KK BH 1996/123
KK BH 1996/123
1996.02.01.
A társadalmi szervezet képviselője – az alapszabály rendelkezése alapján – a munkaviszonyban levő klubigazgató is lehet [1989. évi II. tv. 15. § (4) bek.].
A kérelmező 1995. február 27-én előterjesztett kérelmében az egyesület 1994. november 28-án megtartott közgyűlésén elfogadott alapszabály-módosítást jelentett be, és kérte, hogy az egyesület 1993. április 8-i közgyűlésén meghozott döntésének megfelelően képviselőként B. P.-t jegyezze be az elsőfokú bíróság. Kérelméhez csatolta a közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint az egységes szerkezetbe foglalt, a módosításokat is tartalmazó egyesületi alapszabályt. Előadta továbbá, hogy a közgyűlés az alapszabály módosításával létrehozta a klubigazgatói munkakört, és e munkakör betöltőjét az egyesület képviseletének jogával ruházta fel.
A megyei bíróság végzésében felhívta a kérelmezőt, hogy kérelmének alaposságát eredeti okiratokkal igazolja, ellenkező esetben kérelmét el fogja utasítani. Ezt követően a kérelmező ismételten becsatolta az 1993. április 8-i közgyűlési jegyzőkönyvet és az egyesület képviselőjeként megjelölt személlyel kötött munkaszerződést. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy ezek az okiratok nem alkalmasak az egyesület képviseletében bekövetkezett változás igazolására, és a képviseletre vonatkozó döntés nem az egyesülési jogról szóló módosított 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezéseinek megfelelően történt. Ezért végzésével az alapszabály VI. fejezetének (1) bekezdésére vonatkozó módosítást jóváhagyta, a képviselő-változás nyilvántartásba vételét azonban megtagadta.
A kérelmező fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság döntése ellen. Fellebbezésében előadta, hogy az első fokon eljárt bíróság is elismeri, hogy az alapszabály módosítása a törvényes rendelkezéseknek megfelelően történt. A módosítás tartalmát egységes szerkezetbe foglalták. Álláspontja szerint az, hogy a jegyzőkönyv tételesen nem tartalmazza a módosító rendelkezéseket, hanem a jegyzőkönyv mellékletét képező alapszabály-módosításra hivatkozik, önmagában a módosítást nem teszi érvénytelenné.
Az Etv. a társadalmi szervezet számára lehetőséget biztosít, hogy alapszabályában meghatározza a képviselő megválasztásának módját. A kérelmező egyesület alapszabálya nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy a klubigazgató személyét a közgyűlésnek kell titkos szavazással megválasztania, ez azonban a jogszabálynak megfelel.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a tárgyi ügy iratai között található és az 1993. április 8-án megtartott közgyűlésről készült jegyzőkönyvből megállapította, hogy az ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az egyesület alapszabályát. E jegyzőkönyvből megállapítható az is, hogy Cs. S. 1993. március 29-én lemondott. Lemondását a közgyűlés elfogadta. A jegyzőkönyv mellékletéből megállapítható, hogy a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szerint az egyesület vezetője a klubigazgató, aki képviseli az egyesületet, és kapcsolatot tart külső szervekkel. A tárgyi ügy iratai között fellelhető B. P. munkaszerződése a klubigazgatói munkakör ellátására. Mindezekből egyértelműen következik, hogy a kérelmező társadalmi szervezet képviselője a lemondott képviselő helyett B. P. klubigazgató.
Az Etv. 15. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetőleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a bíróságnak a képviselő-változás átvezetése során azt kell vizsgálnia, hogy a változásokat arra jogosult személy jelentette-e be, illetőleg hogy azt az arra jogosult, hatáskörrel rendelkező szerv határozta-e el.
Az ügy irataiból egyértelműen megállapítható hogy az alapszabály módosítását a megfelelő szerv határozta el, az alapszabály módosítása érvényesen megtörtént. Az alapszabály módosításának megfelelően változás történt a képviselő személyében is. Megállapítható, hogy a bírósági nyilvántartásba bejegyzett korábbi képviselő érvényesen lemondott tisztségéről, és az egyesület közgyűlése az alapszabályban úgy rendelkezett, hogy képviseletére a klubigazgatót jogosítja fel. Az iratok közt található a klubigazgató személyére vonatkozó nyilatkozat, kérelem és a munkaszerződés is.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a képviselő-változás átvezetésére kellő adat állt rendelkezésre, ezért a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és elrendelte a kérelmező által benyújtott képviselő-változás bejegyzését a bírósági nyilvántartásba. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Kny. III. 27 617/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás