12/1996. (HK 7.) HM utasítás

1. A védelmi tervezésben közreműködő HM- és MH-szervek kialakítják a védelmi tervezés integrált rendszerét (a továbbiakban: VTR), amely alkalmas a védelmi erőforrás-igények hatékony, feladatorientált tervezésére, a középtávú gördülő, program-bázisú védelmi költségvetési tervek kidolgozására, a védelmi költségvetés átláthatóságának növelésére és a NATO tervező rendszerével való harmonizálás biztosítására.

2. A VTR alrendszerei:

3. A VTR-ben a védelem működési és fenntartási igényei normatív alapon, fejlesztési igényei pedig a végrehajtás teljes időszakára kiterjedő programok alapján kerülnek tervezésre. A rendszer rögzíti a tervezési folyamat munkafázisainak és döntési pontjainak tartalmát, a tervezési feladatok és a döntési eljárások ütemezését, adatigényét és eredményeit, a tervezési és döntési hatásköröket és felelősségeket.

4. A fejlesztési programok terveit katonai-gazdasági elemzések egészítik ki, amelyek biztosítják az alternatív program-javaslatok értékelését és a forrásigények megalapozott, feladatorientált indokolását.

5. A VTR fejlesztésével egyidejűleg megtörténik a védelmi fejlesztési programok tervezési, jóváhagyási és végrehajtási rendjének szabályzása, az összehangolt irányítást és végrehajtást biztosító program-menedzser rendszer kialakítása, a védelem céljaira rendelkezésre álló források felhasználási és elszámolási rendszerének a tervezéshez igazodó korszerűsítése, valamint a védelmi erőforrások tervezéséhez és felhasználásuk elszámolásához szükséges integrált információs rendszer kidolgozása.

1. A VTR alapvetően a meglévő tervező szervezetekre és kapacitásokra épít. A fejlesztés során felmerülő szervezési és feltétel-biztosítási igények a rendszerfejlesztés eredményeinek értékelésekor kiemelt kérdésként kerülnek elbírálásra.

2. Az új tervező rendszer alapelvei és részeredményei a folyó tervezési munkákba már 1996-tól fokozatosan beépülnek. 1997-ben – a rendszerkísérlet eredményei és a szükséges korrekciók végrehajtása után – a védelmi tervező rendszer teljes körű bevezetésre kerül, egyidejűleg megkezdődik a bevezetett tervezési eljárások oktatása.

1. A VTR fejlesztését – a honvédelmi miniszter nevében – a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) és – az MH vonatkozásában – a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: VKF) vezeti.

2. A rendszerfejlesztéssel összefüggő tervező és kidolgozó munkát HM-szinten az alrendszerek témafelelőseként:

3. Az MH témafelelőseit a VKF jelöli ki.

1. A VTR fejlesztésével kapcsolatos HM-szintű irányelvek és állásfoglalások kiadását, a fejlesztési részeredmények elfogadását, valamint az egyes fejlesztési fázisok lezárását a HM Védelmi Tervező Bizottság (a továbbiakban: VTB) végzi. Az MH szinten jelentkező feladatokra a VKF saját hatáskörében hoz döntést egy Haderő Tervező Bizottság (HTB) felállítására.

2. A VTB elnöke a HM KÁT, tagjai a VKF, az alrendszerek témafelelős HM helyettes államtitkárai, az irányításuk alá tartozó HM főosztályok, valamint a HM Jogi és Igazgatási Főosztály és a HM NATO és Multilaterális Együttműködési Főosztály vezetői, továbbá az MHP és a HVK főcsoportfőnökei és az MH pénzügyi és számviteli csoportfőnöke.

3. A VTB működését 1996. március 11-ével kezdi meg.

4. A VTB szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülésezik, működési rendjét és munkatervét maga határozza meg.

1. A tervező és kidolgozó munka rendszerszintű koordinációját, az alrendszerekben elkészített anyagok hatáselemzését és egyeztetését, valamint a VTB állásfoglalásainak, döntéseinek előkészítését a HM-MH közös Koordinációs Munkabizottság (a továbbiakban: KMB) végzi.

2. A KMB vezetője a HM Védelemgazdasági Főosztály vezetője, helyettese a VKF által kijelölt személy. Tagjai a VTB által kijelölt témafelelősök és szakterületi képviselők.

3. A KMB működését 1996. március 18-ával kezdi meg.

4. A KMB szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik, feladatait a VTB munkaterve alapján végzi.

1. A védelmi fejlesztési programok elemzését és értékelését alaprendeltetési feladataként meghagyva a VTR – ezen belül kiemelten a gazdasági tervezés részét képező programtervezési feladatok és a tervezés integrált információs rendszere – fejlesztési elveinek, folyamatrendjének, eljárási szabályainak és okmányainak kidolgozására a Védelmi Erőforrás Tervező Munkacsoport állományából és bázisán a HM KÁT közvetlen alárendeltségében VTR Rendszerfejlesztő Munkacsoport (a továbbiakban: RMCs) alakul meg.

2. Az RMCs megalakítására – a vezénylések meghosszabbítására, az állomány szükség szerinti kiegészítésére és a működési feltételek biztosítására – a HM KÁT intézkedik.

3. Az RMCs operatív irányítását a KMB vezetője végzi. Az RMCs vezetője a KMB tagja.

4. A KMB vezetőjének javaslatára a VTB témafelelősei a rendszer-építés meghatározott szakmai részfeladatainak végrehajtására Kidolgozó Munkacsoportokat (a továbbiakban: KMCs) hozhatnak létre, amelyek munkájukat a KMB vezetőjének irányításával végzik.

5. A VTB, KMB és KMCs tagjai a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos munkát szervezetszerű beosztásaikban, kiemelt célfeladatként végzik.

1. A fejlesztés soron következő lépéseként a HM katonai és védelemgazdasági főosztályok 1996. március 18-ig összeállítják, és a KMB részére felterjesztik a VTR alapelveit, fő folyamatait és tervezési dokumentumait, valamint a meghatározó alrendszerek kapcsolódását bemutató rendszer-vázlat javaslatot.

2. A KMB előterjesztése alapján a VTB megtárgyalja és elfogadja:

1. A VTR fejlesztése a HM és az MH folyamatos és szoros együttműködését igényli. A belső együttműködés mellett kiemelt feladat a tervezési elvek, eljárások és okmányok rendszeres külső egyeztetése, a folyamatban lévő államháztartási (tervezési, költségvetési, pénzügyi) reform során megjelenő jogszabályok elveinek és előírásainak érvényre juttatása.

2. A VTB témafelelősei kapcsolatot tartanak a védelmi tervezésben érintett és a terveket elfogadó jóváhagyó törvényhozási és kormányzati szervek képviselőivel, tapasztalataikról rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot és a KMB vezetőjét.

3. A békepartnerségi programban vállalt kötelezettségek teljesítése és az euro-atlanti integráció elősegítése érdekében meghatározó fontosságú a rendelkezésre álló külföldi információforrások (dokumentumok, katonai szakirodalom, konzultációs lehetőségek) felhasználása, a fejlett országok haderőinél általánosan alkalmazott tervezési módszerek és döntési eljárások honosítása, a rendszerszintű együttműködés lehetőségének megteremtése.