal kifogásolt ezt a rendelkezését az SZMSZ módosításáról szóló 1/1998. (II. 25.) rendelet 6. § (2) bekezdése 1998. október 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.
2. Az SZMSZ 43. § (3) bekezdését kifogásoló indítvány elsődlegesen e rendelkezés önálló értelmezésére irányul. Az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette, hogy az Alkotmánybíróságnak a róla szóló 1989. évi XXXII. törvény (továbbiakban: Abtv.) 1. §-a és a hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján önálló jogszabályértelmezési eljárásra nincs hatásköre. [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, (ABH 1991. 176.)] Ezért az Alkotmánybíróság az SZMSZ kifogásolt rendelkezését annak normatartalma alapján vizsgálta, s azt az érdemi elbíráláshoz szükséges mértékben értelmezte.
Az SZMSZ vizsgált rendelkezése a képviselőknek a képviselő-testület állandó bizottságaiban való részvételét szabályozza, s azt rögzíti, hogy a települési képviselő egyidejűleg legfeljebb hány bizottságnak lehet tagja.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint a helyi képviselő-testület törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét. Az Alkotmány e rendelkezésével hasonló szabályt állapít meg az Ötv. 1. § (6) bekezdésének a) pontja, amely szerint a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezeti és működési rendjét.
Az Ötv. 18. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendeletében állapítja meg.
Az Ötv.-nek az indítványban hivatkozott 19. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
Az Ötv. 22–27. §-ai rendelkeznek a képviselő-testület bizottságairól.
Az Ötv. 22. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait.
Az Ötv. 24. §-a a bizottsági tagságról így rendelkezik:
"(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt."
Az Alkotmány és az Ötv. idézett rendelkezései a helyi önkormányzatok részére, törvény keretei között biztosítják szervezetük és működési rendjük önálló alakításának szabadságát. Az Ötv. felhatalmazása alapján a képviselő-testület választja meg a bizottságait, tehát a képviselő-testület e jogköre keretében dönt a képviselők bizottsági tagságáról. A bizottsági tagságra vonatkozó szabályokat az Ötv. idézett 24. §-a határozza meg. E rendelkezésekből az következik, hogy az Ötv. nem tartalmaz szabályozást az indítványban vitatott kérdésben, ezért azt az Ötv. felhatalmazása alapján az önkormányzat képviselő-testülete a szervezeti és működési szabályzatában önállóan állapíthatja meg.
Az SZMSZ 43. § (3) bekezdésének vitatott előírása a bizottsági tagság tekintetében valamennyi települési képviselő vonatkozásában egyforma szabályt, azonos jogosultságot állapít meg. Az SZMSZ e rendelkezése ezért nem ellentétes az Ötv. 19. § (1) bekezdésével, így az nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
Az indítvány szerint az SZMSZ vizsgált előírása "ellentétes az SZMSZ rendelkezésével is." Az indítványozó azonban nem jelölte meg, hogy a sérelmezett előírás az SZMSZ melyik rendelkezésével ellentétes, s emiatt az alkotmányellenesség milyen okból áll fenn. Az Alkotmánybíróság a 35/1991. (VI. 20.) AB határozatában elvi éllel mutatott rá arra, hogy meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes – vagy az értelmezéstől függően ellentétes – jogszabályi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen rendelkezés alkotmányellenessé csak akkor válik, ha az egyben az Alkotmány valamely rendelkezésének sérelmével is együtt jár, vagyis ha az ellentétes tartalmú szabályozás anyagi alkotmányellenességhez vezet. (ABH 1991. 176.)
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az SZMSZ 43. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
3. Az SZMSZ kifogásolt 36. § (3) bekezdését az önkormányzat az indítvány benyújtását követően hatályon kívül helyezte, helyette hasonló tartalmú szabályt nem állapított meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányosságát csak az Abtv. 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés, illetőleg a 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. A jelen esetben ennek feltételei hiányoznak, ezért az Alkotmánybíróság az SZMSZ hatályon kívül helyezett 36. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára indított eljárást megszüntette.

Budapest, 2000. február 16.

Dr. Bihari Mihály s. k.,    Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró     előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére