KK BH 1996/121
KK BH 1996/121
1996.02.01.
A társadalmi szervezet képviselőjét megválasztó gyűlés összehívásának körülményeit, a gyűlés határozatképességét a nyilvántartást vezető bíróság nem peres eljárásban nem vizsgálhatja [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek., 14. § (1) bek., 15. § (3) és (4) bek.].
A kérelmező a K. Rt. Munkástanács társadalmi szervezet adataiban történt változást jelentette be a megyei bíróságnak. A bejelentéshez mellékelte az 1995. április 27-én megtartott munkásgyűlés jegyzőkönyvét, a jelenléti ívet, és kérte a képviselő-változás bírósági nyilvántartásba történő átvezetését. Az elsőfokú bíróság a kérelemnek helyt adott, és végzésével a nyilvántartáson átvezette az új képviselők nevét. A korábbi képviselő, dr. Sz. Á. fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság végzése ellen. Fellebbezésében előadta, hogy a munkásgyűlés, amelyre a kérelmező az adatváltozást alapítja, nem volt szabályszerű, a tagok nem jelentek meg kellő számban a határozathozatalhoz, így a munkásgyűlés nem tudta az alapszabálynak megfelelő határozatot meghozni és a képviselő-változást eldönteni.
A fellebbezés nem alapos.
Az egyesülési jogról szóló módosított 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 15. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetőleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.
A bejelentés kapcsán a bíróság nem peres eljárásban [15. § (3) bek.] a megváltozott adatokat a bírósági nyilvántartáson átvezeti.
A bíróságnak hivatalból azt kell vizsgálnia, hogy a változást az arra jogosult személy jelentette-e be, illetve hogy a változást az arra hatáskörrel rendelkező szerv határozta-e el. A bíróságnak a változás átvezetése előtt a testületi határozat meglétét hivatalból vizsgálnia kell. A határozat meghozatalának körülményeit, annak tartalmi valóságát azonban a bíróság az átvezetéssel kapcsolatos nem peres eljárás során nem vizsgálja. Amennyiben a határozat nem a törvénynek megfelelő módon született, úgy azt az érdekeltek az Etv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján indított peres eljárásban sérelmezhetik.
Az ügy irataiból megállapíthatóan az 1994. április 27-én megtartott munkásgyűlés a képviselő-változásról határozatot hozott.
A fellebbezésben felhozott indokokat, amelyek szerint a munkásgyűlés nem volt szabályszerűen összehívva, illetőleg a tagok nem jelentek meg kellő létszámmal ahhoz, hogy az alapszabály módosítására, illetőleg vezetőség-választásra sor kerüljön, a határozat bíróság előtti megtámadása során bizonyíthatja a felperes. Ha a keresettel támadott munkásgyűlési határozatot a bíróság peres eljárásban megsemmisíti, úgy sor kerülhet a képviselő-változás törlésére is.
A fellebbezésben előadottakra a Legfelsőbb Bíróság közli, hogy az Etv. 14. §-a (1) bekezdésének megfelelően a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, ezért a Legfelsőbb Bíróság törvényességi felügyeleti vizsgálatot a fellebbezés kapcsán sem rendelhet el. (Legf. Bír. Kny. III. 27 938/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás