1996. évi CXXVII. törvény

1. § (1) A nemzeti hírügynökség — e törvény keretei között — önállóan határozza meg a hírügynökségi tevékenység tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.

(2) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(3) A nemzeti hírügynökség köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat.

2. § (1) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatai:

(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-ának (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek — a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben — kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni.

(3)²

3. §⁴ (1) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet az állam nevében az Országgyűlés által egyszemélyes részvénytársaságként megalapított, zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) látja el.

(2) A részvénytársaságra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.

(4) A részvénytársaságot az Országgyűlés az általa alapított Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) tulajdonába adja a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmados szavazatával.

(5) A részvénytársaságot az Országgyűlés e törvény 36/A. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban előírt módon és időben adja a Közalapítvány tulajdonába.

(6) E törvény 36/B. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a részvénytársaság vagyonának azt a részét, amelynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.

(7) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(8) A részvénytársaság működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni.

(9) A Közalapítványra, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó szabályokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) tartalmazza.

4. §⁵ A részvénytársaság vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Közalapítvány gyakorolja az alapítói, illetve részvényesi jogokat.

5. §⁷ A részvénytársaság ügyvezetését a vezérigazgató látja el. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, a vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

6. §⁸ (1) A Közalapítvány Kuratóriuma (a továbbiakban: Kuratórium) dönt a részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről.

(2) A részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(4) Nem nevezhető ki a részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(5) A részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

7. §⁹ (1) A vezérigazgató feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja.

(2) A vezérigazgató jelölése és kinevezése a következők szerint történik:

– a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) elnöke 2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;

– a Médiatanács elfogadja a jelöltet és javasolja a Kuratóriumnak, hogy nevezzen ki egyet a jelöltek közül;

– ha a Médiatanács nem fogadja el az elnök által javasolt valamelyik jelöltet, akkor az elnök új jelöltre tesz javaslatot. A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta.– az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;

– ha a két jelöltből a Kuratóriumnak történt jelöléstől számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;

– az új jelölés során két új jelöltre kell javaslatot tenni;

– az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(3) A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a vezérigazgató kinevezésével együtt szavaz a munkaszerződésről is.

(4) A Médiatanácsra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

8. §¹⁰ (1) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a részvénytársaság felett a Közszolgálati Kódexben (a továbbiakban: Kódex) foglaltak végrehajtása vonatkozásában:

(2) A Kódexre és a Közszolgálati Testületre vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

9. §¹¹ (1) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:

(2) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

(3) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(4) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.

10. §¹² (1) A részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet

(2) A részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4) A részvénytársaság vezérigazgatója – a tevékenységének megkezdése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

11. §¹³ (1) A vezérigazgató évente írásban beszámol a Kuratóriumnak a részvénytársaság tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottságának véleményével együtt kell a kuratórium elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről.

(2) A Felügyelő Bizottságra vonatkozó szabályokat a 14. § tartalmazza.

12. §¹⁴ A vezérigazgató jogosult és köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére és gyakorolja a részvénytársaság munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

13. §¹⁵ Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában a vezérigazgató a Kuratóriummal egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

14. §¹⁷ (1) A részvénytársaság ügyvezetését a közszolgálati részvénytársaságok (Magyar Rádió Zrt., Magyar Televízió Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Távirati Iroda Zrt.) közös Felügyelő Bizottsága (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság jogában áll a vezérigazgatótól, a részvénytársaság munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a részvénytársaság könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a részvénytársaság költségére megvizsgáltatni.

(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.

(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.

(4) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartozik.

(8) A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben az Rttv., a gazdasági társaságokról szóló törvény, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

15–22. §¹⁸

23. §¹⁹ (1) A részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.

24. § A részvénytársaság a közszolgálati feladatainak folyamatos és zavartalan ellátása érdekében

25. §²¹ A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) Panaszbizottsága bírálja el. A nemzeti hírügynökséggel szemben emelt kifogás elbírálására az Rttv. 49–51. §-át kell megfelelően alkalmazni.

26. §²² A Médiatanács az Rttv.-ben meghatározottak szerint műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet a részvénytársaság tevékenységével összefüggésben.

27. §²³ (1) A részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, valamint a részvénytársaság – Kuratórium által elfogadott – alapító okiratában meghatározott munkakört betöltő munkavállalója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a Felügyelő Bizottságnak haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

28. §²⁴ A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

29. §²⁵ (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságot a 2. §-ban rögzített közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesíti.

(2) A nonprofit részvénytársaság nyereségét kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel.

30. §²⁶

31. §²⁷

32. § (1) A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság a Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapítása során a Gt. 251. §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.²⁸

(2) A Magyar Távirati Iroda mint költségvetési szerv az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdése szerinti nyilvántartásból való törléssel — a részvénytársaság megalakulásának napján — szűnik meg. A megszűnés napjával a Magyar Távirati Iroda a vonatkozó szabályok figyelembevételével költségvetési beszámolót készít.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban az alapító okiratban felsorolt állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát hivatalból a részvénytársaság nevére kell jegyezni.

33. § (1) A Magyar Távirati Iroda hivatalban lévő vezérigazgatójának és vezérigazgató-helyetteseinek megbízatása az e törvény szerint kinevezett elnök hivatalba lépésével megszűnik. A hivatalban lévő vezérigazgató a törvény kihirdetését követően — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosult.

(2) A vezérigazgató nem jogosult ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási főösszegének öt százalékát meghaladó értékű szerződés megkötésére, a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdálkodási tevékenység körébe tartozók kivételével. Nem jogosult a vezérigazgató továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 22—23. §-aiban meghatározott mértékű létszámleépítésre, valamint a hatályos szervezeti és működési szabályzat saját hatáskörben történő módosítására.

(3) A magasabb vezetői és vezetői megbízásoknak a 34. § (1) bekezdése szerinti megszűnését követően a munkavállalót eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört kell részére felajánlani. Ha az eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatásra, ennek hiányában a munkavállaló végzettségének, illetve képességének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a munkavállaló a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el, a munkaviszonyt a részvénytársaság által felmondással kell megszüntetni.

34. § (1) A Magyar Távirati Iroda alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a részvénytársaság megalapításával egyidejűleg munkaviszonnyá alakul át. Az alkalmazottaknak a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelőzően adott magasabb vezetői és vezetői megbízásokat — a jogviszonyok átalakulásával egyidejűleg — a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-ának (4) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a részvénytársaságnál eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez — a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján — a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési időt és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(3) A Magyar Távirati Iroda hivatalban lévő vezérigazgatója és a vezérigazgató-helyettesei esetében a magasabb vezetői megbízás visszavonásának időpontja, illetve a 33. § (3) bekezdésének alkalmazása tekintetében a részvénytársaság elnöke hivatalba lépésének időpontja az irányadó.

(4) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igényérvényesítés rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.

(5) A Magyar Távirati Iroda alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történő átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.

(6) A folyamatban lévő fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert — a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel — meg kell szüntetni.

(7) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(8) A határozott időre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni.

(9) A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály megszűnik.

(10) A Magyar Távirati Iroda Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként működik tovább.

35. §²⁹

36. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) A sajtóról szóló, többször módosított 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Stv. 16. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

(4)–(5)³⁰

(6)³¹

(7)³²

(8) Az Rtv. 41. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(9)³³

(10) A közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(12) A részvénytársaság elnökének kinevezése napján hatályát veszti a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 154. §-a.

(13)³⁵

36/A. §³⁶ (1) Országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejű megszüntetése mellett.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságot nonprofit részvénytársasággá kell átalakítani.

(3) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.

(5) Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejéről.

36/B. §³⁷ (1)³⁸ Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának térítésmentes állami tulajdonba adásáról, mely vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának javaslatára dönt a részvénytársaság működéséhez szükséges vagyonának, valamint a jogi személyiségéhez közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságoknak arról a köréről, amely a részvénytársaság tulajdonában marad.

(2) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti – tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező – vagyonátadás módjáról, ütemezéséről és az ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás befejezési határidejét az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell szabályozni. A vagyonátadással összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271–272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik az Országgyűlés az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak az Rttv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szabályozási irányelveiről.

(4) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.

(6) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásának határideje 2010. szeptember 30. Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről.

(7)³⁹ E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a Magyar Távirati Iroda Zrt. által vezetett könyv szerinti értékének.

(8)⁴⁰ A Magyar Távirati Iroda Zrt. e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött egyes szerződéses jogviszonyaiból eredő jogait és kötelezettségeit a többi szerződő fél hozzájárulásával, a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatja, illetve a többi szerződő fél kezdeményezésére köteles a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházni a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alkalmazási körébe.

36/C. §⁴¹ (1) A Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjainak megbízatása a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.

(2) A Magyar Távirati Iroda Zrt. elnökének és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A hivatalban levő elnök és alelnökök a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak az Rttv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt. szervezeti és működési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási főösszege 0,5%-át meghaladó értékű – a teljes tilalom alatt álló, az Rttv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével –, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére.

(3) A Magyar Távirati Iroda Zrt. felügyelő bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejűleg megszűnik a megbízatása.